Tavaly egy év alatt minden eddiginél többel, 19,1 millióval emelkedett a menekültek száma a világban – állapítja meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Global Trends 2022 éves jelentése. A növekedés legnagyobb részét az ukrán és afgán menekülők adták. A növekedés üteme eddig idén sem csökkent, az ENSZ becslése szerint már 110 millió menekülő felett járunk.
A kényszerű migráció mögött állhat háború, üldözés, vagy környezeti problémák. Sokszor az is elég, ha rossz helyen, rossz időben van valaki: a bombázások, háborús mészárlások válogatás nélkül szedik az áldozataikat. A nemrég biztonságos és jómódú országok is pár év alatt káoszba és nyomorba süllyedhetnek, milliókat elüldözve.
A menekülő emberek faji, vallási okok, nemzeti hovatartozásuk vagy politikai meggyőződésük, esetleg valamilyen meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatti üldözéstől megalapozottan félve nem tudnak származási országukba visszatérni, illetve a továbbiakban ott élni.
Nézzük meg közelebbről, milyen az aktuális menekülthelyzet a világban!
1. 2022-ben 35,3 millió hazáját elhagyni kényszerült menekült, 62,5 millió belső (vagyis hazája határain belül maradt) menekült, 5,4 millió menedékkérő és 5,2 millió olyan ember volt, akinek szüksége lenne menedékjogra. Így az ENSZ jelentése tavaly év végére összesen 108,4 millió embert számolt össze, akit erőszakkal üldöztek el otthonából.
2. Új fejlemény, hogy a legtöbb menekültet befogadó országok között megjelent Németország is. Itt tavaly év végén 2,1 millió menekült és menedékkérő tartózkodott. A legtöbb menekülő még mindig Törökországban él: 3,6 millió. Ezt követi Irán 3,4 millióval és Kolumbia 2,5 millióval.
A menekülők több mint 90 százaléka alacsony vagy közepes jövedelmű országokban talál védelmet. Például a legszegényebb 46 ország, amely a világ GDP-jének az 1,3 százalékát adta, mégis a világ menekülői 20 százalékának adott védelmet. Nem igaz tehát, hogy a menekültek elsősorban gazdag országoknak jelentenek nagyobb terhet.
3. A 19,1 milliós éves növekedéshez képest tavaly csak 2,6 millió új menedékkérelmet adtak be világszerte. A viszonylag alacsony számnak az is az oka, hogy az ukrán menekülők a legtöbb európai országtól (így Magyarországtól is) automatikusan ideiglenes védelmet kaptak. A legtöbb menedékkérelmet az Egyesült Államokban nyújtották be, 730 ezret. Ezt Németország követi 218 ezerrel és Costa Rica 130 ezerrel.
4. Szíriából 6,5 millió, Ukrajnából és Afganisztánból 5,7-5,7 millió embert űztek el. A második világháború óta a legnagyobb menekültügyi válsággal járó ukrajnai háború miatt összesen 11,6 millió ukrajnai veszítette el otthonát 2022 végéig: a külföldre menekülők mellett még 5,9 millió belső menekült is van. Összesen tehát tavaly 11,6 millió ember vált földönfutóvá Ukrajnában.
5. Az ukrajnai menekültügyi krízisnek nem csak a tömegessége, de a sebessége is kiemelkedő. A szíriai polgárháború miatt négy évnek kellett eltelni addig, amíg 5,7 millió ember hagyta el az országot – Ukrajna esetében ez 10 hónap alatt bekövetkezett.
6. Az adatok nem igazolják, hogy a menekülők és az ő befogadásuk nagy arányban átrajzolnák az egyes világrégiók népességének megoszlását. Az 1975 és 2022 közti adatok összesítése azt mutatja, hogy a menekülők túlnyomó többsége saját földrajzi régiójában jutott védelemhez. Például a szubszaharai (fekete-afrikai) régióból 48 év alatt összesen 27,2 millióan menekültek el és túlnyomó többségük, 25,3 millióan, ott is maradt. A menekültek 70 százaléka tavaly is a szomszédos országban talált oltalomra.
7. Egyedüli jelentős átrendeződés az elmúlt 48 év alatt Európa és a Közel-Kelet meg Észak-Afrika régiói között mutatkozik. Míg 1975 óta 9,1 millió európai kényszerült országa elhagyására, addig az európai országok összesen 17,3 millió embert fogadtak be. A 8 milliónál nagyobb többlet legnagyobb része (mintegy 7 millióan) Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett ide.
8. Tavaly a föld egyetlen régiójában sem csökkent jelentősen a menekülők száma. Ellenben Ázsiában és a csendes-óceáni térségben 63, Európában pedig 73 százalékkal nőtt.
9. Lakosságarányosan Szíriából váltak üldözötté a legtöbben, majdnem minden negyedik szíriai: 22,4 százaléknyian. Dél-Szudánban ez az arány 17,3 százalék volt tavaly év végén, azóta csak növekedett a polgárháború miatt. Venezuelában 16, Ukrajnában 13,6, míg Eritreában 12 százalékos volt a menekülők aránya az összlakossághoz viszonyítva.
Lakosságarányosan a legtöbb menekült egy kis karib-tengeri szigeten, Arubában él. Minden hat arubai közül egy menekült. Libanonban 1:7, Curaçaóban 1:14, Jordániában 1:16 és Montenegróban 1:19 az arány.
10. Tavaly több mint 339 ezer menekült tért haza 38 országba. Ez a szám valamivel alacsonyabb, mint 2021-ben. Így is sokan tértek haza Dél-Szudánba, Szíriába, Kamerunba és Elefántcsontpartra. Egyidejűleg 5,7 millió belső menekült is hazatért az országán belül, a legtöbben Etiópiában, Mianmarban, Szíriában, Mozambikban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
11. Becslések szerint 2022 végén mintegy 4,4 millió ember élt szerte a világon hontalanként, azaz állampolgárság nélkül, ami 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
További menekültekkel kapcsolatos híreinket, szakmai anyagainkat, tájékoztatóinkat és ügyeinket keresd a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi aloldalán!