A Migráns Nők Magyarország Egyesület (She 4 She), a Józsefvárosi Önkormányzat és a Magyar Helsinki Bizottság menekültek és bevándorlók alkotásait bemutató kiállítást szervezett A jövő vásznai címmel. A tárlat vezetéssel látogatható.
A tárlatnak a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal ad otthont, ahol négy alkotó festményei kerültek a falakra, közülük hárman a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei. Ők nálunk, Magyarországon és Európában leltek menedékre. Első menedékük saját képzeletük volt.
Menekültből hajléktalan
Egy ágy, egy szék és 80 darab festmény. Ez Murad Sharifi jelenlegi szobájának berendezése. 2016-ban kért menedékjogot Magyarországon, és számos elutasítás után végül a hatóságok is megértették, hogy Afganisztánban a szélsőségesek üldözik őt, mivel férfi létére egy nőket segítő alapítványt működtetett azért, hogy a nők szabadságát és egyenlőségét segítse elő. Ő az egyik kiállító.
A képeiből megérthető, hogy miért nem volt ott maradása. Jelenleg hajléktalanszállón lakik, ezért még ahhoz is engedélyt kell kérnie, hogy valaki meglátogathassa őt. Egy étteremben dolgozik, kevés szabadidejében fest, és arra gyűjt pénzt, hogy a gyermekeit Magyarországra menekíthesse.
Börtöntáborból az alkotásig
Egy ágy, egy szék, és néhány tucat festmény. Ez volt Mursal Faqirzada konténerének berendezése a tranzitzónában. Ő is Afganisztánból menekült el idősödő szüleivel, mivel édesapja az afgán parlamentben dolgozott, amely szinte napi célpontja volt a robbantásoknak, merényleteknek. Egy olyan országból menekültek el, ahol eddig is háború dúlt, s most, a tálibok hatalomátvételével a Mursalhoz hasonló nőknek is a teljes elnyomással kell szembesülniük.
Mursalt és szüleit több mint egy évig tartotta fogva a magyar állam a röszkei tranzitzónában, egy börtöntáborban. Miután elutasították a menedékkérelmüket, sem apjának, sem anyjának nem adtak enni a hatóságok. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának kellett közbeavatkoznia, hogy a menedékkérőket mégse éheztessék.
Mursal a menekülése során kezdett el alkotni. Először Szerbiában, majd a tranzitzónában. A konténertábor sivár környezete csakúgy visszaköszön egyik festményén, mint a vágyott szabadság. Az alkotás volt az ő menedéke, nem a tranzitzóna.
A háborús otthontól a nosztalgikus itthonig
Radwa Alnazernek nem kényszerből kellett elhagynia hazáját, önként jött. Családja miatt él itt velünk Magyarországon, ahol kisfiát neveli, és közben dolgozik. De 2013 óta már nem menne haza, mert Szíriából származik, ahol a diktatúra ellen éppen tíz éve kirobbant forradalmat orosz segítséggel fojtották vérbe. Nekünk, magyaroknak is ismerős történet.
Szíria a mai napig olyan veszélyes, hogy aki onnan elmegy, akarata ellenére
nem küldhető oda vissza. Radwa képein a hátrahagyott otthon iránti honvágyat és az új otthonát, Budapestet is megörökíti.
Fogságból a felszabadulásig
Két ágy, két szék, egy fiú és saját maga. Összesen ennyi volt Abouzar Soltani konténerében 553 napon keresztül. Ő is a röszkei tranzitzónában raboskodott. De ő nem egyedül, hanem 12 éves fiával. Iránban nem volt maradása, mert ahogyan ott értelmezik az iszlám vallást, azzal nem tudott békében élni, s a számára nagyobb szabadságot jelentő keresztény vallásra tért át. Ez viszont Iránban a halálos ítéletet jelenti.
A tranzitzóna fogságát Abouzar is a teremtéssel, az alkotással bírta ki ennyi ideig. Ügyvédje végül elérte, hogy ne a konténerbörtönben kelljen megvárnia fiával együtt a menekültügyi eljárása végét. Két - immár nyitott - menekülttábor után egy keresztény közösség fogadta be őket Győrben kb. fél éve, ahol végre új otthonra és szerető barátokra találtak. Itt várták, hogy maradhatnak-e, vagy visszatoloncolják őket Iránba. Végül pár hete megkapták a menedékjogot. A befogadás híre szinte isteni kegyelemként hatott rá.
Ők és mi, mi és ők
Ők négyen az alkotók más-más előtörténettel és művészi invencióval. A közös bennük, hogy el kellett hagyniuk hazájukat, és idegenben kell boldogulniuk. Száraz leírással mindannyian "migránshátterűek", valójában egymástól nagyon távoli élethelyzetekkel.
De mi nézők, kortárs magyarok hogyan segíthetnénk az alkotóknak és más menekülteknek és távoli bevándorlóknak? Szép dolog, ha ecsetet és vásznat adunk nekik, de még szebb, ha igyekszünk az akadályok elgördítésében segíteni nekik, hogy valódi esélyt kaphassanak az emberi életre.
Emberhez méltó lakhatást, esélyt a továbbtanulásra, az otthoni végzettségüknek, tehetségüknek és új képességeiknek megfelelő munkát, és a körülöttük élő magyarok nyílt szívű befogadását.
Ezek az emberek, bebizonyították, nagyon erősek, de akárcsak nekünk, nem supermaneknek, nekik is szükségük van segítségre.
A hely szelleme
Különös pikantériája a kiállításnak, hogy éppen abban a kerületi polgármesteri hivatalban kapott helyet, amelyik a hat éve elindított menekült- és idegellenes propaganda egyik fészkének számított. De változnak a dolgok, olykor az előnyükre.
"Ezekből a képekből talán megérthető, hogy a világ nem írható le a »migránsok és célországok«
, a »mi és ők«
fogalompárjaival. Mindenhol emberek élnek, és vannak olyan helyzetek, amikor az embernek nincs maradása a hazájában - menekülnie kell. Most, amikor a híradásokban nap mint nap láthatjuk a tálibok által visszafoglalt Afganisztán képeit, talán még aktuálisabb és fontosabb ez a tárlat" - mondta el Pikó András polgármester a kiállítás múlt heti megnyitóján a Polgármesteri Hivatal körfolyosóján.
Mary Mozafary, a SHe4She alapítója, aki maga is Afganisztánból menekült Magyarországra, a megnyitón kiemelte, hogy a Magyarországon töltött 7 év alatt most először van alkalma hivatalos helyen, nyilvánosan beszélni. Szerinte az, hogy egy önkormányzat fogadja be ennek a kiállításnak az anyagát, nem csupán az alkotóknak ad reményt, de az egész itt élő menekült közösségnek is.
Az érdeklődők személyesen is találkozhatnak a művészekkel a meghirdetett tárlatvezetéseken. A személyes találkozás lehetőséget ad az alkotóknak arra, hogy beavassák a látogatókat a festményeik mögött álló tapasztalataikba.
A tárlat csak csoportos tárlatvezetéssel látogatható kizárólag szeptember 17-én, október 1-én és október 15-én. A szervezők különösen örülnének, ha minék több iskolai osztály jönne el a kiállításra. A tárlatvezetésen való részvétel regisztrációhoz kötött. Ha szeretnél részt venni valamelyiken, töltsd ki ezt a regisztrációs lapot!