A véleménynyilvánítás szabadsága papíron alkotmányosan védett alapjog. Ám a Kúria nem így látja. Elég, ha krétával rajzolsz jachtparkolót a minisztérium előtti flaszterre, vagy szmájlikkal matricázod át a kormány plakátját, büntetőperben találod magad. A „falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás” címén a rezsim bírálóival is le lehet számolni. Ott tartunk, hogy míg szabálysértés ellopni egy utcai plakátot, addig egyenesen bűncselekmény matricát ragasztani rá. Hungarian Graffiti.
A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint évek óta egyre szigorodik a politikai plakátok megrongálásának büntetőjogi megítélése. Különösen azok a polgárok kerülnek veszélybe, akik kormánypárti közterületi hirdetéseket festenek le, matricáznak át vagy firkálnak össze.
A civil jogvédő szervezet, amely tájékoztató anyagot is írt a témáról, több polgárt is képvisel, aki politikai véleményét plakátok átírásával, aszfaltra rajzolással, festéssel fejezte ki. Többségük megérti, hogy ha kárt okoz, akkor az állam felléphet ellene, de hogy ez az okozott kártól függetlenül minden esetben bűncselekménynek kellene tekinteni, egyikük sem tudja elfogadni. A Kúria 2022. november 14-én mégis olyan jogegységi határozatot fogadott el, hogy
„falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja”.
Önmagában annak ténye, hogy bármiféle vagyontárgy felületén lett elhelyezve, az az okozott kárösszegtől függetlenül minden esetben rongálás bűncselekményének számít. És mint ilyen, alapesetben egy évig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Vagyis „falnak” kell tekinteni minden látható felületet, „firkának” pedig minden felületváltoztatást, írást, rajzot, satírozást, tépést. De ennél is súlyosabb, hogy a Kúria szerint bíróságnak még azt sem szabadna vizsgálni, miért, mi célból „falfirkált” a vádlott.
Attól függ
„Ez azt jelenti, hogy az a rongáló, aki megkarcolja az autóm, és ezzel 49 000 forintos kárt okoz nekem, az szabálysértést követ el. De ha én 800 forintnyi kárt okozok azzal, hogy összefirkálom a padtársam iskolai füzetét, akkor az már falfirkálás, így bűncselekménynek számít, és ítélet után viselnem kell a büntetett előélet következményeit”
– mondja Matlák Gábor ügyvéd, aki több politikai célzatú „falfirkálás” miatt eljárás alá vont ügyfelet is képviselt. Ő védte például Gulyás Márton politikai aktivistát, aki társaival együtt lemosható narancssárga festékkel festette le az Állami Számvevőszék homlokzatát.
Matláknak az abszurd eljárásokkal kapcsolatos ismeretei most akár tovább is bővülhetnek, mert már ő ellene is büntetőeljárást indítottak „falfirkálás gyanújával”. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság képviseli őt. Mielőtt az ő ügyéről írnánk azonban, szóljunk valamennyit az előzményekről.
Mi is számít falfirkálásnak, graffitizésnek a hatályos hazai jog értelmében? Minden olyan szándékos tevékenység, amellyel valaminek a felületén bármilyen eszközzel változást hozol létre. Ez a valami nemcsak épület vagy járda lehet, hanem akár egy pad, egy busz, egy plakát, egy füzet, egy póló is. Az eszköz is bármi lehet: festék, kréta, ceruza, lépes méz stb. A lemoshatóság sem jelent felmentést, és az sem, hogy eleve eltűnő, lekopó festéket használsz.
2010 óta szankcionálják a falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétségét. Előtte még számított az okozott kár mértéke, azóta már nem: bármekkora a kár, bűncselekményként fogják kivizsgálni.
Csakhogy a jogalkotó még 2010-ben sem feltétlenül a szabad véleménynyilvánítást akarta elfojtani a szigorítással, hanem leginkább az elszaporodó engedély nélküli graffitizést, falfirkálást kívánta visszaszorítani, tahát a valódi rongálást. Későbbi fejlemény, hogy egyre inkább alkalmazni kezdték a kormányellenes politikai üzenetek kihelyezőivel szemben.
Sokszínű vita
Éveken át bíróságokon folyt a csatározás a politikai firkák jogi megítélése körül, gyakran még ugyanazokban az ügyekben is ellentétes ítéletek születtek. Lehet-e járdák repedéseinek négyszínfestésével felhívni a figyelmet az önkormányzat trehányságára? Lehet-e gyűlöletkeltő kormányplakátokat fefesteni, átírni, „korrigálni”? Jogsértő-e lemosható festékkel narancsszínűre mázolni középületeket, hogy kifejezzük ellenérzésünket a hatalommal szemben? A véleménynyilvánítás szabadságának határairól folyt a vita, és ennek a legjobb helye a bíróság.
Arról, hogy mi is számít „falnak”, már 2015-ben született szép ítélet Pápai Gábornak, a közismert karikaturistának a bűnperében. Ő egy ideiglenesen elhelyezett molinót fújt le a Kossuth téren, ami miatt az ügyészség megvádolta rongálás vétségével. A Pesti Központi Kerületi Bíróság viszont megszüntette a büntetőeljárást, mert
„a falfirka elhelyezésének felülete építmény, épület, műtárgy, közterületi berendezési tárgy. […] Falfirka megállapíthatóságához nélkülözhetetlen a felület nem ideiglenes jellege […]. A felirat eltávolítás egy egyszerű cserével megoldható, ami valódi falfirka, graffiti esetén kivitelezhetetlen, az épületet, műtárgyat stb. nem lehet kicserélni, épp ez tette az önálló büntethetőséget szükségessé.”
A plakátok éppúgy ideiglenesen vannak kihelyezve, mint a molinók, vagy „még inkább ideiglenesebben”. A 10 évvel ezelőtti ítélet szerint tehát nem számít „falnak” a molinó, ebből következően a plakát sem. (Ettől a hatóság még tekintheti szabálysértéseknek az ilyen akciókat, és kötelezheti az aktivistát a kár megfizetésére és bírságot is kiszabhat rá, de az elkövető nem kerül bele a bűnügyi nyilvántartásba.)
Eleinte olyan bírósági döntések is születtek, amelyek felismerték, hogy a politikai plakátok megrongálásának adott esetben bele kell férni a véleménynyilvánítás szabadságába, és akkor elég a kárt rendezni. Sőt, éveken keresztül az Alkotmánybíróság is így foglalt állást. A négyszínű járdafestésre például még 2019-ben is azt mondta ki, hogy az alapjogi védelmet élvez és nem büntethető büntetőjogi szankcióval – pedig abban az esetben nem is lemosható festéket használtak az aktivisták.
A Kúria letette a garast
Csakhogy számos logikus és alapjogi szemléletű ítélet ellenére születtek a graffitizést – mint bűncselekményt – egyre szélesebb körben értelmező döntések is, és az Alkotmánybíróság is megváltoztatta korábbi véleményét. Indokolt volt tehát, hogy a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa is foglalkozzon vele. Bár ne tette volna.
A Varga Zs. András kúriai elnök vezette tanács ugyanis minden eddiginél szélesebbre nyitotta a büntetendő cselekmények körét. Nincsen pardon senkinek. Már aki ellen a rendőrség nyomoz és az ügyészség vádat emel.
És az abszurditás mellett ez a fajta szelektivitás is a joggyakorlat problémája. Azt pécéznek ki, akit akarnak, viszont akit kipécéznek, az a Kúria jogértelmezése miatt szinte biztosan pórul jár.
Nagy erőkkel nyomoz
Itt térünk vissza a falfirka elhelyezésével elkövetett rongálással meggyanúsított Matlák Gábor ügyvéd történetéhez.
„A rendőrség elképesztő energiákat mozgat meg, hogy feltárja az ügyet. Az is szokatlan, hogy egy ennyire kis súlyú ügyben a kerületi kapitányságtól átkerüljön a nyomozás a Budapesti Rendőr-főkapitányságra” – csodálkozik rá a fejleményekre Matlák.
Bár tapasztalt, ráadásul az alapjogvédelemben járatos jogász, a tavalyi önkormányzati választást megelőző éjszakán mégsem sejtette, mi fog velük történni.
A Magyar Helsinki Bizottság is úgy tapasztalja, hogy a rendőrség akár törvénysértő, zaklató házkutatásokat tart „falfirkálással” gyanúsított politikai aktivisták lakásán vagy szükségtelenül állítja elő őket. Ez történt azokkal a pécsi kutyapárti aktivistáknál is, akiknek az ügye már a strasbourgi bíróság előtt van.
Nyáréjszakán
A XV. kerület is kampánylázban égett. Külön borzolta a kedélyeket, hogy Palocsai Béla választási plakátjait jogsértőnek ítélte a Fővárosi Választási Bizottság, ám – noha felszólították – a független polgármesterjelölt mégsem távolíttatta el őket. A plakátok azt a hamis látszatot keltették, hogy Palocsait a Tisza Párt támogatta a polgármester-választáson. Az akkor még DK-s alpolgármester Matlák Gábor és három társa úgy döntött, hogy segít Palocsainak, és a plakáton festékszóróval lefújja a Tisza-támogatást.
Csakhogy Matlákék összefutottak a feldúlt jelölttel, aki rájuk támadt, és egy fémrúddal többször az ügyvéd alpolgármester karjára ütött. A felek kihívták a rendőröket. Matlák és vele a helyszínen maradó Czuczu Tamás, aki akkor a cigány kisebbségi önkormányzat volt, már akkor meglepődött, a helyszínre kiszálló rendőrök a fémrudas támadáshoz képest mekkora jelentőséget tulajdonítanak a plakátrongálásnak.
Később 13 ezer Ft-ban állapították meg a hat plakát lefújásával okozott kárt. Kérdés, hogy egyáltalán volt-e egyetlen fillérnyi is. Hiszen a választási bizottság már korábban jogsértőnek nyilvánította őket, vagyis ki se lehettek volna helyezve, így semmiféle értéket nem képviseltek.
Márpedig hasonló ügyben Heindl Pétert, a Magyar Helsinki Bizottság pécsi ügyfelét felmentették tavaly. Ő a kormány egyik gyűlöletplakátját látta el a maga politikai lábjegyzeteivel, de mint kiderült, a plakát már hirdetési időszak után maradt kint, vagyis amikor a politikai aktivista átfestette, akkor már értéktelen papírszemétnek számított.
Matlák és Czuczu ellen azonban tovább folyik az eljárás, decemberben hallgatták ki őket.
Ugróiskola kontra plakátfirka
„Különösen veszélyesnek tartom, ha olyan alapvető polgári és szabadságjogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a gyülekezési jog, hajánál fogva előrángatott büntetőjogi hivatkozásokkal akarnak korlátozni”
– vélekedik Matlák Gábor. „Márpedig a Kúria jogegységi határozatára építő állami gyakorlat éppen ezt teszi, amikor a hatalom számára kellemetlen politikai üzenetek eljuttatását szankcionálja.”
Kevesen vitatják, hogy a településeket festékkel össze-visszafúvó vandálokkal szemben helyes, ha az állam határozottan lép fel. De kik ellen alkalmazzák még a Btk. speciális szabályából és a 2022-es jogegységi határozatból összeötvözött büntetőjogi eszközt? Nem az ugróiskolákat felrajzoló gyerekekkel vagy a „mézédes dinnyét” ígérő aszfaltfeliratozókkal szemben, hanem a politikai, közéleti üzeneteket elhelyezők ellen. Nagyon helyes, hogy gyerekeket és dinnyeárusokat nem ítélnek el. De akkor meg miért ítélnek el alkotmányosan védett alapjogaikkal élő aktív állampolgárokat, amikor a véleménynyilvánításhoz való jog az Alkotmánybíróság szerint is kiemelten védendő? A szelekciónak nincsen elfogadható jogi magyarázata.
A helyzet fonákságát jól megvilágítja Matlák Gábor példája: „ha én tavaly nyáron fogom magam és letépem a jogellenes plakátokat, majd eltüzelem, akkor legfeljebb szabálysértést követek el, de mivel foltokat fújtam rájuk, eltakartam a jogellenes tartalmakat, büntetőeljárást indítottak ellenem. Ez igazságtalan és abszurd helyzet.”
Eszköz politikai megfélemlítéshez
Az eddigi „politikai graffitizés” miatti büntetőperek többnyire enyhe ítéletekkel végződtek: megrovás, próbára bocsátás, esetleg pénzbírság. De senki sem tudja, mi fog történni bűnismétlés esetén. A rendszerkritikus pécsi Heindl Péter ellen például számos eljárás indult, amik akár szabadságvesztéssel is zárulhatnak.
Márpedig a 2012-ben elfogadott országgyűlési törvény alapján „ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, akit képviselősége alatt bűntett – tehát 2 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel is büntethető cselekmény – miatt jogerősen elítéltek”. Az Alaptörvény szerint pedig automatikusan megszűnik a parlamenti képviselő megbízatása, ha az Országgyűlés kimondja az összeférhetetlenséget. Ezt történt nemrég a jogerősen felfüggesztett szabadságvesztéssel büntetett Varjú László (DK) és Fekete-Győr András (Momentum) ellenzéki politikusokkal.
De az önkormányzati képviselőnek és a polgármesternek is megszűnik a mandátuma, ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Ilyen büntetés mellé kiszabható közügyektől való eltiltás mellékbüntetése is, amely a mandátumvesztésen túl azzal jár, hogy az elítélt politikus nem viselhet például párttisztséget, nem vezethet civil szervezetet.
Sajtóhírek szerint Karácsony Gergely főpolgármester ellen is büntetőeljárás indult „falfirkálás” miatt, mert a tavaly júniusi kampányban felülmatricázta riválisa, Vitézy Dávid választási plakátjait. Nem tudni, hol tart az eljárás: a rendőrség vádemelési javaslattal él-e, és az ügyészség vádat emel-e 60 plakát átalakítása miatt. Ha igen, és emiatt szabadságvesztésre ítéli a bíróság, akkor a főpolgármesteri megbízatását is elveszíti.
A graffitizés büntetése címén tehát kritikusaival is leszámolhat a hatalom. De ennél is fontosabb a megfélemlítő hatás: mert ki akar politikai véleménye, plakátfirkája miatt rendőrségre, bíróságra járni, és ki akarna büntetett előéletűvé válni?
Fenyegető következmények
Czuczu Tamást, aki ma is cigány kisebbségi önkormányzati képviselő a XV. kerületben, nemigen fenyegeti, hogy elveszíti a mandátumát, mert az eddigi gyakorlat szerint aligha büntetik majd szabadságvesztésre. És Matlák Gábornak sem kell tartani mandátumvesztéstől, mert tavaly ő már nem került be az önkormányzati testületbe.
De mint ügyvédnek még lehetnek kellemetlenségei. Az ügyvédi törvény alapján ugyanis fegyelmi eljárás indult ellene, amit ugyan felfüggesztettek a büntetőeljárás végéig az ügyvédi kamarában, de ha elítélné a bíróság, akkor az ítélet tartamától függően veszélybe kerülhet ügyvédi praxisa is.
„A Kúria jogegységi határozata a hatalmi ágak elválasztása és az emberi jogok szempontjából is rendkívül aggályos. A fal szó értelmének ilyen fokú kiterjesztése már jogalkotásnak minősül. Márpedig a bírói hatalmi ág feladata a fékek és ellensúlyok érzékeny rendszerében nem a törvények megalkotása, hanem azok alkalmazása. Ha pedig büntetőjogi szankció fenyegeti az ellenvéleményt és a kritikát, akkor a vélemény szabadsága mint a demokrácia egyik alapvető biztosítéka csorbul, és így az átlátható közélet esélye is szükségszerűen csökken”
– értékelte a mostani helyzetet Bieber Ivóna, Matlák Gábor és Czuczu Tamás védője, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.