szólásszabadság
A „Ruszkik, haza!” felfirkálásával ma is börtönt kockáztatsz
Számos abszurd eljárás indult és ítélet született „falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás” miatt. A jogalkotó és a Kúria tett róla, hogy már fal se, firka se, de még kár se kelljen az elítéléshez.
Bátraké a szerencse: küzdelem a bírók függetlenségéért és véleménynyilvánítási jogáért a Kúrián
Háromból három eljárásban veszített vagy áll vesztésre a Kúria elnöke azokban az ügyekben, amelyek központi kérdése, hogy az ország legfőbb bírói fórumán el lehet-e hallgattatni igazgatási és munkaügyi eszközökkel az igazságügyi rendszerrel szemben kritikát megfogalmazókat.
Egy 17 éves lány büntetőügye, aki szembeszállt az uszító propagandával
Két évvel egy kormányzati plakát megrongálása után idézték be kihallgatásra Rékát, aki akkor még fiatalkorúként fejezte ki politikai véleményét. Ügyfelünk története – az anyja erkélyéről kifüggesztett „MOCSKOS FIDESZ” feliratú lepedőjétől a rendőrségi rabosításig – egyszerre abszurd és tanulságos látlelet arról, miként reagál az állam a kormányzati propaganda nyilvános kritikájára.
Szembeszállt a gyerekek elleni szexuális visszaélésekkel, mire kirúgták az iskolából
Az egyik komáromi állami iskolában mintha nem a szexuális visszaéléssel gyanúsított igazgatóval, hanem a bűncselekmény-sorozatot feltárni akaró tanárral szemben érvényesítenék a „zéró toleranciát”.
A falra festett ördög vigyora
Elég, ha krétával rajzolsz jachtparkolót a minisztérium előtti flaszterre, vagy szmájlikkal matricázod át a kormány plakátját, büntetőperben találod magad. Hungarian Graffiti.
A határvadászat és a 76. számú bírói álláshely
Egy gimnazista pikírt krétafelirata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog mérlegére kerüljenek a törvénysértő kúriai bírói kinevezések.
Szótárukban a ‘szabadság’ volt az első szó
Mi volt a nemzeti minimum 1848-ban? A szabadság, leginkább a sajtó- és szólásszabadság.
Ez megkifogásolta, ez megbírságolta, ez jóváhagyta, meg ez is jóváhagyta, ez az iciri-piciri meg, hamm, bekapja
Maradt-e még valami a választások tisztasága felett őrködni hivatott intézmények pártatlanságából? A Nemzeti Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság után a kormányerő vajon a rendesbíróságokat is maga alá gyűrte-e már teljesen? Még nincs itt a vég, de a kormány már igen jól áll itt is.
A Petry-ügy: a kapusedzőt szaván fogják - podcast
Meddig terjed egy munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága? Mennyiben korlátozhatja azt a munkaadó? Mekkora védelem illeti meg a kisebbségellenes véleményeket? A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai Petry Zsolt elbocsátásáról vitáztak.
December 27.: Karsai László történész a strasbourgi bírósághoz fordul (2006)
A hazai bíróságok elé citált és perét ott elbukó Karsai László a strasbourgi bírósághoz fordult. Alperesből panaszos lett. Mint három év múlva kiderült, végül pernyertes panaszos. A strasbourgi bíróság ítélete szerint a hazai bíróságok megsértették a történésznek a véleménynyilvánítási szabadságát.
November 23.: Milton kiadja a cenzúraellenes röpiratát (1644)
John Milton Areopagitica című röpirata szerint a könyvek cenzúrája keresztyénietlen dolog, vagyis idegen a reformált vallásoktól. Afféle pápista vircsaft, amit semmiféle biblikus vagy antik hagyomány nem igazol. Mint írja: „egy könyvet megölni szinte felér egy ember megölésével”.
Október 17.: Deák Ferenc születése napja (1803)
Deák Ferenc ma elsősorban a kiegyezés politikai és közjogi előkészítőjeként ismeretes. Nem mondhatni, hogy igazságtalanul. De Deáknak előtte is utána is volt élete, politikai teljesítménye. Márpedig mindazt jogállami és emberi jogi szempontból is nagyra kell értékelnünk. Ha nem is makulátlan, a magyar liberalizmus egyik csúcsteljesítménye az övé.
Október 15.: alternatív kulturális fórum kezdődik Budapesten (1985)
A hazai pártvezetés fogát csikorgatva vette tudomásul 1985-ben, hogy miközben Budapesten vendégül látta a Helsinki Záróokmány 35 aláíró államát az Európai Kulturális Fórumon (EKF), a hivatalos rendezvénnyel párhuzamosan megvalósult a nyugati civilek és a keleti ellenzékiek ellenfóruma is. Amint elmentek a vendégek, következtek a hatósági retorziók, házkutatások, razziák és csúcspontként az 1986. március 15-ei gumibotos tömegoszlatás, a „lánchídi csata”.
Kik vagyunk?
Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér.
Soundcloud
Iratkozz fel hírlevélre!
Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos.