A hazai bíróságok elé citált és perét ott elbukó Karsai László a strasbourgi bírósághoz fordult. Alperesből panaszos lett. Mint három év múlva kiderült, végül pernyertes panaszos. A strasbourgi bíróság ítélete szerint a hazai bíróságok megsértették a történésznek a véleménynyilvánítási szabadságát.
2004-ben heves közéleti vita zajlott arról, vajon Teleki Pál, akihez miniszterelnökként tucatnyi antiszemita jogfosztó törvény kötődik, de befogadta a lengyel menekülteket, és nem volt hajlandó megtámadni Jugoszláviát, vajon kapjon-e köztéri szobrot. A vita tágabb értelemben Magyarországnak a második világháborúban és a magyar holokausztban játszott kárhozatos szerepéről szólt.
Karsai László az Élet és Irodalomban közölt írásában azt állította, hogy Teleki Pált dicsőítő, jobboldali és szélsőjobboldali sajtóban megjelenő cikkek „egyre gátlástalanabbul hazudnak, rágalmaznak, uszítanak és zsidóznak”. A neves történész szerint Teleki egyenesen a magyar történelem egyik legkártékonyabb alakja volt.
A cikkben egy Török Bálint nevű amatőr történészt név szerint is megnevezett, és Karsai azt írta, hogy ő több „hozsannázó cikket írt Teleki Pálról”. Török szerint ez olyan burkolt tényállítás volt, amely az ő jó hírnevét sértő következtetésekre adott lehetőséget, ezért pert indított. Első fokon a pert elvesztette, azonban másodfokon és a Legfelsőbb Bíróság előtt megnyerte. Karsait helyreigazításra kötelezték, aki a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult.
A strasbourgi bíróság nem vitatta, hogy Karsai cikke alkalmas volt Török Bálint jó hírnevének csorbítására, ahogyan azt a hazai bíróságaink meg is állapították. Helyette azt vizsgálta ki, a jogerős magyar ítélet, „a beavatkozás” vajon szükséges volt-e egy demokratikus társadalomban.
Az Emberi Jogok Európai Bíróság szerint a marasztaló ítélettel a magyar bíróságok megsértették Karsai szabad véleménynyilvánításhoz való jogát (10. Cikk). A történész ugyanis nagyon fontos közügyben fogalmazta meg álláspontját, amely, ha tényállítás lenne, akkor is értéktelített volna, márpedig az ilyen szólás korlátozására rendkívül csekély lehetősége van az államnak.
Ráadásul „az újságírói szabadság bizonyos fokú túlzás vagy akár provokáció lehetséges alkalmazására is kiterjed”.
A vélemények túlzott (bírósági) szankciója pedig azért is káros, mert visszatartó hatású, és másokat arra késztethet, hogy ne vegyenek részt társadalmi vitákban.
Ezért aztán akár egy Karsaiénél sokkal erősebb kritika is belefér a véleménynyilvánítási szabadság kereteibe, így a strasbourgi bíróság egyhangúlag megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését. A Karsai kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság 4000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek.