Hogyan fejezhetjük ki szabadon politikai véleményünket, ha a
kormányerő közpénzmilliárdokból kiplakátolt gyűlöletüzeneteire még golyóstollal
sem írhatjuk fel, hogy NEM? Hol itt a demokratikus és jogállami
fegyveregyenlőség? Erről folyt beszélgetés a Magyar Helsinki Bizottság
pécsi rendezvényén.
Bűnözés krétával: rongálásnak tekintett véleménynyilvánítás címmel tartott beszélgetést a Magyar Helsinki Bizottság a pécsi Apolló Moziban. Se a helyszín, se az időpont nem volt esetleges. Pécsett az utóbbi években többen többször is mindenféle eszközzel „lábjegyzetekkel” láttak el kormányplakátokat, átfestették, átmatricázták vagy leszaggatták őket. Emiatt több eljárás is indult a politikai véleményüket így kinyilvánító polgárokkal szemben. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselték többjüket.
Egyikük Heindl Péter jogász-tanár, a notórius „plakátjavító”.
Az utóbbi 14 évben legalább ötven plakátot alakított át módszeresen. Akcióit
rendszeresen dokumentálja, és sokszor maga jelenti fel önmagát. Hogy ne
lehessen félreértés, vegyes technikájú műveit paprikajancsival szignálja.
Éppen a Helsinki Bizottság rendezvényének napján tartották egyik folyamatban lévő rongálási büntetőperének a tárgyalását. Ez is szóba került a beszélgetésen.
De vajon nem túlságosan bagatell dologról van itt szó, minek
ezzel ennyit foglalkozni? Szó sincs róla – derült ki a beszélgetésen. Nem csak azért, mert Heindl akár börtönbe is kerülhet, hanem mert az is lényeges, ahogyan
az állam ma eljár a kormányplakátok átfirkálóival szemben. Mindez sokat elárul arról, milyen rendszerben élünk. Jól szemlélteti, miként szűkíti
fokozatosan szabadságjogainkat a hatalom, és az állam intézményei hogyan
támogatják aktívan vagy passzívan a kormányerő politikai céljait.
2019-ig az ilyen típusú cselekmények még csak szabálysértésnek sem számítottak. Jogi megítélésük szerint a véleménynyilvánítás szabadsága védte őket. Ez fokozatosan szigorodott. Mígnem aztán 2022-ben a Kúria jogegységi határozata egyenesen azt mondta ki, hogy
„a falfirkán értendő felületbevonat elhelyezése alapvetően a támadott idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdek védelme szempontjából képez büntetendő magatartást”.
Vagyis nem csak a falon, esetleg kertkapun vagy köztéri szobron, hanem a bármiféle „felületbevonaton” megvalósított módosítás (firkálás, lefestés, átmatricázás, bajuszrajzolás stb.) bűncselekménynek számít – összeghatártól függetlenül. A Kúria jogértelmezése szerint az is „falfirkálás”, így rongálás, ha valaki az aszfaltra ír krétával vagy kifesti a járdahihákat.
De tán ennél is abszurdabb, hogy a jogegységi döntés szerint
„a falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja”.
Vagyis hiába akarja valaki a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolni, és hiába akarja egy kormányüzenetről hatásosan elmondani, hogy az hazugság, ugyanolyan megítélés alá esik, mintha valóban rongálási céllal festette volna le a plakátot. Sőt, ha a rongálási kár 50 ezer Ft alatt marad, akkor az elkövető ellen csak szabálysértési eljárás indul, míg firkálás esetében összeghatártól függetlenül büntetőeljárás.
A pécsi találkozón Heindl Péter beszélgetőtársa Bieber Ivóna ügyvéd volt.
Különösen ajánljuk a felvétel meghallgatását annak, aki arra készül, hogy mostani kampányban plakátokat firkálna össze vagy szaggatna le. A Magyar Helsinki Bizottság kisokost is készített a témáról, ami tájékoztatja azokat, akik így akarnának élni a véleménynyilvánítási jogukkal.
03:00 Mi történt a tárgyaláson?
03:34 Ki a plakátrongálás sértettje?
05:58 Lehet-e iskolai területen pártkampányt folytatni? Mert Heindl ezerint a CÖF plakátja ez tette, ezért látta el lábjegyzetekkel.
08:28 Paprikajancsi szignója.
09:07 Heindl vallomása.
10:10 Egy papír összefirkálása nem falfirka. Különösen nem az, ha politikai plakátot „igazítunk ki” vele.
11:14 Mi a különbség a rongálás alapesete és a falfirka között?
11:30 A Kúria abszurd átértelmezése
12:38 A plakátfirkálás társadalomra nem veszélyes. Sőt.
16:17 Heindl azért sem tért ki a per elől, mert 3 törvénysértésre is fel akarja hívni a figyelmet.
17:30 A Kúria jogegységi határozata köti a többi bíróságot is.
19:40 A matricázás is falfirka.
21:15 Egy másik pécsi eset: tiltakozás plakátátragasztással a „nemzeti konzultáció” és a kormány gyűlöletkampánya ellen.
23:45 A jogsértő házkutatás már a strasbourgi bíróság előtt van.
27:30 Úgy látszik, a hatalmat leginkább a politikai tartalmú „falfirkák” foglalkoztatják. Példastatuálás. Megfélemlítés.
34:10 Nem lehet minden járda mellé jogvédőt állítani.
35:40 Egy másik eset: gimnazista krétával a Készenléti rendőrség laktanyájánál.
37:30 Egy újabb eset: jachtparkoló a Külügyminisztérium előtt.
39:40 Egy eset az 1990-es évekből: az Óvás Egyesület! akciója. Hogyan ítélnék meg most?
40:40 2016-ban még más volt a helyzet.
42:30 Vannak kiskapuk, de Heindl nem ezt választja. Miért nem?
47:37 Álljon vissza a 2019 előtti állapot.
54:40 A bíróságoknak igenis figyelembe kellene venniük az alapjogokat.
58:20 Jogszerűtlenségre nem lehet jogszerűtlen a válasz.
1:00:00 Az aránytalan és igazságtalan állami fellépés dermesztő hatása. Az öncenzúra aktiválása.
1:03:20 Polgári engedetlenség mint végszükség. Kell-e kártérítési kötelezettség?
