A kormány gyakran tesz közé „társadalmi célú reklámokat” „nemzeti konzultációkról”. A valódi társadalmi célú reklámoknak egyébként van értelme, viszont valami nagyon más, mint amire a kormány használja. A Mérték Médiaelemző Műhely már többször próbált hatósági vizsgálatot kérni emiatt, legutóbb tavaly a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségével. De jelenleg nincs olyan hatóság, amely érvényesítené a médiatörvényt a kormány politikai kampányaival szemben.
A „nemzeti konzultáció” természete
A nemzeti konzultációk kormánypropagandát juttatnak el minden otthonba anélkül, hogy valóban információt nyújtanának a témákról. Az is a napnál világosabb, hogy nem a lakosság véleményére kíváncsiak. Hiszen mi történik? Levelet kapunk, amiben a kormány álláspontja van leírva, egyéb álláspontok nem szerepelnek vagy el vannak ferdítve. Gyakran még a kormánynak tetszőtől eltérő válaszlehetőség is annyira félrevezető, hogy aki nem ért egyet a kormánnyal, az nagy eséllyel a másik válasszal sem fog. Ugyanez történik most is a VOKS 2025 szavazásnak titulált agymosó Unió- és ukránellenes kormányban is.
A „nemzeti konzultáció” a nevével ellentétben „csupán” egy bevett, politikai kommunikációs eszköz: se szakmai háttere (kivéve a politikai kommunikációs szakmát), se jogi kötőereje. „A kérdéssor nem egy közvélemény-kutatás, hanem egy politikai kérdőív, egy közvetlen levelezés a választókkal” – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő 2015. május 5-én egy sajtótájékoztatón. Még ez sem teljesen igaz, ugyanis ennek a bizonyos levelezésnek a lényege, hogy a kormány mindenkinek közvetlenül eljuttassa az üzenetét, és nem az, hogy megfelelő tájékoztatás után kiderüljön a lakosság véleménye.
A jelenleg futó VOKS 2025 lényegében olyan, mint az eddig megszokott, és talán elnevezésében elhasználódott „nemzeti konzultációk”. A különbség az, hogy csak egy témáról szól, az adott témában taglalja a kormány politikai üzenetét hosszabban, a kérdésre igen vagy nem válaszok adhatók. A VOKS 2025 abban különösen megtévesztő, hogy szavazásnak nevezik, és a levél úgy néz ki, mint egy népszavazási szavazólap (ellentétben a nemzeti konzultációval, ami külalak alapján közvélemény-kutatásnak tűnik). De természetesen a VOKS 2025 épp annyira nem törvény által szabályozott és jogi kötőerővel bíró népszavazás, mint ahogy a nemzeti konzultáció sem közvélemény-kutatás.
Politikai célú megtévesztés
Ahhoz is hozzászokhattunk, hogy a nemzeti konzultációt (vagy most VOKS 2025-öt) egy teljes pályás kampány kíséri, amiben a levelek mellett politikusok buzdítanak a kitöltésre, kormányközeli média számol be a „lehetőségről”, plakátokat látunk mindenfelé, az online hirdetések kikerülhetetlenné válnak akárhányszor felmegyünk az internetre. A kitöltési felhívás mindig jó alkalom arra is, hogy újra és újra elismételjék a kormány és egyben kormánypárt politikai üzenetét.
A 2023 végén indult „nemzeti konzultáció” a tv-ben is ment „társadalmi célú reklám” megjelöléssel, képpel és hanggal is megtámogatva a kormánypárt politikai üzenetét. A reklám megjelölése azt jelenti, hogy előtte a csatornának be kell mondania (tv-ben ki is kell írni), hogy milyen típusú tartalom következik, ezzel különböztetve meg a többi médiatartalomtól. Idáig minden törvényes. Viszont! Például a 2023-2024-es „nemzeti konzultáció” reklámja ijesztő képeivel és szövegével azt sugallta, hogy ha nem értünk egyet a kormánnyal a „nemzeti konzultáció” témájában, akkor rémes jövő vár ránk. Ez volt a „ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek” szlogenű „nemzeti konzultáció”, ami egyértelműen politikai kommunikációs kampány volt. Nem a lakosság véleményének megismerését szolgálta, hanem a kormánypárt politikai üzenetét sulykolt.
Pedig a „társadalmi célú reklám” műsorkategória valami mást jelent: „felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni” a nézőre, hallgatóra. A megfelelő besoroláshoz a reklám tartalmát kell vizsgálni. Hol volt a „nemzeti konzultációs” kampányban a közérdekű cél, hogyha csak a kormány saját álláspontja, félinformációk és megalapozatlan állítások szerepeltek benne? Mégpedig azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a lakosság minél nagyobb arányban azonosuljon a kormánypárt üzenetével.
Van egy másik, sokkal inkább a „nemzeti konzultációra” illő reklámtípus is, ami a politikai reklám: „valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.”
Ráadásul a társadalmi célú reklám törvényi fogalmának része az is, hogy csak azt lehet társadalmi célú reklámnak minősíteni, ami nem politikai reklám. De miért nem tartották be a törvényt? Politikai reklámot csak a választásokat megelőző 50 napban, a kampányidőszakban lehet közzétenni. Vagyis a „nemzeti konzultációs” hirdetéseket politikai reklámként nem is lehetett volna vetíteni.
Attól még nem válik jogszerűvé, hogy a nyilvánvaló politikai hirdetéseket társadalmi célúnak állítanak be, hiába hangzik jobban. Éppen ezért még a választási kampányidőszakban sem lehetne társadalmi célú reklámként megjelölni azt, ami tartalma szerint politikai reklám. (A Magyar Helsinki Bizottság már a választási eljárási szabályok szerint is próbált fellépni ezzel a „félrecímkézési” gyakorlattal szemben a 2022-es népszavazási kampány idején, de hiába.)
A törvény célja egyértelmű: a néző, hallgató úgy fogadhassa be az információkat, hogy egyértelmű számára, milyen célból adják azokat a tv-ben, rádióban. A médiatörvény kiemeli az alapelvek között a lakosság és a határon túli honfitársaink tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz való jogát, valamint ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosságot, mint alkotmányos érdekeket. Mindemellett a törvények mindenkire vonatkoznak, a kormányra is. Tehát ha törvényben le van írva, hogy milyen feltételekkel, milyen reklámot lehet közzétenni, akkor az a kormányt is köti, sőt különösen kellene, hogy kösse, hiszen ő mindezt közpénzből teszi.
Bejelentés a félrevezető besorolása miatt
A Mérték Médiaelemző Műhely a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével bejelentést tett a Médiatanácsnál a 2023-2024 fordulóján futó nemzeti konzultációs társadalmi célú reklámmal szemben. A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságon (NMHH) belül működik, feladata (többek között) a leadott műsorszámok ellenőrzése, a médiatörvény betartatása, utóbbiakat bizonyos esetekben hatósági szerepkörben végzi. Az NMHH önálló szabályozó szervként elvileg csak az Országgyűlésnek felel a saját törvényes működéséért, az elnökét ennek a szervnek is a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök. A Médiatanácsnak a médiapiacot érintő gyakorlata jól dokumentáltan súlyosan elfogult a kormánypárti szereplők irányában, legyen szó akár rádiós pályázatokról, akár a médiakoncentrációt érintő döntésekről.
A Médiatanácshoz bárki tehet bejelentést olyan műsorszám miatt, ami szerinte sérti a médiatörvényt, így vált bejelentővé a Mérték is. Ugyanakkor a bejelentő nem fellebbezhet, ha a bejelentését nem veszi figyelembe a Médiatanács, a bejelentő nem válik ügyféllé sem, így az ügyféli jogokkal sem élhet ezekben az eljárásokban. A médiatörvény előírásainak betartatására kívülről, más hatóság által nincs lehetőség, csak a Médiatanács marad.
16 oldalas bejelentésünkben a társadalmi és politikai cél elhatárolásáról, ennek jelentőségéről írtunk, és a nemzeti konzultációt, mint politikai kommunikációs eszközt elemeztük ezzel is bizonyítandó, hogy nem társadalmi, közérdekű célból vetítik a nemzeti konzultációs reklámot. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a műsorszolgáltatónak lehetősége lett volna előzetesen kérni a Médiatanácsot, hogy elemezze a reklámot, és annak minősítését (politikai vagy társadalmi) határozza meg.
Továbbá emlékeztettük a Médiatanácsot a feladatára, miszerint a médiatörvény betartását felügyeli. Idéztünk hatósági és bírósági döntéseket, még Koltay András, az NMHH és Médiatanács elnöke által szerkesztett szakirodalmat is. A Médiatanácstól azt kértük, hogy állapítsa meg, a nemzeti konzultációs reklámok társadalmi célú reklám besorolása jogellenes volt, és kötelezze a tv-csatornákat, hogy főműsor időben, napi egyszer tegyék közzé, hogy jogsértő volt a reklám megjelölése, legalább annyi napon keresztül, ameddig a reklám ment.
Egymásnak ellentmondó válaszok
A bejelentésünkre a Médiatanácstól egy levél érkezett, amiben tájékoztatta a Mértéket, hogy már végzett hatósági ellenőrzést, ami alapján nem merült fel, hogy jogsértő lenne a tartalom, így nem indít közigazgatási hatósági eljárást (amit kértünk a bejelentésben). A médiatörvény lehetővé teszi, hogy közigazgatási eljáráson kívül folytasson hatósági ellenőrzést a Médiatanács. A levélben ennél bővebb indokolás nem szerepelt, és mivel a Mérték „csak” bejelentő volt, nem tudtunk fellebbezni vagy bíróságra menni sem.
Idén a Mérték, ismét a Magyar Helsinki Bizottság segítségével, közérdekű adatigénylést küldött a Médiatanácsnak, hogy adják ki a dokumentációját annak a hatósági ellenőrzésnek, amire hivatkoztak a tavalyi levélben. Erre az a válasz érkezett, hogy nem adják ki, hanem csak az ügyben érintett személyek (a bejelentő nem tartozik ide a törvény szerint) nézhetik meg egy iratbetekintés során, mivel a kérésünk közigazgatási hatósági eljárásban keletkezett iratokra irányul.
Tehát tavaly még azt mondta a Médiatanács, hogy nem indít közigazgatási hatósági eljárást, mert az ellenőrzés mindent rendben talált. Idén pedig azt válaszolta, hogy nem adja ki az ellenőrzés adatait, mert a tavalyi egy közigazgatási hatósági eljárás volt…
A 2025-ös innováció
A VOKS 2025 álnépszavazás esetében a klasszikus kommunikációs kampány mellett megjelent egy „innováció” is. A VOKS 2025-höz készült reklámot csak online hirdetik, televízióban nem fut. Viszont több tv-csatornán virtuális reklám formájában a műsorszámok alatt, a képernyő sarkában néhány másodperces gyakorisággal villog a VOKS 2025 SZAVAZZUNK! felirat, valamint egy karika benne X-szel. Biztosan láthattuk ezt az MTVA legtöbb csatornáján és a Hír Tv-n is.
Ezzel több probléma is van. A csatornák nem teszik egyértelművé, hogy kinek a megbízásából és miért villog ott a felirat. A műsorok előtt nem jelzik, hogy virtuális reklám lesz a műsorban, hiába írja elő ezt is a médiatörvény. Tehát nézőként nem ismerhető fel azonnal, hogy a kormány fizetett (?) reklámját is nézem, miközben például egy sorozat megy az M5-ön. Bizonyos műsorszámok alatt, mint a híradó, nem lenne szabad ilyen virtuális reklámot vetíteni, ezt most következetesen megszegi az MTVA. Ráadásul a médiatörvény szerint a közszolgálati médiában csak sportműsorok közvetítéséhez kapcsolódóan lehetne virtuális reklámot közzé tenni, amivel köszönő viszonyban sincs a jelenlegi helyzet.
A VOKS 2025, az újabb félrevezető politikai kommunikációs kampány részeként, ismét a médiatörvényt megsértve fut a hirdetés. A Médiatanácsnál egyelőre a kormányfüggetlen sajtó kérdezett rá, mit gondol minderről a szabályozó szerv. Az előzmények alapján nagy pénzben nem fogadnánk arra, hogy a Médiatanács majd a kormányt törvénysértően kiszolgáló csatornák orrára koppint.
***
A cikkben hivatkozott jogszabályhelyek: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 210. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény, Mttv.) 5. §, 32. § (2)-(4), (8), 33. § (5)-(6), 36. § (5), 111/A. §(1), 145. §, 167. § (1), 167/A. § (1), 203. § 55., 64., 72.