A Fővárosi Törvényszék törvényességi felügyeleti eljárást indított a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvánnyal szemben. A MOME-t működtető alapítványnak 30 napja van nyilatkozni arról, hogy vitatja-e a jogsértést. Az eljárást Vargha Balázs egyetemi tanár kezdeményezte, mert bár őt választotta meg a szenátus rektorjelöltnek, az alapítvány kuratóriuma mégsem őt terjesztette fel kinevezésre.
A MOME-nek jelenleg nincs a köztársasági elnök által szabályosan megbízott rektora. Az interregnum megszüntetése felé tett fontos lépés, hogy a bíróság érdemben foglalkozik azzal, vajon az előző rektorállítási folyamat törvényes volt-e. Ennek nem csak az lehet a kimenetele, hogy megállapítják: nem volt törvényes, de akár járhat azzal is, hogy kimondják: már megvan a szabályosan megválasztott rektorjelölt, újat nem kell keresni, őt kell az egyetem vezetésével megbízni.
Az előzmények
Az egyetem szenátusa, amelynek a MOME alapító okirata szerint kizárólagos joga volt a rektorjelölt megválasztására, a pályázatok értékelése alapján 2023. november 27-én nem Koós Pált, a kuratórium által favorizált pályázót találta alkalmasabbnak a feladatra, hanem Vargha Balázs egyetemi tanárt, és azt várta az alapítványtól (és annak kuratóriumától) mint fenntartótól, hogy őt terjeszti fel a felsőoktatásért felelős miniszternek, hogy a köztársasági elnök kinevezhesse rektornak.
Csakhogy a kormány emberének számító Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium 2023. december 20-án „megváltoztatta” a szenátus döntését, és Koóst jelölte meg mint lehetséges rektort. A köztársasági elnök így őt nevezte ki tavaly tavasszal.
A kuratórium tehát önkényesen vont el jogkört a szenátustól, ami nemcsak az egyetem saját szabályába ütközik, hanem az Alaptörvénynek az egyetemi autonómiáról szóló rendelkezésébe is.
Ezért Vargha Balázs a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult. Ettől függetlenül idén februárban az egyetemi polgárok növekvő elégedetlensége miatt Koós kénytelen volt lemondani.
A bíróság végzése
Ha a Fővárosi Törvényszék nem találta volna megalapozottnak Vargha kérelmét, akkor nem indította volna el a törvényességi felügyeleti eljárást a MOME alapítványával szemben. De nem ez történt. A bíróság tíz napja végzésben szólította fel az alapítványt, 30 napon belül nyilatkozzon arról, hogy vitatja vagy elismeri-e az állított jogsértést.
Ha nem vitatja, akkor ugyanezen időn belül meg kell szüntetnie a jogsértő állapotot. Ezt megteheti például azzal is, hogy a szenátus szabályos, 2023. decemberi döntése alapján Varghát tekinti rektorjelöltnek, és a rektori kinevezés érdekében gondoskodik az illetékes miniszterhez, majd a köztársasági elnökhöz történő felterjesztéséről.
Amennyiben az alapítvány nem válaszol, esetleg elismeri a törvénysértést, de határidőre nem tesz semmit a megszüntetésére, a bíróság szankciói következnek. Ez a pénzbírságtól egész az alapítvány megszüntetéséig terjedhet, de a bíróság jogosult arra is, hogy megsemmisítse formálisan is a kuratórium döntését Koós Pál kinevezéséről.
Eközben
A MOME kuratóriuma eközben igyekszik meggyőzni az egyetemi szenátust, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. A szenátus tagjai között egy ügyvédi iroda feljegyzését, jogi véleményét körözteti, amely szerint a kuratóriumnak igenis jogában állt a kuratórium döntését megváltoztatni, és az általa nem támogatott személyt rektorjelöltnek tekinteni.
A kuratórium megbízottjának jogi érvei azonban hiányosak és tévesen értelmezik a jogi környezetet. Azt sem veszik figyelembe, hogy a rektorjelölt-választás időpontjában mi szerepelt a MOME alapító okiratában. Márpedig ott egyértelműen az állt, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, nem pedig a kuratórium.
„A kuratórium jogellenes döntése a szenátus rektorjelölt-választásra vonatkozó döntését nem semmisíti meg. Így a szenátus döntését érvényesnek, hatályosnak kell tekinteni, a kuratóriumét pedig nem létezőnek, hatálytalannak. Könnyű belátni, hogy abszurd helyzet lenne, ha egy jogszerű döntést egy jogszerűtlen döntéssel érvényteleníteni lehetne. Ez a jogszerű működés végét jelentené. Azaz Vargha Balázst ma is szabályosan megválasztott rektorjelöltnek kell tekinteni” – értékelte a fejleményeket Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.