Meglepő helyen, rendőri panaszt elutasító határozatban hivatkoztak a közlekedésbiztonság megerősítésére vonatkozó uniós kötelezettségre. A rendőrök ezzel akartak igazolni egy teljesen szükségtelen előállítást. Hab a tortán, hogy szabálysértés nem is történt. – A polgárok macerálása nem kötelezettség, éppenséggel jogsértés – derül ki egy minapi ítéletből.
Hamarosan sikerrel érhet véget egy másfél éve indított panaszügy, amiről már korábban is írt a Helsinki Figyelő:
Az előzményekről csak annyit, hogy Kóka Józsefet és családját négy éve kezdték el a rendőrök nyakra-főre bírságolni. A törekvő nagycserkeszi roma család 2020 decemberében került konfliktusba a nyírségi rendőrökkel, akik érzése szerint azóta rászálltak. Voltak erős jelek mindenesetre, amelyek erre mutattak.
A megszüntetett szabálysértési eljárás
Az egyik ilyen volt ez is: 2023 márciusában Kóka József autójával a főútról balra kanyarodott le egy bolt előtti parkolóba, és a mögötte haladó rendőrök rögvest utána fordultak. Először tüzetesen megvizsgálták az autót, majd közölték: szerintük szabálytalankodott, mert kanyarodáskor a szembejövő sávban közlekedő BMW-nek fékeznie kellett, hogy megelőzze a balesetet. Kóka vitatta ezt, a helyszíni bírságot sem volt hajlandó elfogadni. Válaszul előállították a nyíregyházi kapitányságra. Az autóban ott maradt a vezetni nem tudó felesége, akivel egy nyíregyházi iskolába mentek volna unokájukért. A helyzetet a helyszínre érkező fiuk oldotta meg.
Öt óra fogvatartás után még aznap 20 ezer forintra bírságolták Kókát. De ennél is jobban fájt neki, hogy 8 hónapra bevonták a jogosítványát. Az autó nélkülözhetetlen munkaeszköze, nem beszélve arról, hogy unokáját is ő hozza-viszi az iskolába, és beteg feleségét is gyakran fuvarozza vizsgálatokra.
A rendőrség határozatát a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadta meg. Sikeresen. A bíróság még tavalyi jogerős ítélete nem találta bizonyítottnak a szabálysértést, a bírságját eltörölték, jogosítványát megtarthatta.
Ide-oda pattogó panasz
De az ügy másik szálon is futott, amely most szintén véget érhet. Ebben az eljárásban a rendőrség sok mindent elkövetett, hogy megindokolja a megindokolhatatlant.
Kóka József panaszt tett a szükségtelen hátrányt okozó rendőri intézkedéssel szemben a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon. Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének segítségével a meghurcolt férfi azt akarta tisztázni, vajon milyen törvényes alapja és indoka volt előállításának, miért kellett őt bevinni a rendőrségre, és órákig nyektetni.
Noha a Debreceni Törvényszék megismételtette a panaszeljárást, a városi kapitányság és a megyei főkapitányság összesen négyszer mindent jogszerűnek és szakszerűnek talált az előállításnál. Idővel még azzal is előállt a rendőrség, hogy szemben a rendőri jelentéssel és az egyik rendőrnek a panaszeljárás során tett vallomásával, Kóka „feszült, indulatos és akadékoskodó” volt az intézkedés során.
Sőt, volt ennél meghökkentőbb magyarázat is. Eszerint az előállítás bűnmegelőzési célt is szolgált, mert a helyiek sokszor szabálytalankodnak autósként, a rendőrség pedig uniós közlekedésbiztonsági kötelezettségnek akart megfelelni, amikor Kókát előállította. Az ötórás előállítás nem másra szolgált, mint prevencióra és visszatartó hatásra, amely Nagycserkesz környékén megszilárdítja a közlekedésbiztonságot az Európai Unió őszinte örömére.
Ezt a rizsát a bíróság nem nyelte le.
Az ítélet
Tudnivaló, ha valaki szabálysértést követ el, még tettenéréskor sem kötelező a gyanúsított előállítása, vagyis nem kötelező őt bevinni a rendőrségre. A rendőröknek a lehetséges intézkedések, kényszerítő eszközök közül azt kell választaniuk, amely a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Ehhez képest nem ritka, hogy olyanokat is előállítanak szükségtelenül és törvénysértően, akiket egyáltalán nem kellene.
A Debreceni Törvényszék Kóka-ügyben hozott minapi ítélete kimondja, hogy a mérlegelési jogkör, amelyet törvény biztosít a hatékony rendőri intézkedésnek, nem jelent teljes döntési szabadságot: nem csak a jogi keretek határolják be, hanem az adott eset körülményei is szűkítik. A mérlegelésekor „soha nem szerepelhet szempontként, különösen nem válhat meghatározó tényezővé az eljáró hatóság kényelme”.
Összegezve: az az intézkedés, „a legalkalmasabb, legmegfelelőbb, legcélszerűbb, amelyik még szükséges és már elégséges az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósulásához”.
Márpedig Kóka József esetében semmi szükség nem volt az előállítására, az adott cél, a gyanúsított részvétele a szabálysértési eljárásban idézéssel is biztosítható lett volna. Hiszen Kókát környékbeliként jól ismerték a rendőrök, okmányait most is átadta nekik, ráadásul korábban is minden idézésre megjelent. Szabadságvesztés, elzárás a bagatell szabálysértésért nem fenyegette. Semmilyen jel nem utalt arra, hogy majd nem megy be a rendőrségre.
A bíróság megállapította, hogy az alapjogsértő előállítás „fogalmilag jogellenes” volt, egyértelművé tette, mit kell tennie a rendőrségnek: helyt kell adnia Kóka József panaszának.