A rendőrök elektromos sokkolót vetettek be Kiszely Tiborral szemben. A lakhatási aktivista 20 társával együtt egy gyerekét egyedül nevelő anya kilakoltatását akarta megakadályozni passzív ellenállással. A rendőrség sem előtte, sem azóta nem alkalmazott elektronikus sokkolót ilyen esetekben. Kiszely megpanaszolta a rendőrség jogsértő eljárását, de mivel elutasították, most bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
A rendőrségnél 2021 óta lehet jogszerűen sokkolót használni. Passzív tüntetők ellen azóta is csak elvétve alkalmazták. Tudomásunk szerint először a kata adó megszüntetése miatt ülve tiltakozók egyikét lőtték meg sokkolóval a Margit hídon. A másik pedig Kiszely Tibor esete, aki lakhatási aktivista társaival akart megakadályozni egy rendőri erőkkel biztosított kilakoltatást a XV. kerületben.
Aktivisták passzív ellenállása
Tíz év óta azonos koreográfia szerint zajlanak a tiltakozással övezett kilakoltatások. A lakhatási aktivisták felsorakoznak és összekapaszkodnak a bejárati ajtók előtt, és a rendőrök egyenként elviszik őket. Az ilyen élőláncok erőszakmentesek, a rendőröket sem fizikailag, sem verbálisan nem fenyegetik, a tiltakozók nem támadóak, csak passzív ellenállást tanúsítanak, veszélyt sem magukra, sem a rendőrökre, sem másokra nem jelentenek.
Eleinte úgy nézett ki, a tavaly júliusi Bocskai utcai kilakoltatás is a megszokott módon folyhat majd le. Az önkormányzati lakás bejárata álló és ülő, egymásba kapaszkadó aktivisták közül már négyet eltávolítottak. Az ötödik Kiszely Tibor szociális munkás lett volna, akinek nagy tapasztalata van a polgári engedetlenségi akciókban. De nála váratlanul eltértek a megszokott eljárástól.
Már az is szokatlan volt, hogy nem az élőlánc széleit
akarták tovább fejteni a rendőrök, hanem egy olyan embert szemeltek ki, akibe
társai két oldalról is belekapaszkodtak. De az igazi „szokatlanságot” az
jelentette, hogy a passzív, földön ülő Kiszelyvel szemben közvetlen közelről
sokkolót vetettek be – lényegében figyelmeztetés nélkül. A sokkolólövedék
Kiszely jobb vállába fúródott, és előtte soha nem tapasztalt éles fájdalmat
érzett, és emellett bensejében még görcsöt és intenzív rázkódást is.
Szükségtelenül, aránytalanul
Maguk a tiltakozók sem vitatják, a rendőrök jogszerűan alkalmazhattak kényszerítő eszközt, testi kényszert, de a sokkoló bevetése minden szempontból szükségtelen és aránytalan volt.
Miközben a sokkolót Nyugaton többnyire menekülő vagy támadó személyek ellen vetik be a rendőrök, feltűnő, hogy itt passzív, ülő embert lőttek meg vele közvetlen közelről. Az „elektronikus sokkoló eszköz” használatának szabályozása szerint nálunk is elsősorban valaki életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás vagy önkárosítás elhárítására lehetne alkalmazni.
Igaz, a jogszabály megengedi alkalmazni passzív
ellenszegülés megtöréséhez is. De a szükségesség és arányosság követelménye
szerint a rendőrnek mindig azt az intézkedést kell választani, ami az
állampolgárra a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár, ha
azzal is eredményt lehet elérni. Az utóbbi tíz év rendőrségi gyakorlata és a
Kiszelyék akciója elleni rendőri intézkedés is jól mutatta, hogy testi
kényszerrel, az előláncok szétszedésével, a tiltakozók elvitelével is
biztosítható lett volna a kilakoltatás. Merthogy Kiszelyn kívül – sem előtte,
sem utána – nem lőttek meg senkimást sokkolóval, rendőri segítséggel mégis
sikerült az anyát és gyerekét kilakoltatni.
Az is jól mutatja, valójában mekkora „veszélyt” jelentett Kiszely és társai passzív ellenállása, hogy a rendőrség egyetlen aktivista ellen sem indított semmiféle eljárást.
Elutasított panasz után per
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele panaszt nyújtott be a vele szemben eljáró XV. kerületi kapitánysággal szemben, amit elutasítottak. Bizarr részlet, hogy az intézkedés jogszerűségét elsőfokon az abban részt vevő rendőri vezető vizsgálta ki. Ezzel együtt is a másodfokon eljáró budapesti rendőrfőkapitány is jogszerűnek találta a sokkoló használatát az aktivistával szemben.
Kiszely Tibor nem hajlandó belenyugodni, hogy a rendőrök törvénytelen, szükségtelen és aránytalan intézkedése következmények nélkül maradhat. Ezért Tóth Balázsnak, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédének a segítségével bírósághoz fordult.
„Példaértékű az, hogy valaki személyes kockázat vállalva áll ki az elesettek jogai mellett, és amikor ezért aránytalan szankció éri őt, akkor erkölcsi értelemben is fontosnak tartja, hogy az igazság érdekében a végsőkig éljen minden jogi lehetőséggel. Demokratikus társadalmakban az ilyen embert hívják jó polgárnak” – méltatta ügyfele higgadt kiállását Tóth Balázs ügyvéd.
„Két dolog miatt tartom fontosnak, hogy ez az ügy ne aludjon el. Először is lakhatási aktivistaként szeretném, hogy erről az esetről és az erőszakos kilakoltatásokról minél több szó essen. Emberek százai kerülnek utcára minden évben, ami számomra elfogadhatatlan. Szerintem a magyar társadalom és magyar állam képes arra, hogy minden állampolgárának biztosítsa az emberhez méltó lakhatást. Másodsorban az is fontos számomra, hogy az erőszakszervezetek elszámoltathatóak legyenek. Világosan ki legyen mondva egy jogerős ítéletben, hogy ilyen esetben ilyen tiltakozókkal szemben lehet-e sokkolót használni. Ennek eldöntését ne bízzuk egyedül a rendőrségre” – indokolta kitartását Kiszely Tibor.