Mint minden más hatóságnak, a Terrorelhárítási Központnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is megismerhetővé és vitathatóvá kell tennie szakvéleményét és döntéseit az érintett számára – még abban az esetben is, ha menekült vagy menedékkérő nemzetbiztonsági kockázatát állapítja meg. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka tegnap ismertette indítványát a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének perében.
Míg büntetőügyben a vádlott megismerheti, hogy a magyar hatóságok szerint ő miért, milyen bizonyítékok alapján jelent nemzetbiztonsági kockázatot az országra, és védekezhet ellene, addig ez a jog a külföldieket, menedékkérőt vagy a menekültet nem illeti meg nálunk. Az EUB főtanácsnoka indítványozta, hogy a luxembourgi bíróság ítéletében mondja ki: a hazai szabályozás ellentétes az uniós joggal.
Titkosított nemzetbiztonsági kockázat
A szíriai GB évtizedek óta él Magyarországon magyar családjával két magyar állampolgárságú gyerek édesapjaként. A szíriai háború kitörése után, 2012 nyarán kapott menedékjogot nálunk. Menekültstátuszát 2019-ben a menekültügyi hatóság hirtelen visszavonta arra hivatkozva, hogy GM tartózkodása nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a hazai hatóságok a nemzetközi védelemmel vagy akár magyar családdal és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieket titkosított információkon alapuló, indokolás nélküli döntésekkel igyekeznek eltávolítani az országból. Mindössze annyit közölnek, hogy az illető veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy a közbiztonságra. Azt azonban már nem, hogy ezt a véleményt mire alapozzák.
Az ilyen ügyekben nem az a gond, hogy a hazai jog lehetővé teszi a nemzetbiztonsági veszély megállapítását, mert az kifejezetten helyes, hogy óvják az országot a veszélyes külföldiektől.
A probléma itt az, hogy a menedékkérő vagy a már menekült nem ismerheti meg, hogy pontosan milyen tények és bizonyítékok alapján állítják róla, hogy ő nemzetbiztonsági veszélyt jelent az országra. Az ilyen vád ellen nem tud tehát védekezni, és a szakhatóság esetlegesen téves szakvéleményével szemben nincsen apelláta. Márpedig hibátlan hatóságra még sohasem volt példa.
Az még kafkaibbá tesz a szabályozást, hogy az eljárást lefolytató menekültügyi hatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) sem ismeri meg a nemzetbiztonsági szakhatóságok, a Terrorelhárítási Központ (TEK) és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) bizonyítékait és az ügy részleteit.
Az OIF csak annyi információt kap meg a TEK-től vagy az AH-tól, hogy „X. Y. Magyarországon tartózkodása veszélyt jelent a nemzetbiztonságra”.
Aki ilyen minősítést kap, az egyet jelent azzal, hogy menedékkérelmét elutasítják, a már meglévő védettségét visszavonják vagy például családos külföldiként tartózkodási engedélyét elveszik és kiutasítják. Az OIF ugyanis nem vitatja, nem is vitathatja a szakhatóság minősítését, hiszen maga sem ismeri annak indokait, és az ilyen vélemény kötelező elutasítási / kiutasítási ok .
A bírósági út
Ilyen helyzetben már csak a bírósági út lehetséges, de a hazai bíróságok – hivatkozva a hazai jogszabályra – rendszeresen megtagadják, hogy az elutasított menedékkérő megismerhesse a szakhatóságok által azonosított, az ő további élete szempontjából létfontosságú és perdöntő körülményeket.
Nagy Gábornénak, a Magyar Helsinki Bizottság 21 éve itt élő orosz ügyfelének a kálváriájáról már korábban hírt adtunk. Tőle 2020-ban vonták meg a védelmet. Ő sem ismerhette meg a hatóságok indokait.
A szíriai GB az első olyan személy, akinél a magyar bíróság észlelve, hogy a magyar jog nincs összhangban az uniós joggal, az Európai Unió Bíróságához fordult. Tegnap az előzetes döntéshozatali eljárás keretében megszületett a főtanácsnoki indítvány, ami azt valószínűsíti, hogy idén meglesz az ítélet is.
Az indítvány
Jean Richard de la Tour főtanácsnok azt indítványozta az EUB-nak, hogy minősítse a hatályos hazai szabályozást uniós jogot sértőnek. Erre két lényeges indoka van.
Az első, hogy elfogadhatatlan az a hazai jogi szabályozás, illetve hatósági és bírósági jogalkalmazás, amely szerint a menekültügyi eljárásban kiállított, nemzetbiztonsági kifogásra hivatkozó, titkosított/minősített adatokon alapuló, így indokolás nélküli véleményt maga a külföldi és a jogi képviselője sem ismerheti meg semmilyen mértékben. Így azzal kapcsolatban nem nyilatkozhat, védekezést nem terjeszthet elő.
A második indok az, hogy egy uniós tagállamban az sem tűrhető, miszerint a nemzetbiztonsági kifogásra hivatkozó titkosított szakhatósági vélemény kötelező erejű a menekültügyi hatóságra nézve, így az döntéseit automatikusan, mindenféle további vizsgálat és mérlegelés nélkül hozza meg. Így az érintettnek nincsen lehetősége a vélemény alapjául szolgáló, neki felrótt tények és magatartások megismerésére és azzal kapcsolatos nyilatkozattételre.
A következmények
Amennyiben az EUB majd az indítványnak megfelelő ítéletet hoz, úgy a jelenlegi hazai gyakorlatot gyökeresen meg kell változtatni. Nem lehet menekülteket, külföldieket kizárólag titkosított információkon alapuló döntésekkel megfosztani a státuszuktól vagy számukra kedvezőtlen elutasító döntést hozni.
A GB itthoni ügyében eljáró Fővárosi Törvényszék is csak úgy hozhat majd ítéletet, ha az uniós jogot sértő hazai szabályozás mellőzésével lehetővé teszi, hogy a szíriai menekült megismerje a szakhatóságok véleményének legalább a lényegét. A szakhatóságoknak a véleményét és a menekültügyi hatóságnak a döntését pedig meg kell indokolni.
A TEK és az AH tehát továbbra is nemzetbiztonsági szakvéleményt készít, és abban megállapíthat nemzetbiztonsági kockázatot, de azt meg kell indokolnia, és a lényeget tekintve megismerhetővé kell tennie a menedékkérőnek vagy a menekültnek.
Ahogy a menekültügyi hatóságnak is meg kell indokolnia majd az ilyen véleményen alapuló döntését, arra nem hivatkozhat automatikusan.
A főtanácsnok szerint az EUB-nek azt is ki kellene mondani, hogy az uniós joggal „ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az eljáró hatóság köteles elutasítani a nemzetközi védelem iránti kérelmet vagy visszavonni a korábban nyújtott védelmet, ha a nemzetbiztonsági szakhatóságok […] indokolást nem tartalmazó állásfoglalásukban megállapították, hogy az érintett személy veszélyt jelent a nemzetbiztonságra”.