A különleges jogrend 722. napján a magyar ugaron

A szerdán elfogadott 4. felhatalmazási törvény kiiktatja a parlamenti kontroll maradékát is: az egyes veszélyhelyzeti rendeleteket nem kell külön megerősítenie az Országgyűlésnek. Sőt, a jövőben megalkotandó rendeletek kapcsán is biankó felhatalmazást kap a kormány. A kormányerő uralta állam tovább erősödik, a polgárok jogai pedig tovább gyengülnek.

Emlékeznek arra, amikor előbb az Antall-kormány háborús veszélyhelyzetet rendelt el és rendeleti kormányzást vezetett be, majd a Boross-, a Horn- és az első Orbán-kormány is éveken át fenntartotta mindezt, mert déli határainktól macskaugrásnyira véres háború dúlt, ráadásul délszláv és magyar menekülők tízezrei voltak hazánkban?

Nem emlékeznek? Biztos azért nem, mert ez valójában nem történt meg. Pedig akkor még 9 éven át NATO-légibázis is működött itt, mégpedig Taszáron. Innen szálltak fel például a Predator robotrepülőgépek, és a délszláv háborúban részt vevő NATO-erők kiképzése is itt történt. Nem is kellett volna sok, hogy hadviselőknek tekintsenek minket a szerbek.

Miért van mégis az, hogy most Magyarországon az Ukrajnában dúló háborúra hivatkozással veszélyhelyzetet vezettek be és rendeleti kormányzást? Annyival rosszabb lenne a helyzet, mint az 1990-es években, a délszláv háborúk idején volt?

Nem, a helyzet bizonyos értelemben sokkal jobb. Országunk azóta már a NATO és az Európai Unió tagja, így szövetségeseinknek kötelességük, hogy segítsenek, ha bajba kerülnénk.

Abból a szempontból viszont sokkal rosszabb a helyzet, hogy a mostani illiberális kormányerő gátlástalanul kihasználja hatalmi helyzetét, és még több hatalmat akar magának.

Az Alaptörvényt májusban immár tizedik alkalommal módosította a kormánytöbbség, hogy egyáltalán ki tudja hirdetni a kormány az újabb, „háborús” veszélyhelyzetet. A szerdán elfogadott negyedik felhatalmazási törvény pedig kiiktatja a parlamenti kontroll és a parlamenti nyilvánosság maradékát is: az egyes veszélyhelyzeti rendeleteket (az Alaptörvény szabályait megkerülve) nem kell külön megerősítenie az Országgyűlésnek, a jövőben megalkotandó, jelenleg ismeretlen tartamú rendeletek kapcsán is biankó felhatalmazást kap a kormány.

Nem honfitársaink vagy a menekülők megvédése a cél a veszélyhelyzet kihirdetésével és az újabb felhatalmazási törvénnyel, hiszen az Országgyűlés most sincs korlátozva ebben. Eszközei megvannak a jelenlegi helyzet kezeléséhez. Olyan szempontból sincs megkötve a keze, hogy akár pár nap alatt képes törvényt alkotni. Legutóbb éppen a felhatalmazási törvénnyel bizonyította mindezt: a kormány pénteken nyújtotta be a törvényjavaslatot, és szerdán már el is fogadták. De ha muszáj, pár nap alatt fabrikálhat bármilyen új törvényt.

A sok millió ukrajnai menekülőből pedig eddig mindösszesen 25 ezer kért itt védelmet. Sok, sok, de nem megoldhatatlan feladat, és nincs szükség hozzá a rendeleti kormányzásra.

2020. március 11., a veszélyhelyzet első kihirdetése óta eltelt 821 napból csak 99 volt olyan, amikor nem volt „különleges jogrend” országunkban. Előbb a koronavírus-járvány volt a hivatkozási alap, most az ukrajnai háború. Mindkettő súlyos probléma, de nem a korlátlan a hatalom az orvosság egyikre sem.

A kormányerő célja az újabb, immár háborús veszélyhelyzettel és a rendeleti kormányzással egyszerű: a hatalom demokratikus és parlamentáris ellenőrzésének teljes kiiktatása. A tartalmi kontroll eddig is inkább csak formális volt, most már kifejezetten „szünetel” is. Ha hagyjuk, sokáig így is fog maradni.

Szükségtelenül elrendelt veszélyhelyzetben és az alkotmányos korlátok kiiktatásával a kormányerő uralta állam tovább erősödik, a polgárok jogai pedig tovább gyengülnek. A Magyar Helsinki Bizottság éppen ezeket az alapjogokat védelmezi az önkényesen hosszúra nyújtott veszélyhelyzetben is – a te jogod a mi hivatásunk.