Eljárási kegyelmet a Karmelitánál tüntető diákoknak!

A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérvényhez készített mintát a tüntetőknek, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökség környékét lezáró kordon megbontása miatt. Mivel Novák Katalin köztársasági elnök a pápalátogatás alkalmából széles körben élt kegyelmezési jogával, remélhetően most is hasonló méltányosságot gyakorol majd.

Fotó: Novák Katalin /Facebook

A Magyar Helsinki Bizottság indokoltnak és lehetségesnek, egyúttal kívánatosnak tartja, hogy Novák Katalin eljárási kegyelmet adjon azoknak a tüntetőknek, jórészt diákoknak, akikkel szemben a rendőrség büntetőeljárást indított a május 3-án elkövetett cselekmények gyanúja miatt.

Az ügyészen keresztül az államfőnek

Múlt szerdán este tüntetők csaptak össze rendőrökkel a Karmelitánál. Nagyobbrészt fiatalok, diákok bontották meg az épületet elzáró, sokat kritizált, szimbolikussá vált kordont. A rendőrök előbb könnygázt alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, majd többüket kiemelték a tömegből, egyeseket előállítottak, a hírek szerint voltak olyanok is, akiket bántalmaztak. Több személy ellen büntetőeljárás indult hivatalos személy elleni erőszak miatt, mások ellen pedig szabálysértési eljárás a gyülekezési jogi szabályok megsértése miatt.

A Magyar Helsinki Bizottság kérelemmintát készített, amelyet olyanok tölthetnek ki, akik ellen eljárás indult. Az eljárási kérelem címzettje a köztársasági elnök, de az eljáró ügyészségen keresztül lehet benyújtani a kérelmet.

Itt tölthető le a kérelemminta.

Egyenlő bánásmódot

Novák Katalin idén áprilisban azt mondta Tolcsván: a gyermekek a családon kívüli idő legnagyobb részét az iskolában töltik el, ahol a pedagógusok segítik őket a tapasztalatok és tudás megszerzésében, ezért különösen fontos, hogyan lehet ezt a hivatást minél inkább vonzóvá és megbecsültté tenni, hiszen az lenne a cél, ha a legelhivatottabbak lennének azok, akik gyermekeink nevelését a szülők mellett a hétköznapokban teljesítik. Úgy fogalmazott, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalokat megszólítsa a pedagógusszakma, és vissza lehessen hívni a pályára azokat, akik valami miatt elhagyták ezt a hivatást.

A május 3-i demonstráció nagyon hasonló célokért szerveződött: egy olyan jogszabály visszavonásáért, amely az államfő megfogalmazta céloknak mindenben ellentmond. Emellett pedig az oktatási rendszer egyéb súlyos problémáinak megoldásáért tüntettek, az oktatásban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsültségének javításáért, jogaik megfelelő garantálásáért, önálló oktatási tárca felállításáért, a pedagógusok és a diákok túlterheltségének csökkentéséért.

2007-ben a rendőrök nem nyúltak a kordonbontókhoz, az akkor ellenzékben lévő Fidesz országgyűlési képviselőihez, akiket Orbán Viktor vezetett. 2023. május 3-án a kiemelt közhatalmi funkcióval nem bíró diákokkal szemben nem tanúsítottak hasonló türelmet: a kordon védelmében – esetenként aránytalanul súlyos – kényszerítő eszközöket alkalmaztak, többeket előállítottak, többekkel szemben büntetőeljárást indítottak. Ha másért nem, már csak ennek az egyenlőtlen elbánásnak a kiküszöbölése érdekében is indokolt lenne a kegyelmi jogkör gyakorlása.

Alkotmányos demokráciában, amit szabad Jupiternek, azt bizony szabad a kis ökörnek is.

Hunniában készül valami?

A kérelemminta kitér arra is, amikor az államfő a pápalátogatás alkalmából élt széleskörben kegyelmezési jogkörével: „mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben súlyos cselekmények (így egyebek mellett baloldali és liberális – tehát az Ön [értsd: Novák Katalin államfő] pártcsaládjától eltérő világnézetű – pártok irodái és politikusok ingatlanai, valamint az LMBTQ-közösség tagjai által látogatott bárok ellen elkövetetett Molotov-koktélos támadások) miatt jogerősen elítélt személyeknek is.

A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, „hogy erősítené a pártok felett álló, a nemzet egészét képviselő köztársasági elnök képét, ha a 2023. május 3-i kordonbontással összefüggésben állítólagosan elkövetett – a gyanúsítások szerint is lényegesen kevésbé súlyos – cselekmények kapcsán is hasonló méltányosságot gyakorolna, mint a Hunnia-perben”.

Mit tehet a rendőr és mit tehet a tüntető?

Május 11-ére a Magyar Helsinki Bizottság nyilvános online jogi konzultációt hirdetett a Redditen: a Mit tehet a rendőr és mit tehet a tüntető? témájában. Csütörtökön 14 és 17 óra között helsinkis ügyvédek válaszolnak élőben az r/hungary subredditen.