Eljárási kegyelmet a Karmelitánál tüntető diákoknak!
A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérvényhez készített mintát a tüntetőknek, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökség környékét lezáró kordon megbontása miatt.
2023. május 8.
2020. december 4.
December 4.: meghirdetik a montgomeryi buszbojkottot (1955)
„Nem hiszem, hogy fel kellene állnom” – válaszolt csendesen Rosa Parks James Blake-nek. A városi közlekedési vállalt fehér buszsofőrje azt firtatta: a 42 éves nő afroamerikai létére miért nem hajlandó a buszban hátra menni, hogy a fehérek elfoglalhassák az ülőhelyét. A sofőr rendőrt hívott.
2020. december 1.
December 1.: James Baldwin meghal (1987)
Az amerikai fekete és LMBT irodalom egyik legnagyobb alakjának, valamint a fekete és meleg polgárjogi mozgalom egyik leghatásosabb figurájának számított. James Arthur Baldwin, ez a picurka, gülü szemű, láncdohányos emberke éles írásaival és szárnyaló beszédével nem csak a sziklát tudta meglágyítani, de sokszor a világ legkeményebb anyagát, az emberi szívet is.
2020. november 24.
Bidenék a Fehér Házban. Mi fog itt változni? Podcast
Járvány, gazdasági válság, elmélyülő etnikai és politikai ellenségeskedés – leginkább ezekkel a gondokkal kell megküzdenie John Bidennek és csapatának. A megválasztott elnök azt ígéri, megerősíti „Amerika lelkét és gerincét”, a középosztályt, valamint külföldön újra kivívja országa tiszteletét, otthon pedig egységet teremt. Fehér Zoltán politológussal, Meszerics Tamás történésszel és Tábor Áron amerikanistával beszélget Ónody-Molnár Dóra újságíró.
2020. november 16.
November 16.: Kéthly Anna születésének napja (1889)
A szociáldemokrata mozgalom nagyasszonya volt a magyar történelem második női országgyűlési képviselője. A két háború között a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdött. Antifasiszta volt. A háború idején bujkálni kényszerült, a koalíciós időszakban próbálta megakadályozni pártja beolvasztását a kommunista pártba. Évekig ítélet nélkül tartották fogva. Néhány napig Nagy Imre minisztere volt 1956-ban. A szovjet invázió idején diplomácia küldetéssel külföldön tartózkodott, ennek köszönheti szabadságát és talán életét is.
2020. október 14.
Meseháború
Világossá kell tenni újra és újra, hogy mindenféle nemű és szexuális orientációjú embertársunk egyenlő. Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem egyetemes emberi minimum.
2020. szeptember 15.
Szeptember 15.: a demokrácia nemzetközi napja (2008)
Az ENSZ demokráciának tekint minden országot, amelyik betartja az ENSZ alapelveit. Ez nagyjából olyan, mintha az ember definíciója csak annyi lenne, miszerint gerinces, érző lény lábakkal és szemekkel, hogy a mormoták és papagájok is biztosan beleértessenek. Ráadásul még rájuk is bíznák annak eldöntését, hogy embernek érzik-e magukat.
2020. szeptember 4.
Szeptember 4.: egységesítik a beleegyezési korhatárt (2002)
Bizonyos vonatkozásban az azonos neműek közti szexuális kapcsolat egészen 2002-ig más büntetőjogi megítélés alá esett, mint heteroszexuális aktus. Addig ugyanis a Btk. szerint a 18 évnél idősebb személy, aki egy 14 és 18 év közötti azonos nemű személlyel létesített szexuális kapcsolatot, három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható volt akkor is, ha fiatalabb partnere beleegyezett az aktusba. Az Alkotmánybíróság eltörölte ezt az igazolhatatlan különbségtételt. Ez helyes volt tőle. Az már nem, hogy minderre 9 évig kellett várni.
2020. szeptember 3.
Szeptember 3.: Olympe de Gouges nekilát a nők jogáról szóló nyilatkozatának (1791)
A Marie Gouze-nak született Olympe de Gouges (1748–1793) fordulatos élete egyszerre tűnhet melodramatikus szappanoperának és emberi jogi tantörténetnek. Nem nyugodott bele, hogy a nők az 1789 forradalom után sem részesültek a szabadság adományaiból. A jakobinusok nem emiatt ölték meg, hanem mert a nemzettel azonosított kormányt is volt mersze bírálni nyilvánosan.
2020. április 30.
Április 30.: újranyomják a Beszélő 16. számát, benne Kis János könyvrészletével (1986)
„Vannak-e emberi jogaink?” Tette fel a kérdést a nyolcvanas évek közepén Kis János (1943), a demokratikus ellenzék meghatározó alakja híres esszéjének címében. Bár a kérdést a filozófus morálfilozófiainak tekintette, az állam a gyakorlatban demonstrálta, mi is volna rá az ő közérthető válasza: a szamizdat Beszélőnek azt a számát, amiben az esszé egyik részlete megjelent, a hatóságok még a terjesztés előtt 1986. április elsején lefoglalták és bezúzták. A lapot titokban újra kellett nyomni. (Podcastunk, blogposztunk hangos változata itt hallható.)