A civil jogvédők legbátrabb szövetségesei

Nagy sikerű jótékonysági koncertet szerveztek a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő munkája támogatására. A június 14-i rendezvényen hangzottak el Kádár András Kristófnak, a civil jogvédő egyesület társelnökének köszönő szavai. Íme, a beszéd.

Kádár András KristófFotó: Boross András / Magyar Helsinki Bizottság

Jó estét kívánok. Kedves barátaink, tisztelt közönség! 

Először is jöjjenek a köszönet szavai. A Magyar Helsinki Bizottság egyesületi tagsága és stábja nevében hadd mondjak köszönetet az est ötletgazdájának, Fischer Ádámnak. Szintén hálásak vagyunk Rajk Juditnak, aki nem csak énekesként, de a program összeállítójaként és az Európai Kulturális Alapítvány Budapest motorjaként példátlanul sokat tett ezért az estért.

Fischer ÁdámFotó: Boross András / Magyar Helsinki Bizottság

Köszönet a nagyszerű fellépőknek, akik művészetükkel önzetlenül segítik céljainkat. Remélem, nem hagyok ki senkit… Kéringer Lászlónak, Zétényi Tamásnak, a Trio Passacaglia tagjainak, valamint Király Eszternek és a Milleniart Ensemble-nak. Köszönjük kiváló műsorvezetőnknek, Györgyi Annának, és a Közép-európai Egyetemnek is azért, hogy méltó környezetben találkozhatunk. 

Trio Passacaglia: Kéringer László, Zétényi Tamás és Rajk Judit Fotó: Boross András / Magyar Helsinki Bizottság

Mint tudják, a támogatásgyűjtő koncert célja, hogy a Magyar Helsinki Bizottság minél többeknek tudjon ingyenes jogi segítséget nyújtani. A jogi segítségnyújtás messze nem az egyetlen, de az egyik legkorábbi és továbbra is nagyon fontos eszközünk ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egy olyan társadalomhoz, amelyben a közhatalom gyakorlói tisztességesen, méltányosan bánnak a polgárokkal.

Király Eszter és a Milleniart EnsembleFotó: Boross András / Magyar Helsinki Bizottság

Van egy nem túl vonzó, meglehetősen távolinak és technikainak hangzó szó: „ügyfélkör”. – Mégis kik is a ti ügyfeleitek? – kérdik tőlünk számtalanszor. Igyekszem rá válaszolni most.

Ügyfeleinket le lehet írni szociológiai és jogi jellemzőkkel: magyar állampolgárok meg nem magyar állampolgárok, fiatalok, idősek, nők, férfiak, menedékkérők, fogvatartottak, vádlottak, kisebbségi vagy éppen többségi csoportokok tagjai – mindannyian valamiféle, jogi eszközökkel szerencsés esetben orvosolható hatalmi visszaélés, igazságtalanság áldozatai. De ha csak így, jogi tanácsra, képviseletre szoruló kliensekként tekintenénk ügyfeleinkre, nemigen különböznénk egy jóindulatú, hozzáértő, de mégiscsak közömbös hivataltól vagy ügyvédi irodától, amelyik jól-rosszul teszi a dolgát. 

Sokkal többről van ugyanis szó: ügyfeleink amellett, hogy érző emberek, akik – mint mi, mindannyian – sokszor bizonytalanok és törékenyek, kétség és remény között ingadoznak, egyúttal bátor szövetségeseink is.

Szövetségesek, akik vállalják azt a nehéz, gyakran jelentős személyes kockázattal járó feladatot, amelyet a mindenkori hatalommal, az erősebbel szembeni fellépés jelent. Támaszkodnak ránk, de mi is támaszkodunk rájuk: a kitartásukra, a meg nem alkuvásukra, az elszántságukra. 

Az „ügyfelek” sokkal közelebb állnak mindannyiunkhoz, mintsem azt gyakran gondolnánk. Megalázott buszsofőrök, talán riadt, de bátor fiatalok, határon túli magyarok, nővérek, orvosok, mentősök, katonák vagy olykor bírók, diákjaikért kiálló, ezért kirúgott tanárok, polgárok, akik részt vállalnak a közéletben, vagy csak egyszerűen jogot, igazságukat kereső emberek. Rokonaink, barátaink, kollégáink, osztálytársaink, szomszédaink, akár mi magunk. 

Kedves „ügyfélkörünk”, ahogyan szlogenünk is leszögezi: a te jogod a mi hivatásunk.

Kedves barátaim!

A szervezők azt kérték tőlem, hogy ne csak szívhez szóló, de vicces is legyek. Meg legyek rövid. Főleg rövid... Igyekszem hát ennek a szellemében eljárni. Ilyenkor Karinthy Frigyes a legjobb segítség. 

Az anekdota szerint fiatalon együtt lumpolt Kosztolányival, és egy átmulatott éjszaka után Kosztolányi igazi dzsentri gesztussal magához intette a New York Kávéház főpincérét, hogy kifejezze elismerését a személyzetnek: – Íme, itt van öt korona, ossza majd el köztük. Mire Karinthy előkotort a zsebéből egy krajcárt, majd lezseren átnyújtotta a főúrnak, és azt mondta: – Ezt pedig, jóember, szorozza meg! 

Kedves közönség, mi minden adományt, a nagyot és a kicsit is munkánk elismerésének tekintjük. Osztani és szorozni is tudunk. Persze, osztani picit jobban szeretünk… Szóval semmi ne tartsa immáron vissza önöket az adományozástól! Megtehetik itt a helyszínen vagy a honlapunkról elérhető elektronikus változatok segítségével.

Köszönöm, hogy itt vannak, köszönöm, hogy adományaikkal segítik a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő tevékenységét és ügyfeleinket.