Az ügyészség megrovással akarja lezárni annak a két pécsi kutyapárti aktivistának a büntetőeljárását, akit gyűlöletkeltő kormányplakátok megrongálásával gyanúsítottak. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a fiatalok panaszt nyújtottak be a megyei főügyészséghez. Azt akarják elérni, hogy az ellenük indított eljárást bűncselekmény hiánya miatt zárják le.
Mint korábban beszámoltunk arról, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt tavaly nyáron vicces szövegekkel ragasztotta át a kormány gyűlöletplakátjait Pécsen. Az eredeti szövegek helyett olyan üzenetek kerültek szívecske és más emojik társaságában, mint például „Nem vagy egyedül”, „Töltse ki a szeretet konzultációt” vagy „Nem lesz mindig ilyen idő! ” Hat plakát tartalmának illetéktelen megfordításával, „rongálásával” két kutyapárti aktivistát gyanúsítottak meg.
Ha valóban hat plakát átragasztásáról volna szó, ahogyan a rendőrség a két fiatalt gyanúsította, akkor 88 177 Ft-os lenne az általuk okozott kár. Az aktivisták azonban - állításuk szerint - csak két plakáton fejtették ki ellenvéleményüket, így a kár a mindössze 29 392 Ft-os. Ha a rongálással okozott kár összege nem éri el az 50 000 forintot, csak szabálysértés elkövetéséről beszélhetünk. A büntetőeljárást ennek megfelelően meg sem lehetett volna indítani, így logikusan ügyészi megrovásban sem lehetett volna őket részesíteni, ami most mégis megtörtént.
Ami ennél is lényegesebb: a plakátok átragasztásával a politikai aktivisták nem rongálni és kárt okozni akartak, hanem csak élni akartak a demokrácia egyik alappillérének számító véleménynyilvánítási szabadságukkal, és így tiltakoztak a kormány gyűlöletkeltő kampánya ellen. A kormánnyal összevetve eszközeik és forrásaik sokkal korlátozottabbak voltak, és érzékelhető közfigyelmet csak így érhettek el. Büntetőjogi szankcióval élni ehhez hasonló esetekben dermesztő hatású a politikai közbeszédre, elfojtja a kormánykritikus hangokat. Ezért döntött úgy a két fiatal, hogy bár a megrovás a lehető legenyhébb szankciónak számít egy büntetőeljárásban, mégis panasszal élnek a döntés ellen, és megpróbálják elérni, hogy bűncselekmény hiányában szüntessék meg az eljárást.
A véleménynyilvánítási jog és a tulajdonjog egyaránt alapjog. Ha konfliktusba kerülnek egymással, mint például egy ilyen ügyben, akkor az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint azt kell vizsgálni, hogy a tulajdonjog sérelme valójában arányos-e a véleménynyilvánító cselekvés céljával.
Ez esetben a két kutyapárti aktivista nem okozott nagy kárt két plakát átragasztásával még a rendőrség állaspontja szerint sem. A pécsi fiatalok például nem verték szét a hirdetőoszlopokat, hanem csak felülragasztották az eredeti tacepaókat. A rajtuk esett károsodás visszafordítható volt, mégpedig kis költségráfordítással. Az ilyen átragasztási akcióknak csekély vagy egyáltalán nincsen társadalmi veszélyessége. (Mindenesetre sokkal kevesebb, mint az eredeti kormányplakátoknak…)
Két hete született egy jogerős bírósági ítélet Fővárosi Törvényszéken, amely hasonló ügyben arra jutott, hogy a plakátok megrongálásával kinyilvánított vélemény „nem volt öncélú, és a plakátok célját és forgalmi értékület tekintve nem volt aránytalan sem. Továbbá a tulajdonjog tárgyának visszafordíthatatlan megsemmisülésével sem járt, hiszen a mai technikai körülmények mellett egy ilyen plakát könnyen reprodukálható.” Ahogyan Pécsen is ez történt.
„Világos, hogy efféle plakát-átragasztási akciónak is lehetnek jogi következményei, de a tulajdonjogon esett sérelmek orvoslására a polgári jog sokkal inkább alkalmas, mint a büntetőjog. Büntetőjogi, de még szabálysértési felelősségről sem beszélhetünk ez esetben. Kártérítési felelősség ezzel együtt megállapítható” – értékelte az ügyet a pécsi fiatalokat védő Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.