A magyar „jogállam” ma kétszer közelebb áll az afgánhoz, mint a dánhoz – mutatta ki a World Justice Project. Az Európai Unióban nálunk a legrosszabb a helyzet. Itt számoltatható el legkevésbé a hatalom, itt törekednek legkevésbé igazságosságra a jogszabályok, itt befolyásolhatjuk legkevésbé a kormányzást, és itt a legkevésbé független az igazságszolgáltatás.
„Brüsszellel és egyes EU-tagállamokkal szemben, ahol napi szinten tiporják lábbal a nemzeti politikai erőket támogatók jogait, Magyarországon működő jogállam van” – jelentett ki májusban Gulyás Gergely miniszter. De pár hónappal korábban még Magyar Péter, a TISZA elnöke is arról szólt (lehet, nyelvbotlás volt), hogy Magyarországon jogállam van. Egy minapi nemzetközi kutatás viszont azt mutatja, hogy ami nálunk van, az csak a lehető legnagyobb megszorítással nevezhető már jogállamnak. Inkább nem az.
Mert azon a skálán, ami a leginkább jogállami működésű ország és a legkevésbé jogállami működésű ország között van, Magyarország már sokkal közelebb van a legpocsékabb államokhoz, mint a legjobbakhoz. A világrangsort vezető Dániához képest a magyar jogállam 40 ponttal kevesebbet ért el, viszont már csak 24 ponttal van többje, mint az abszolút sereghajtó Venezuelának.
A jogállam–nem jogállam megkülönböztetés persze nem billenő villanykapcsoló módjára működik. Önkényuralmakban is van szerepe a jognak vagy a jogbiztonságnak, de azok elsősorban nem a polgárok, hanem a hatalom érdekeit szolgálják. Vannak államok tehát, amelyek nyomokban jogállami jellemzőket is tartalmaznak, de ettől még nem számítanak jogállamoknak.
Jogállamisági index
De mi is az a sokat emlegetett jogállam? A fogalomnak számos meghatározása ismeretes. A World Justice Project (WJP) szerint a jogállamiság a törvények, intézmények, normák és közösségi elkötelezettség tartós rendszereként határozható meg. A jogállamnak négy általános elvet kell megvalósítani: ez a hatalom elszámoltathatósága, a jog igazságosságra törekvése, a kormányzás ellenőrizhetősége, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége.
A jogállamiság nem a jogászok belügye. A jogállam képes hatékonyan fellépni az önkénnyel, a szegénységgel, a betegségekkel, a korrupcióval, a kis és nagy igazságtalanságokkal szemben. Ezért mindannyiunk érdeke, hogy minél erősebb jogállamban éljünk. A jogállam lényegileg különbözik az önkényuralmi rendszerektől, de jogállam és jogállam között is lehet különbség, akár jelentős is.
A 2006-ban alapított WJP évről évre ezeket a különbségeket igyekszik kimutatni. A washingtoni központú, független nonprofit szervezet jogállamisági indexe nyolc fő területen és 44 alterületen vizsgálja az országok jogállamisági teljesítményét, idén 143 államét hasonlította össze. A minden szempontból tökéletes jogállam 1,0 értéket kap (az egyszerűség kedvéért nálunk most 100 pontot), ezt a paradicsomi állapotot persze még egyetlen ország sem érte el.
Épp úgy, mint Üzbegisztán
A világ jogállamisági helyzete nem túl rózsás. Még az Európai Uniós 27 tagállamából is 10-ben csökkenést mutatott ki az index, és csak Írországban és Lengyelországban volt javulás. Azért a WJP globális indexének élén még most is uniós államokat látunk, az első tízből nyolc ilyen.
Magyarország – amióta a WJP méri – sohasem tartozott a példás jogállamok közé, de az utóbbi tíz évben 58 pontról 50 pontra csökkent az indexe. Jelenleg a Dominikai Köztársasággal, Thaifölddel, Brazíliával, Guyanával, Üzbegisztánnal, Belízzel és Vietnammal állunk egy szinten, és a magyar jogállam indexe a világlistán a 79. hellyel szerénykedik.
Ennél is figyelemreméltóbb, hogy a régiónk 31 országából a 31., a világ 51 legtehetősebb országából az 51. helyet sikerült megcsípni a magyar államnak.
Kelet-európai vetélytársaink közül Bulgária 5, Koszovó 6, Montenegró 7, Grúzia 8, Horvátország és Románia 11, Szlovákia 14, Lengyelország 16, Szlovénia 18, Lettország 23, Csehország 24, Litvánia 27 és Észtország 32 ponttal ért el többet az idei indexen, mint a magyar állam. Igaz, Szerbiát még 3 ponttal megelőzzük.
Az indexek mélyén
Még katasztrofálisabb a helyzet, ha a WJP vizsgálatának a részleteit is áttekintjük. A nemzetközi kutatás nyolc területen vizsgálja az államok teljesítményét. Ezek közül csak egyetlen olyan volt, ahol jól, sőt feltűnően jól teljesített a magyar állam. A rend és a biztonság szempontjából a 89 pontjával a 20. helyet érte el a sorrendben. A többiben viszont messze alulmúljuk a régiós, sokszor még a globális átlagot is.
Így a kormányzati hatáskörök külső kontrolljában a 123. helyre szorultunk (35 pont), a korrupció elleni fellépésben a 65.-re (48 pont), a kormányzás nyitottságában a 88.-ra (45 pont), az alapjogok érvényesülésében 76.-ra (52 pont), a jogszabályok betartatásában és polgári igazságszolgáltatásban a 103.-ra (44 és 45 pont), míg a büntető igazságszolgáltatásban a 74.-re (44 pont).
Az utóbbi tíz évben a kormány intézményes kontrollja csökkent a leglátványosabban, 14 ponttal, de az alapjogaink érvényesülésének indexe is 13 ponttal kevesebb lett.
Mint a fenti számokból kiderül, az a legnagyobb gond a magyar állammal, hogy a hegemon kormánynak nincs hatékony külső intézményi kontrollja, a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszere romokban hever.
A WJP hat vonatkozását is megvizsgálta a kormány helyzetét az állam szerkezetében. Ezek közül egyetlen sincs, amelyikben megközelítené a magyar helyzet a regionális vagy legalább a globális átlagot. Az előbbitől 34–27 pontos a lemaradás, utóbbitól 14–25 pontos. Nálunk például a nyugati 70 pontos átlagnál sokkal kevésbé korlátozzák a bíróságok a kormányt (alig 38 pont), de más állami kontrollintézmények még harmatosabban teljesítenek: míg a régió 31 országában 73 pont az átlag, addig nálunk csupán 26.
Jogállamot, de most!
Haszontalan dolog lenne a WJP indexével vitatkozni, mert azt írja le, amiben hosszú ideje élünk: korlátlan hatalmú, titkolózó, együttműködésre nem hajlandó kormány, einstandolni akart, erejüket vesztő bíróságok, megszállt kontrollintézmények, mindent átható korrupció, csoportok és egyének jogfosztása, a jogegyenlőség felszámolása, azaz a politika nyomasztó uralma a jog felett.
Csak az örvendezhet a nyomorúságos számoknak, aki azt szeretné, hogy a kormánynak minél nagyobb, egyenesen korlátlan hatalma legyen, hogy azt tehessen, amit csak akar. Csakhogy sokan tudjuk már, hogy az állam jogállami működése, például az igazságszolgáltatás függetlensége vagy a korrupcióval szembeni hatékony fellépés teszik gazdagabbá az embereket és barátságosabb hellyé az országot, nem pedig a bíróságok kormányzati leuralása és a korrupció állami támogatása.
A WJP kiváló módszertannal, alapos munkával összeállított jogállamisági indexe 2025-ben azt mutatja, hogy a rangsorban első Dániától 40 pontos a lemaradásunk, a 142. helyen álló Afganisztánhoz képest pedig 19 pontos az előnyünk. Ez fájhat ugyan, de a helyzetértékelés mégis reális. Hogy jövőre kisebb legyen a hátrány és nagyobb az előny, ahhoz óriási változásra lesz szükség az állam működésében.
A jogállamot azonban nem indexértékekre „játsszák”, a tét az életünk. Ezzel együtt a javuló számok arról tanúskodnának, hogy a magyar polgár visszanyerte esélyét az állammal szembeni konfliktusokban, alapjogai szabadabban érvényesülnek, a kormányzásnak pedig valóságos felelőssége és intézményes korlátai lesznek, azaz újjáéled a jogállam.