Mikor Tomcatet elítélik

Ma ítélték el izgatás miatt Tomcat bloggert. Védekezése arra alapult, hogy ő nem azonos önmagával, de szerepéből kiesett. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon ott járt kollégánk is. Helyszíni beszámoló.

[caption id="attachment_1301" align="aligncenter" width="560" caption="Összetört Tomcat játékrepülő. Lezárt légi folyosó"]

[/caption]

Szerda reggel a tárgyalóterem előtt a TASZ és a Helsinki Bizottság munkatársai mellett néhány Tomcat-szimpatizáns is megjelent. Balla Judit bíró pontos volt, nem úgy a vádlott. Tíz perccel a tárgyalási időpontnak kitűzött fél kilenc után aztán megjelent. Ügyvéd nem volt vele. Indulhatott a tárgyalás.

A bíró ismertette Polgár Tamás, a közismert Tomcat korábban tett indítványát, hogy zárt tárgyalást rendeljen el a bíróság. Az eddig szólásszabadság és nyilvánosság meggyőződéses híveként parádézó vádlott javaslatát a bíróság elutasította, hiszen Polgár nem jelölt meg egyetlen olyan indokot sem, amely alapján helyt adhattak volna indítványának.

A bíróság megkérdezte, hogy korábban volt-e büntetve, s Tomcat emlékeit felidézve válaszolta, hogy igen, kétszer pénzbírságot kellett fizetnie. A bírónak természetesen rendelkezésére állt a vádlott előélete, s sorolta: 2008-ban garázdaság miatt pénzbüntetésre ítélték, 2010-ben becsületsértés vétsége miatt megrovásban részesítették, 2012-ben pedig szintén garázdaság vétsége miatt pénzbüntetésre ítélték. Jelenleg garázdaság, iparjogvédelmi jogok megsértése, becsületsértés és önbíráskodás miatt folynak vele szemben eljárások.

A bíró kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát közösség elleni izgatás bűntette elkövetésében, nemmel felelt.

Védekezésképpen előadta, hogy a szakértői vélemény sem tudta kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy ő írta-e a bejegyzést, s ezért a bíróság nem állapíthatja meg a bűnösségét.

A bíró erre megkérdezte, hogy ő írta-e a bejegyzést, ám erre a kérdésre a vádlott már nem volt hajlandó válaszolni. Tomcat ezek után a berezelt gyűlölködők által ilyenkor használatos frázisokkal állt elő: bejegyzését kiragadták a kontextusából, csak konkrét bűnelkövetőkkel szemben fogalmazott meg véleményt, és az még a véleménynyilvánítás szabadságának körébe belefér. Megkérdőjelezte a magyar állam joghatóságát is, mert a szerver, amelyen tárolta a bejegyzést, Amerikában van.

Védekezése tehát három érvre épült: 1) nem bizonyított, hogy ő írta a bejegyzést; 2) a magyar államnak nincsen joghatósága az ügyben; s 3) ő nem általánosított véleményt fogalmazott meg a cigányokkal szemben, hanem azok kapcsán a bűnt elkövető cigányok kapcsán fejtette ki véleményét, akik a blogbejegyzése aktualitását adó videóban szerepeltek.

Előjött a másik szokásos klisével, miszerint a „fajvédők” (jogvédők) kettős mércét alkalmaznak: „persze akkor a fajvédők nem tesznek feljelentést, amikor valaki a magyarságra tesz becsmérlő kijelentéseket, alsóbbrendű embernek nevezve őket, ám az ő, cigányokkal kapcsolatban megfogalmazott véleménye után egyből feljelentik”.

A vádlotti védekezést követően az ügyésznek egyetlen kérdése volt: – A Tomcat becenév az ön beceneve? – Nyomozza ki! – hangzott a merész válasz.

A bíró ekkor ismertette a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat igazságügyi nyelvészszakértőjének terjedelmes szakvéleményét. Ebben a szakértő az inkriminált blogbejegyzést vetette össze a Polgár Tamás ujjaiból származó több, másik posztot, valamint bírósági beadványaival, amelyeket más ügyekben tett.

Tomcat a tárgyalás alatt a telefonján játszott, amit csak akkor függesztett fel, amikor ő beszélt, s később, mikor ítéletét hallgatta elképedve.

A szakértő arra kereste a választ, hogy felfedezhetőek-e a szövegekben közös vonások, illetve arra, hogy valóban Polgár írta-e a gyűlöletet keltő szöveget. A szakértő többek között megállapította, hogy az összehasonlított mintákban felfedezhető, hogy „felbukkannak bennük egyéni megfogalmazásra utaló szavak”. Volt olyan szöveg, mellyel összehasonlítva a szakértő azt tudta megállapítani, hogy valószínűsíthetően azonos a két minta, s más mintával összehasonlítva pedig „kategorikusan kijelenthető, hogy az inkriminált szöveg” és egy másik, Polgár Tamás által írt szöveg, azonos személytől származik.

A nyelvészszakértő szerint „nagy valószínűséggel azonos” az inkriminált szöveg írója azzal, aki a többi, Polgár Tamás által írt szöveget írta, ezért az inkriminált bejegyzésnek is „ő lehet a szövegezője”.

A vádlott következhetett megint. Újra elmondta, hogy a szakértői vélemény szerint nem biztos, hogy ő írta ezt, ezért csak valószínűsítésről lehet beszélni, ami nem alkalmas arra, hogy a bűnösségét erre alapozzák, s ez „legfeljebb csak közvetett bizonyítékként” használható fel.

A bíró ekkor megint az ügyész felé fordult, aki tett is indítványt: hallgassanak meg tanúkat. A vádlott reagálhatott: nem értett egyet az ügyésszel, ami még fontosabb, a bíró sem, s ezzel lezártnak tekintette a bizonyítási eljárást, s hozzáfogott ahhoz, hogy ismertesse a per iratait.

A feljelentés ismertetésével kezdte, a feljelentők (az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a NEKI, a TASZ és a Helsinki Bizottság) nevének felolvasása alatt Tomcat gúnyosan mosolygott. A peranyag szerint a rendőrség már 2009 nyarán ügyészi állásfoglalást kért, amely aztán úgy szolt, hogy a bűntett megállapítható. A nyomozásba bevonták a Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztályát is, mely szerint a Bombagyár nevű blogot, melyen az írás megjelent, egy Polgár Tamás nevű személy üzemelteti, ezért tőle kell tájékoztatást kérni arról, hogy ki is írhatta a szóban forgó bejegyzést.

Az ügyész vádbeszédét azzal kezdte, hogy két bizonyítandó tényt kellett körbejárni: 1) Ki írta a bejegyzést? 2) Kimeríti-e a bejegyzés tartalma a Btk. 269. §-nak, a közösség elleni izgatásnak a bűntettét, amely szerint aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ügyész szerint – annak ellenére, hogy a vádlott tagadta bűnösségét, szerzőségére vonatkozóan pedig nem volt hajlandó válaszolni – mindkét kérdésben sikeres volt a bizonyítás. Elmondta, hogy mivel Polgáré az oldal, s a szakértő is alátámasztotta a szerzőséget, nem lehet kétséges, hogy aki írta a bejegyzést, az maga Polgár Tamás. Az ügyész ismertette, hogy saját vádlotti beadványában a vádlott maga írta le, hogy ő az oldal főszerkesztője, s az arcképe is láthatóan szerepelt a blogbejegyzés mellett. Az pedig, hogy Polgár Tamás azonos Tomcattel, az ügyész szerint „köztudomású ténynek is tekinthető”. (Való igaz, Polgár többször szerepelt nagy nyilvánosság előtt, mint Tomcat.)

A második kérdést is bizonyítottnak látta az ügyész, hiszen nem eredmény-bűncselekményről van szó, tehát a megvalósításának nem feltétele, hogy a hatóság tudomására jusson olyan erőszakos bűncselekmény elkövetése, amely a gyűlöletre uszító cikk következménye. Sőt, nem is célzatos a bűncselekmény, tehát az sem feltétele a közösség elleni izgatás bűntette elkövetésének, hogy az elkövető valóban azt kívánja elérni véleménynyilvánításával, hogy valaki később erőszakos cselekményeket kövessen el. Annyi szükséges hozzá, hogy kiterjedjen a gyűlölködő tudata ennek a lehetőségére is.

Az ügyész indítványa szerint már a bejegyzés első felében olvasható „ajánlások” is kimerítik ezt a bűncselekményt, melyek szerint: „Olyan légkört kell teremteni Magyarországon, ami a cigányok számára elviselhetetlen. El kell őket nyomni, ki kell szorítani a közéletből, a kultúrából, és mindenféle etnikai jellegű megnyilvánulásukat kíméletlenül elfojtani.”

Ám az ezt követő mondatok sem tartoznak bele a véleménynyilvánítás szabadsága által védett mondatok körébe, tovább fokozzák a bűncselekmény súlyosságát, s ezért egyszerűsítik megítélését: „a - számunkra - deviáns cigány fiatalok kegyetlen és céltalan megalázásával”, valamint a „ne sírni tessék, hanem keresni a lehetőséget az ellencsapásra. A ti utcasarkotokon tán nem ácsorog egy drapp galeri? Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket.”

Az ügyész szerint enyhítő körülmény a cselekmény óta eltelt idő, ám súlyosbító körülményként kell értékelni a tényt, hogy a vádlottat többször ítélték már el büntetőügyben. Mindezért az ügyészség börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottra, ám azzal, hogy a bíróság a szabadságvesztés letöltését próbaidőre függessze fel.

Az ügyész tehát nem kérte a bíróságot arra, hogy súlyosbító körülményként értékelje a feljelentésben is szereplő tényt, hogy a gyűlöletre uszítást Polgár Tamás akkor követte el, amikor az ország különböző részeiben találomra cigányokat öltek meg származásuk miatt.

A vádlott az utolsó szó jogán annyit mondott, hogy magánvéleményét fejtette csak ki (ezzel egyébként Polgár utólag mégiscsak elismerte, hogy ő írta a gyűlöletposztot). Utolsó bizodalma a bíróságban van, s felvetette, hogy az ügyészséggel szemben szeretne lépéseket tenni, amely enged a „fajvédők” politikai koncepcióra alapuló nyomásának.

Az egy órára visszavonuló bíróság már 11 óra előtt meghozta döntését: egy év és két hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság Polgár Tamást, mely büntetést öt év próbaidőre felfüggesztette.

A bíróság a blogbejegyzés szerzőjének kilétére vonatkozó kérdésben rámutatott arra, hogy önmagában a szakértői vélemény még nem jutott kétséget kizáró bizonyossággal arra a következtetésre, hogy az inkriminált bejegyzés szerzője a vádlott lenne. Ám a bíróság szemfülesen rájött, hogy Polgár Tamás maga ismerte el ebben az ügyben tett saját beadványában, hogy ő írta a bejegyzést, hiszen a cigányokkal kapcsolatos bejegyzésére „véleményemként” utalt.

A második kérdésben a bírónő nem értett egyet az ügyésszel abban, hogy a szöveg első felében szereplő mondatokkal a vádlott megvalósította volna a bűncselekményt, ám álláspontja szerint az egész cikk felépítése vezeti fel a cikk végén lévő mondatokat: „Ne sírni tessék, hanem keresni a lehetőséget az ellencsapásra. A ti utcasarkotokon tán nem ácsorog egy drapp galeri? Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket.” – És ezek a szentenciák „erőszak tételére, bántalmazásra uszítanak”, mert „ez lépi túl a küszöböt, ez után reális a lehetőség, hogy a cikket olvasva ilyen bűncselekmény elkövetésre kerüljön”.

A bíróság nem fogadta el a vádlott azon védekezését, mely szerint ő csak a konkrét bűnelkövetőkkel kapcsolatban fejezte ki véleményét, hiszen a gyűlöletre uszító mondat az „utcán ácsorgókra” vonatkozott, tehát bárkire, aki cigány, s az utcán „ácsorog” éppen.

A vádlottnak a kettős mércére vonatkozó kifogását azzal intézte el a bíróság, hogy az ítészek csak abban az ügyben tudnak ítélkezni, amelyet eléjük visznek. Amiben nem született feljelentés, a rendőrök nem nyomoztak, az ügyész nem emelt vádat, abban ítélet sem lesz.

A bíróság enyhítő körülményként fogadta el az idő múlását, mert ezt nem lehetett a vádlottnak felróni. Súlyosbító körülményként vette figyelembe viszont, hogy a bűnöst többször ítélte már el a bíróság.

A Btk. ennél a bűncselekménynél nem teszi lehetővé, hogy a letöltendő szabadságvesztés helyett alternatív büntetést szabjon ki a bíróság, csak különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, ám ilyen nem merült fel a vádlott kapcsán.

A bíró az ítélet indokolásában elmondta, hogy a maximum három év büntetésnek az alsó határához közelítő börtönbüntetésben látta a kellő visszatartó erőt, ám a próbaidőt a törvényi maximumban határozta meg. Ezt azzal indokolta, hogy 2009 óta a gyalázkodó, gyűlöletre uszító cikkeknek olyan hulláma indult el, amely miatt a leghosszabb ideig tartó felfüggesztett börtönbüntetés tudja csak visszatartani a vádlottat és adott esetben másokat egy újabb hasonló bűncselekmény elkövetésétől.

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, Tomcat ezzel válaszolt: „A Justizmord ellen fellebbezek.”

Somogyvári Zoltán