Rogán Antal a halálbüntetésről szóló magasröptű vitában azt mondta, hogy 2014-ben 7000-rel több fogvatartott volt, mint 2010-ben, és ez azért van, mert bevezették a „három csapást”, nem pedig azért, mert több bűncselekményt követtek el. Vagyis azért vannak tele a börtönök, mert a kevesebb bűnt szigorúbban rendeli büntetni a Fidesz. A helyzet az, hogy ebben a formában mindegyik állítása – legyünk megengedőek – totális tévedés.
Melyek a valós adatok?
ad 1) 2014-ben 1839-cel volt több a fogvatartott, mint négy évvel korábban – vagyis Rogán Antal közel a valósnál közel négyszer nagyobb létszámnövekedésről beszél.
ad 2) 2009 és 2013. között összesen 216 olyan regisztrált elkövető volt, akire egyáltalán alkalmazható a "három csapás" (ld. itt a 13. táblázatot). Így az egyébként sem létező 7000-es növekedést ezen elkövetők hosszabb fogvatartásával indokolni lehetetlen. De még a valóságos, mintegy kétezres létszámnövekedés 10%-ánál sem magyarázhat többet a „három csapás”. Sőt a növekmény még ennél is kevesebb, mert ezeket az elkövetőket korábban is többszörös visszaesőként ítélték volna el, és a rájuk kiszabható büntetési tétel így is emelhető volt a felével, vagyis pár év alatt a „három csapás” hatása eleve csak kisebb arányban jelenhet meg a fogvatartottak aktuális számában. Hogy világos legyen: nem a büntetlenség áll a hosszú büntetéssel szemben. Ezek az elítéltek a régi szabályok szerint is büntetve lettek volna súlyos bűncselekmények miatt, a „három csapás” csak úgy 5–10 év múlva fejtheti ki majd hatását az elítéltek létszámára, és akkor sem emeli meg 50–60%-kal (!) az összlétszámot, ahogy Rogán számai sugallnák, hanem annak kicsinyke töredékével.
ad 3) 2009-ben 394 ezer bűncselekményt regisztráltak, 2010-ben 447, 2011-ben 451, 2012-ben 472, 2013-ban pedig 378 ezret. A 2012-ig tartó monoton növekedés leginkább a szabályok változása miatt tört meg. Az okirattal visszaélés új szabályozása például lehetővé tette, hogy csak ebből a bűncselekményből 69 ezerrel kevesebbet regisztráljanak 2013-ban az előző évhez képest. Emellett emelkedett a szabálysértési értékhatár is 20 ezer forintról 50 ezerre, vagyis a vagyoni elleni bűncselekmények száma sem összehasonlítható az előző évi adattal.
Ha az ilyen torzító hatásoktól megtisztítjuk az adatokat, máris láthatjuk, hogy nincs valódi csökkenés például azon bűncselekmények esetében, amelyeket a legsúlyosabbnak szoktak tartani. Az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények száma a következőképp alakult: 2009-ben 14 233-at regisztráltak, 2010-ben 15 992-t, 2011-ben 15 553-at, 2012-ben 15 404-et, 2013-ban pedig 14 523-at. Vagyis 2009-hez képest az azt követő 4 évben átlagosan több mint ezerrel nőtt az ilyen bűncselekmények száma, és a nagy javulást hozó 2013-as évben is rosszabb volt a helyzet, mint 2009-ben.
Tehát nem kérdés, hogy Rogán Antal állításával ellentétben a 2010-es kormányváltást megelőző időhöz képest éves átlagban:
- Nőtt az elkövetett bűncselekmények száma.
- Nőtt az élet és testi épség ellen elkövetett bűncselekmények száma.
- A „három csapást” az összes elkövetett bűncselekmény számához képest elhanyagolható arányban alkalmazták azokkal szemben, akik most börtönben vannak.
- Az összes fogvatartotti szám növekedésének mértéke harmadát sem éri el annak, amit a kormánypárt frissen megválasztott frakcióvezetője mond.
A halalábüntetésről érdemben sok szót nem ejtenénk. Sok ellenérv létezik. De most csak annyit: a halálbüntetést tiltja az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Chartája és 1990 óta a magyar Alkotmánybíróság határozata is. Vagyis a halálbüntetés bevezetéséhez módosítani kellene legalább az Alaptörvényt, valamint ki kell lépnünk az Európai Unióból, az Európa Tanácsból. Vagyis magunk mögött kell hagynunk a civilizált európai világot. Ez már önmagában nagy ár.
M. Tóth Balázs