A Helsinki Bizottság ma közleményben szólította fel a kormányt, hogy változtasson eddigi káros hozzáállásán, és használja ki végre a lehetséges nemzetközi segítséget, mielőtt végképp összeomlana a hazai menekültügyi rendszer és humanitárius katasztrófa alakulna ki. Íme, a szöveg.
Magyarország miniszterelnöke Brüsszelben tárgyal, az Európa Unió pedig szeptember 14-re migrációs csúcsot hívott össze. Mindez jó alkalom arra, hogy a kormány szembenézzen végre a menekültek ellátásának feladatával. Ideje annak, hogy a kabinet változtasson eddigi hozzáállásán, amellyel elfogadhatatlan indokkal eddig elutasította a felajánlott európai együttműködést és segítséget, és ezzel érvényre jutassa a menekülők tízezreinek emberi jogait.
Az utóbbi hónapok történései azonban egyértelműen bizonyították: Magyarország egyedül képtelen kezelni a nehéz helyzetet, amely a tömeges menekülés nyomán állt elő. Az utóbbi napok kapkodó, mindent tervszerűséget nélkülöző rögtönzései – a jogszabályi változtatásoktól a Keleti pályaudvari hatósági akciókig – világossá tették, ebben a globális ügyben „nemzeti megoldásnak”, kísérletezgetésnek nincs értelme. A menekülők és a magyar polgárok számára is méltánytalan, kaotikus helyzet csak akkor kezelhető, ha Magyarország immáron nem utasítja el az uniós szakmai és pénzügyi segítséget, sőt maga kéri azt.
A segítség kérése és az együttműködés nem a gyengeség jele, hanem a józan belátásé és a hatékony érdekérvényesítésé. Politikai akarat és átgondolt cselekvés nélkül a jelenlegi helyzet további elmérgesedése várható. Nem is beszélve arról, hogy az uniós megoldás elutasítása éppen azoknak az embercsempész-hálózatoknak kedvez, amelyeket a magyar kormány jó okkal meg kíván törni. A felajánlott segítség elutasítása egyértelmű beismerése annak, hogy a magyar kormány valójában nem érdekelt a helyzet megnyugtató rendezésében, és éppenséggel maga a krízis fokozódásának egyik okozója.
Ezért a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a kormányt arra:
- ne utasítsa el az uniós és más tagállami kezdeményezéseket a párbeszédre;
- haladéktalanul és a valóságnak megfelelően összegezze, mely területeken a legsúlyosabb a helyzet, és maga kérjen segítséget az Uniótól és szerveitől, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától, hogy a küszöbön álló humanitárius katasztrófa elhárítható legyen;
- álljon el azoktól a törvényi változtatásoktól, amelyek az alkotmányossági követelményeket felrúgva vezetnek be széles körben jogkorlátozást, és „tranzitzóna” címén börtöntáborrá változtatnák a déli határszakaszt;
- ne akadályozza, inkább segítse a civil szervezetek és önkéntesek áldozatos munkáját, akik ma is ott segítenek, ahol az állam – miközben egyértelmű kötelessége lenne – nem tud vagy nem akar.
Enélkül a magyar menekültügyi rendszer a teljes összeomlást kockáztatja, amely sem a menekülők, sem a magyar polgárok érdekeit nem szolgálja.