Az a kevés külföldi, aki Magyarországon marad, nem veszi el a magyarok munkáját, és ha többen lennének, akkor sem tennék, viszont profitálhatna belőlük a gazdaság – talán ez a legfontosabb megállapítása az Akadémia Migrációs Munkacsoportjának. Tegnap publikált jelentésük arra próbálja meg rávenni a kormányt, hogy ösztönözze és aknázza ki a szabályozott bevándorlást.
A nemzetközi migráción belül két csoportot szokás elkülöníteni, a bevándorlókét és a menekültekét. Míg az előbbieknél inkább a bizonytalanságok a meghatározók, utóbbiaknál igenis van lehetőség a tervezésre, annak eldöntésére, hogy kit engedünk be. A menekültek, menedékkérők között iskolai végzettség, életkor, nyelvismeret, származási ország vagy foglalkozás szerint nemigen lehet válogatni, utóbbiaknál ez módunkban áll, és jól tesszük, ha így járunk el. Papíron Magyarországnak is van migrációs stratégiája, nagy kár, hogy az abban megfogalmazott okosságok nem érvényesülnek a gyakorlatban. Országunk, különösen kormányunk irtózik a migráció minden formájától, és mindent eszközt megengedhetőnek tekint, hogy a külföldeket (az uniós polgárok itt kivételt képeznek) távol tartsa.
Az MTA Migrációs Munkacsoportjának tegnap publikált jelentésében – érthetően – kevés újdonság szerepel a menekültügyi helyzetről, pláne, „a megoldási lehetőségekről”. Viszont egyértelmű a törekvése, hogy meggyőzze megbízóját, magát a kormányt arról, hisztériakeltés és teljes elzárkózás helyett érdemes volna számolnia a nemzetközi migrációval, és kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, merthogy ilyenek is lennének.
Leginkább a munkapiaccal foglalkozó részben találhatunk a teendőkre és lehetőségekre vonatkozó figyelmeztetésekkel:
„A menekültválság sokkhatása néhány egyszerű és halaszthatatlan kérdést vet fel.
- A menekültválság rövidtávon (2015 őszéig) nem eredményezett pótlólagos munkapiaci kínálatot. Ezt a magyar munkapiac külföldieket vonzó képességének a gyengesége, a külföldi munkaerő beáramlását nem különösebben ösztönző kormányzati magatartás, valamint a menekültválság idején mutatott aktív távoltartási politika együttesen eredményezhette. Ha érkeznek újabb hullámban menedékkérők, akik kényszerűen Magyarországon maradnak, vagy akiket visszatérítenek, akkor a szakpolitikának erre konstruktívan kell felkészülnie.
- Amennyiben a munkaerő-piaci sokkhatás elmarad, akkor a magyar migrációs politikát nyugalmi helyzetben lehet felülvizsgálni, és a migráció gazdasági előnyeinek a hasznosítását célzó, vizsgálatokkal megalapozott alternatívákat lehet megfogalmazni. A 2015 előtt megfigyelt spontán folyamatok igazolják a migráció gazdasági előnyeinek a lehetőségét, ezt támasztja alá a nemzetközi kutatások tapasztalata is.
- A migráció kérdését nem csak a menekültválság potenciális hatása teszi a munkaerőpiac és a gazdaság számára fontossá. A 2015 előtti migráció alacsony nagyságrendje tartósan nem fenntartható, a demográfiai kilátások, a népesség csökkenés, a nyugdíjkassza fenntarthatósága is szükségessé teszi a migrációt.”
Ha valaki nem értené, mit is mondanak a kutatók, segítünk:
- A kormány által „megélhetési bevándorlókként” azonosított, az országon gyorsan átvonuló menedékkérők nem vették el az itt élők munkáját: „A tranzitmigráció lényegében a munkapiacot érintetlenül hagyva hagyta és hagyja el az országot.” És – ahogyan a tanulmány más passzusaiból kiderül – a legális bevándorlók sem jelentenek veszélyt, annak éppenséggel az ellenkezője igazolódik. Kutatások bizonyítják, hogy a befogadó ország munkavállalóinak középtávon (4–6 év múltán) attól sem kell tartaniuk, hogy „a külföldiek” megjelenése lenyomná a béreket, sőt foglalkoztatásuk pozitívan hat az átlagos bérszínvonalra. Rövid távon sem kell drámai következményektől tartani: „ha egy térségben 1 százalékkal megnőtt a bevándorlók aránya, akkor a hasonló képzettségű hazai munkavállalók bére legfeljebb 0,3 százalékkal, foglalkoztatottságuk pedig legfeljebb 0,2 százalékkal csökkent”.
- Az eddigi hazai kutatások sem igazolták a félelmeket, a bevándorlók (érkezzenek bár az EU-n kívülről) gazdaságilag aktívabbak, képzettebbek, vállalkozásra hajlamosabbak, mint az itt születettek. Szó nem volt arról, hogy megterhelték volna az ellátó rendszereket, befizetéseikkel éppenséggel támogatták azok működését.
- A következőhöz pedig magyarázat sem kell, csak ismételni tudjuk, amit a kutatók kerek perec kimondanak: „A 2015 előtti migráció alacsony nagyságrendje tartósan nem fenntartható, a demográfiai kilátások, a népesség csökkenés, a nyugdíjkassza fenntarthatósága is szükségessé teszi a migrációt.”
A jelentés nem fest rózsaszín képet a migrációs helyzetről, és kevés határozott állítást tesz. Ezek egyike viszont az, hogy a bevándorlásban rejlő demográfiai és gazdasági lehetőségeket vétek kihasználatlanul hagyni.