A Freedom House értékelése szerint folytatódik a magyar demokráciának az a lejtmenete, amely 2009 óta tart. Azóta nem volt olyan év, amikor ne romlott volna az a mutató, index, amellyel a demokratikus állapotokat jellemzik. Idén már Bulgáriában is kedvezőbb demokratikus viszonyok vannak, mint nálunk.
A Freedom House hét indikátor alapján minősíti az országok demokratikus állapotát. Ezek a választási eljárásra, a civil társadalomra, a média függetlenségére, a kormányzat, illetve a helyi önkormányzat demokratikus minőségére, az igazságszolgáltatás függetlenségére és a korrupcióra vonatkoznak. Az elérhető legjobb pontszám az 1-es, a legrosszabb a 7-es. Magyarország idei „demokrácia pontszáma” 3,29, amely kissé rosszabb, mint a tavalyi 3,18, és sokkalta rosszabb, mint az 2009-es 2,14, az utolsó olyan évé, amikor nem romlott az előző évhez viszonyított összindex.
A nemzetközi civil szervezet idén egyetlen magyar indikátorterületen sem tapasztalt javulást, viszont romlott a kormányzás demokratikus minősége, az igazságszolgáltatás függetlensége és nőtt a korrupció. Ma már nincsen egyetlen olyan indikátor sem, amely kedvezőbb lenne, mint a például Fehéroroszországot vagy Koszovót is magába foglaló közép- és kelet-európai regionális átlag. (Lásd a fenti ábrát! Feketével a regionális átlag, kékkel a magyar számok.)
A visegrádi országok demokráciáinak mindegyike jobb állapotban van, mint a mién: a cseh pontszám 2,21, a lengyel 2,32, a szlovák pedig 2,61. Míg a másik három országot összességben konszolidált vagy szilárd demokráciának (a térképen zölddel jelölve) tekintik az elemzők, addig Magyarországot csak félig konszolidált demokráciának vagy féldemokráciának (lásd a sárga országokat).
Figyelemreméltó az is, hogy a bolgár demokrácia helyzetét is picivel (3,21) jobbnak ítéli meg a Freedom House, mint a miénket, és egyre közelebb a román pontszám is (3,46).
A szervezet ma publikált értékelése szerint a menekültek elleni kormányzati propaganda a kormánypártok szempontjából ugyan sikeres volt, mert visszaszerezték 2014 végén elveszített népszerűségüket és semlegesítették kihívójukat, a Jobbikot, „e politikai siker ára azonban az volt, hogy alig maradt különbség a Fidesz és a Jobbik politikai üzenetei között a menekültválság kontextusában, és a Fidesz öles léptekkel haladt a politikai mező szélsőjobb sarka felé”.
Az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival ellentétes menekültjogi szabálymódosítások; a „tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet” bevezetése; továbbá az, hogy a kormányzati hatalommal szembeni intézményes fékek és ellensúlyok megszűntek pártatlan formában működni, továbbrontja a magyar demokrácia állapotát.
