Ma reggel a Parlament előtt közös sajtótájékoztatót tartott a TASZ és a Helsinki Bizottság. A téma a vasárnap népszavazás volt. Mindkét civil jogvédő szervezet érvénytelen szavazást ajánlja a mostani népszavazási cirkuszt elutasítóknak. A Helsinki Bizottság társelnöke a következőképpen indokolta a szervezet álláspontját.
Pardavi Márta vagyok, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Emberi jogokat védő civil szervezetként 26 éve foglalkozunk többek között a menekültek védelmével. Felelősségünknek érezzük, hogy megszólaljunk ebben a fontos közéleti kérdésben.
A kormány a népszavazást nem az alkotmányos rendeltetésének megfelelően, hanem egy szégyenletes politikai kampány eszközéül használja. Ez a kampány a társadalom legalantasabb érzéseire, az idegengyűlöletre, a védelemre szorulók elutasítására alapoz. Ennek eredményeként 2016 elejére – a közvélemény-kutatások szerint is – minden korábbinál nagyobb mértékű lett az idegenellenesség Magyarországon.
A népszavazásra feltett kérdés nem tisztázza, kinek és mire is adna felhatalmazást a nem szavazatok győzelme. Ez jogi nonszensz. Arra kényszeríti az állampolgárt, hogy szavazatával egy jogszerűtlen és értelmetlen kérdésre adjon választ. Nem hisszük, hogy rossz kérdésre lehet jó választ adni.
Mi nem a népszavazás ellen kampányolunk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet: ez most nem igazi népszavazás. Nem kérdőjelezzük meg a polgárok józan ítélőképességét, hanem arra kérjük őket: használják azt. Nyilvánítsák ki a véleményüket, és üzenjék meg a kormánynak: nem értenek egyet a gyűlöletre építő kampánnyal, és nem hagyják, hogy a kormány visszaéljen a népszavazás intézményével. A Helsinki Bizottság számára ez az érvénytelen szavazat jelentése.
Érvénytelenül szavazni nem jogszabálysértő. Ez a politikai véleménynyilvánítás legitim formája. Amennyiben valaki aktívan akarja elutasítani a mostani szavazás hamis alternatíváit, az érvénytelen szavazattal, két X-szel teheti meg a leghatásosabban.
Az emberi jogokat alapvető értéknek tartó szervezetként és emberekként valljuk, hogy a háború, terror, kínzás és üldözés elől menekülőknek védelmet kell nyújtanunk, nem pedig fokozni a szenvedésüket.
Ezzel szemben az elmúlt egy év alatt a kormányzat kiüresítette a menekültek védelmének rendszerét Magyarországon, szinte teljesen megtagadja a védelmet a menekültektől.
A déli határon a szögesdrótkerítés előtt embertelen körülmények között várnak hetekig kisgyerekes családok arra, hogy a magyar hatóságok elé juthassanak. A tranzitzónákban naponta csak 30 embert engednek be az országba, így szinte lehetetlenné vált Magyarországon hozzáférni a menekültügyi eljáráshoz.
A szögesdrótkerítésen át az országba bejövőket a magyar rendőrök lényegében mindenféle eljárás nélkül visszakényszerítik a kerítés túloldalára. Civil szervezetek rendszeresen kapnak hiteles beszámolókat arról, hogy eközben sokakat brutálisan bántalmaznak a határon. Az embertelen bánásmódot és a bántalmazást utasíthatja el az, aki két X-szel szavaz.
Az év első nyolc hónapjában a menedéket kérők többsége (66%-a) háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezett: 16%-uk Szíriából, 37%-uk Afganisztánból, 11%-uk Irakból és 1%-uk Szomáliából.
A menedékkérelmeket érdemben mégsem vizsgálják meg. Ehelyett csak arról döntenek, melyik másik országnak kellene foglalkoznia az üggyel. Miközben Szerbiában 5000 migráns és menekült tartózkodik a táborokban, Magyarországon alig vannak 650-en a bevándorlási hivatal intézményeiben (a menekülttáborokban és menekültügyi fogdákon). Sok éve működő táborokat zárnak be, és csak rövidtávú tartózkodásra alkalmas sátortáborokat, konténertáborokat nyitnak meg. Ha valaki nagy ritkán védelmet kap és engedélyt, hogy itt maradhasson (idén kb. 300 ember), az állam annyira kevés segítséget nyújt a beilleszkedéshez, hogy a menekülteket a hajléktalanság fenyegeti. Így még azok is tovább kényszerülnek menni nyugatra, akik védelmet kaptak és – ha kapnának lehetőséget – itt próbálnának meg új életet kezdeni.
Nem a menekültválság megoldásához, hanem annak elmélyítéséhez vezet, ha a kormányzat csak más országokra hárítja a felelősséget. Másoktól elvárja a gondoskodást, miközben saját maga megtagadja azt. Aki érvénytelenül szavaz, az ezzel is kifejezheti, hogy erre a globális problémára az együttműködésen, szolidaritáson és az emberségen alapuló megoldásokat tartja helyesnek.
