A bíróság is ráunt a hatóság packázására

Ali története plasztikusan szemlélteti, mennyire abszurd módon működik nálunk a menekültügyi bürokrácia. Különösen mióta a bíróságtól elvették a lehetőségét annak, hogy megadhassa a menedékjogot. Másfél éve pingpongoznak az iraki fiatalemberrel. Egy minapi ítélet most esélyt kínál arra, hogy kálváriája végre véget érjen. Alit a Helsinki Bizottság képviseli.

Fotó: Magócs Márton (abcug.hu)

Ali kacifántos menekültügyével már korábban is foglalkoztunk. A most 24 éves arab–kurd származású fiatalember Irakból menekült el 2015 elején. Családja Kirkukban élt. Arab apja rendőr volt, egy terrorrobbantásban veszítette el életét. Kurd anyja pedig súlyos cukorbeteg volt, aki nem jutott megfelelő orvosi ellátáshoz, így egy évvel később ő is meghalt. Ali és testvére úgy döntöttek, hogy Moszulba költöznek. Ez akkor jó ötletnek tűnt, mert ott élt férjezett nővérük, ellátáshoz és munkához jutottak az akkor viszonylag békésnek számító városban. De néhány hónap múlva bevonult oda az Iszlám Állam terrorszervezet, és a hadra fogható fiatalokat bekényszerítette soraiba. Aliék azonban nem akartak öldökölni, rögtön a menekülésen járt az eszük, csakhogy nem volt elég pénzük hozzá. Egy este aztán megjelentek a terroristák, és a testvérüket magukkal hurcolták. Ma sem tudni, hol van.

Ali most már végképp nem maradhatott. A nagynénje Norvégiában él, hozzá indult. Más lehetősége nem lévén, embercsempészekhez fordult. 2015 márciusában tartóztatták fel a magyar hatóságok, így itt nyújtott be menedékkérelmet, az eljárás végét azonban nem várta meg, Norvégiába ment. Onnan a Dublini Rendelet alapján már tavaly júniusban visszahozták ide, hogy az menekültügyi eljárást itt folyassák le. Azóta a Helsinki Bizottság ügyfele.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) négy hónap múltán hozott határozatot, miszerint nem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra, és haza kell mennie Irakba, Kurdisztánba, mert ott biztonságban lenne. 

Ez ellen Ali keresetet nyújtott be, aminek nyomán a hivatal visszavonta a határozatát, és hozott egy újat, ami szintén elutasította Ali kérelmét. 

Az újabb elutasítás ellen szintén bírósághoz fordult, a pert meg is nyerte idén áprilisban. Az ítélet alapján a hivatalnak újra meg kellett vizsgálnia ügyfelünk kérelmét. Most már legalább oltalmazottként elismerték, menekültként viszont továbbra sem. Az indok elég abszurd volt, mivel az Irakról szóló információkat a BÁH úgy értelmezte, hogy a kényszersorozások csak a fiatalkorúakat veszélyeztetik, így szerintük a huszonéveseknek, köztük ügyfelünknek nem kell tartania az Iszlám Állam terrorszervezet üldözésétől. 

Ali ügye újra bíróság elé került. Az iraki fiatalember és Sánta Szabolcs Miklós, a Helsinki Bizottság ügyvéde azt akarta elérni, hogy a hatóság újra vizsgálja meg Ali jogosultságát a menekült státuszra. Míg korábban a bíróság maga is megadhatta volna ezt, tavaly szeptember közepe óta már nem jogosult maga is határozatot hozni, és csak arra nyílik módja, hogy a rossz határozatokat megsemmisítse. 

A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság november 8-án megállapította – amit a józanésznek is megfelel –, hogy „a kényszertoborzás nemcsak a gyerekeket, hanem a fiatal férfiakat is érinti” Moszulban és az Iszlám Állam terrorszervezet kontrollálta területeken. Márpedig a harcra kényszerítés „nyilvánvalóan alapjogsérelemmel jár”. Tehát Ali félelme az üldözéstől megalapozott. Ezért a BÁH határozatának a menekülti elismerés megtagadására vonatkozó részét a bíróság megsemmisítette, és új eljárásra kötelezte a hivatalt.

De szokatlan módon még ennél is tovább ment a bíróság. Nyilván, az eddigi csüggesztő pingpongra ráunva ítéletében külön is felhívta arra a menekültügyi hivatal figyelmét, hogy „a megismételt eljárásban az ítéletben kifejtettek okán a felperes menekültkénti elismerése indokolt”.

Meglátjuk, az „erős ráutalás” elegendő lesz-e most már a hatóság korrekt döntéséhez.

(Az iraki fiatalember nevét megváltoztattuk.)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.