A Belügyminisztérium kedden közleményben támadta a Magyar Helsinki Bizottságot. Egyben a tárca „érdeklődéssel várja” magyarázatainkat, miért is fordultunk a strasbourgi bírósághoz kilenc menedékkérő ügyfelünk érdekében. A felkérésnek nem tudunk ellenállni: íme, válaszunk.
Jól mutatja az érvelés minőségét, hogy saját állítása szerint a Belügyminisztérium nem ismeri sem a Magyar Helsinki Bizottság beadványát, sem az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, azonban mindkettőről igen határozott véleményt mond. De vegyük sorra a közlemény állításait.
BM: „A Helsinki Bizottság a megerősített jogi határzárat támadja – túlbuzgó tevékenysége során nem létező konténerfogdákat támad hibás jogi okfejtéssel.”
Magyar Helsinki Bizottság: Különös dolog hibásnak nevezni okfejtésünket azok után, hogy a strasbourgi bíróság helyt adott kérelmünknek. Ebben egyébiránt ügyfeleink tranzitzónában történő esetleges (!) elhelyezésével fenyegető embertelen, megalázó bánásmód kockázata miatt kértük a bíróság beavatkozását. Csak hab a tortán, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága március 14-én hozott ítéletében jogellenes fogvatartásnak minősítette más menedékkérő ügyfeleinknek a röszkei tranzitzóna konténereiben történt korábbi elhelyezését. Elképzelhető, persze, hogy erről a döntésről sem értesült a Belügyminisztérium. Mindenesetre a röszkei és tompai tranzitzóna elkészültéről, 324 darab szögesdróttal kerített konténer telepítéséről diadaljelentésben számolt be. Pontosan ezekről a pusztákba telepített konténerfogdákról beszélünk mi is.
BM: A Belügyminisztérium nem kapott hivatalos értesítést a Magyar Helsinki Bizottság közleményében szereplő, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017. március 27-én meghozott állítólagos intézkedéséről. Nincs ismeretünk nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes migráns átszállításának felfüggesztése érdekében hozott jogerős határozatról.
Magyar Helsinki Bizottság: Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem a Belügyminisztériumot, hanem az Igazságügyi Minisztériumot értesíti – a kormányon belüli kommunikációs nehézségekért aligha okolható a Helsinki Bizottság.
BM: Miután migránsok átszállításáról egyetlen esetben sem született döntés, így nincs mit felfüggeszteni. Következésképp a Magyar Helsinki Bizottság újabb túlbuzgó akciója egyértelműen a ma életbe lépett megerősített jogi határzár elvtelen támadására irányul. Támadja a megerősített jogi határzár célját, azt, hogy a mai naptól kezdve senki ne lépjen ellenőrizetlenül Magyarország és az Európai Unió területére. A Magyar Helsinki Bizottság 2017. március 24-én fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához azt állítva, hogy kilenc ügyfelét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tranzitzónába kívánja szállítani. Ugyanakkor nem létezik olyan döntés, amivel szemben a Helsinki Bizottság a Bírósághoz fordult. Az a jogszabály sem volt hatályos, amelyre hivatkozással kérte a magyar hatóságok döntésének felfüggesztését.
Magyar Helsinki Bizottság: A strasbourgi bíróság eljárási szabályzatának 39. pontja alapján kezdeményezte a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a bíróság akadályozza meg 8 kísérő nélküli kiskorú és egy veszélyeztetett terhes nő, gyermekotthonból illetve nyitott táborból a tranzitzónába történő átszállítását. Az eljárási szabályzat kivételes esetben arra ad lehetőséget, hogy visszafordíthatatlan sérelem közvetlen veszélye esetén a bíróság ideiglenes intézkedést hozzon. Márpedig mindkét feltétel, visszafordíthatatlan sérelem és annak közvetlen veszélye fennállt 9 ügyfelünk esetében a bíróság szerint is. A kedden hatályba lépő módosításokból az következik ugyanis, hogy a nyitott befogadó állomásokról is át kell szállítani minden menedékkérőt a tranzitzónákba, és fogva kell őket tartani, kivéve a 14 éven aluli kísérő nélküli gyermekeket. A bíróság döntését alig néhány órával a szabályozás életbe lépése előtt hozta meg. Ráadásul a visszafordíthatatlan sérelem különösen sérülékeny menedékkérőket fenyegetett.
BM: A jogszabályok értelmében a menedékkérők számára a kötelező tartózkodási helyet a menekültügyi hatóság jelöli ki. Ez a Magyar Helsinki Bizottság keresetének benyújtása idején nyitott befogadó állomás, zárt menekültügyi őrizet vagy magánszállás lehetett, illetve kísérő nélküli kiskorúak esetében gyermekvédelmi intézmény. Az érintett menedékkérők is befogadó állomáson, illetve gyermekvédelmi intézményben voltak és vannak elhelyezve, és a Helsinki Bizottság állításával ellentétben nem született döntés szálláshelyük megváltoztatására.
Magyar Helsinki Bizottság: Azért fordultunk a strasbourgi bírósághoz közvetlenül a törvény hatálybalépését megelőzően, mert feltételeztük, hogy a hatóságok be kívánják tartani a hatályos törvényeket. Furcsa lenne, ha ezt a BM tévesnek gondolná. Mindebből az is következik, hogy a nyitott táborokban tartózkodó menedékkérőket átszállítják a tranzitzónákba. Döntésünkben szerepet játszott a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal korábbi általános gyakorlata is: a menedékkérő kijelölt tartózkodási helyének megváltoztatásáról szóló döntést annak végrehajtásával egyidejűleg közlik. Így tehát alappal következtettünk arra, hogy a törvény hatálybalépése után bármelyik pillanatban átszállíthatják rendkívül sérülékeny ügyfeleinket a tranzitzónákba. Emlékeztetőül: a bicskei befogadó állomás tavaly decemberi bezárásakor – mindenféle előzetes tájékoztatást mellőzve – a Hivatal egyik reggel átnyújtotta a tábor lakóinak az új kötelező tartózkodási helyet kijelölő döntéseket, majd néhány órán belül el is szállították őket Kiskunhalasra és Körmendre. Hosszasan sorolhatnánk a kormányzat képviselőinek nyilatkozatait azzal kapcsolatban, hogy az életbe lépő változásokat követően az összes befogadó állomáson tartózkodó menedékkérőt, kivéve a 14 éven aluli kísérő nélküli kiskorúakat, a tranzitzónákba fogják szállítani. Ezt legutóbb éppen kedden állította Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója: a rendelkezések szerint minden Szerbia felől érkező migránsnak a tranzitzónában kell megvárnia menedékkérelmének jogerős elbírálását, illetve nem csupán a határ 8 kilométeres körzetéből, hanem az egész országból a tranzitzónákba szállítják az illegális határátlépőket. Ezzel egy időben azt a 67 migránst is a tranzitzónákba szállítják, aki jelenleg a három nyílt táborban tartózkodik, ezeket a táborokat pedig bezárják.
BM: Mivel nincs olyan döntés, ami az érintett menedékkérők áthelyezéséről szólna, a Magyar Helsinki Bizottságnak jogalapja sem volt arra, hogy a Bírósághoz forduljon. Külön érdekesség, hogy a strasbourgi bírósághoz csak abban az esetben lehet fordulni, ha a belföldi jogorvoslati lehetőségeket a felperes kimerítette, de erre – a kötelező tartózkodási helyet megváltoztató döntés hiányában – nyilván nem kerülhetett sor.
Magyar Helsinki Bizottság: Azt a tényt, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak, pontosabban az ügyfeleink képviseletében eljáró ügyvédnek volt „jogalapja” a strasbourgi bírósághoz fordulni, önmagában bizonyítja, hogy a bíróság a kérelmet megvizsgálta, sőt annak helyt adott. A bíróság eljárása és döntése magában foglalta a „belföldi” jogorvoslattal kapcsolatban előadott érveink vizsgálatát is, melyeket alaposnak talált, ellenkező esetben nem hozott volna ideiglenes intézkedésről rendelkező döntést. Azt kellett alátámasztani, hogy a kérelem benyújtásakor nem állt rendelkezésre olyan halasztó hatályú hazai jogorvoslat, amely alkalmas lehet arra, hogy a visszafordíthatatlan sérelem közvetlen veszélyétől megóvja ügyfeleinket. Ugyanakkor azt is jeleztük, hogy amennyiben ügyfeleink döntést kapnak a kötelező tartózkodási hely kijelöléséről, úgy azonnal kezdeményezni fogjuk a döntéssel szemben rendelkezésre álló hazai jogorvoslatot, amely az eljárás sajátosságai miatt a jelenlegi tudásunk szerint feltehetőleg alkalmatlan a sérelem azonnali megakadályozására. Bár nagyon jó lenne, ha rendelkezésre állna ilyen hatékony hazai jogorvoslat, így a strasbourgi bíróságnak sem kellene fenntartani ideiglenes intézkedését.
BM: Érdeklődéssel várjuk a Magyar Helsinki Bizottság magyarázatát arra, hogy hitvallásával ellentétesen miért fordult Bírósághoz egy még nem alkalmazott törvény gyakorlatba át nem ültetett intézkedése ellen.
Magyar Helsinki Bizottság: Ügyfeleink – mint bármely más természetes vagy jogi személy – akkor fordulnak bírósághoz, ha úgy vélik, jogaikat megsértették. A Helsinki Bizottság azért képviseli kilenc ügyfelét az eljárásban, mert elfogadhatatlannak tartjuk kiszolgáltatott, védelemre szoruló menedékkérők, 8 gyerek és egy veszélyeztetett nő fogva tartását. Mindez a legteljesebb összhangban áll „hitvallásunkkal”. Nagy kár, hogy ezek szerint a BM-ével nem.