A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének. Elmondjuk, ebben a helyzetben mit tehet a Magyar Helsinki Bizottság.
Jogvédő szervezetként sokszor látjuk: sikerrel járhat az, aki akár reménytelennek tűnő helyzetben, a nála erősebbel szemben is vállalja, hogy kiálljon az igazáért. Mi ilyen embereknek segítünk, és a küldetésünk mellett az ő példájuk is arra sarkall minket, hogy amikor a hatalom a civil társadalom ellen fordul, a támadással szemben a nyilvánosság és a jog eszközeivel lépjünk fel. A Magyar Helsinki Bizottság ezért úgy döntött, nem regisztrál külföldről támogatott szervezetként, hanem minden lehetséges jogi fórumon fellép az Alaptörvényt és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sértő törvény ellen.
1. [Miről szól a törvény?]
A ma elfogadott törvény alapján a Magyar Helsinki Bizottságnak „külföldről támogatott szervezetként” kellene regisztrálnia egy állami nyilvántartásba, és valamennyi nyilvános kiadványán fel kellene tüntetnie ezt a megbélyegző címkét. A Civilizáció kampány keretében több mint 263 civil szervezettel közösen kezdettől fogva tiltakozunk a megbélyegzés ellen, mert az felesleges, kártékony és hátrányos megkülönböztetést jelent. (Barátainkkal ma is kiadtunk egy közös állásfoglalást.) A törvény nem az átláthatóságot szolgálja, hanem kizárólag a kormány hatalmi érdekeit.
2. [Nem teszünk eleget]
A magyar Alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az uniós szabadságjogokat sértő, nagyon rossz történelmi korszakokat idéző törvényt nem vagyunk hajlandóak szó nélkül végrehajtani. Így mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság és/vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem bírálja el és hagyja jóvá a szabályozást, nem fogunk regisztrálni.
Természetesen nem hagyjuk magunkat megszüntetni sem, de a jogi lehetőségeinket a végsőkig ki fogjuk használni. Az ügyfeleink miatt nem kockáztathatjuk a létünket, de meggyőződésünk, hogy a jogsértőnek tartott szabályozás automatikus végrehajtásával a hitelességünk kerülne veszélybe. Az ügyfeleinknek mindig azt tanácsoljuk, hogy éljenek a jogorvoslati lehetőségeikkel, így magunk sem tehetünk másként.
3. [Eleve átláthatóak vagyunk]
A Magyar Helsinki Bizottság működése és finanszírozása teljesen átlátható. A törvényeknek megfelelően a Helsinki Bizottság 2003 óta minden évben benyújtja a bírósághoz és az egyesület honlapján is nyilvánosságra hozza a közhasznúsági jelentését. Ebben valamennyi – nem csak a külföldi, de a hazai – támogatónk hiánytalanul megtalálható a munkánkhoz nyújtott támogatási összegekkel és azok felhasználásának adataival együtt. A mostani törvény nem ír elő új nyilvánossági szabályokat. De nem is az átláthatóság a célja, hanem az, hogy bizonyos szervezeteket (őket a törvény „külföldről támogatottaknak”, a miniszterelnök „ügynökszerveteknek” titulálja) megbélyegezhessenek, és kirekeszthessenek a többi civil szerveződés közül.
4. [Európai normákat hág át a kormányerő]
Tíz napja a Velencei Bizottság előzetes véleménye számos ponton rávilágított a javaslat alapvető jogi hibáira. Ezekből az elfogadott törvény csak szimpla szépészeti módosításokat vett át, a szabályozás az európai normákat sértő alaptermészete mit sem változott. Hiába javasolta valamennyi megszólaló nemzetközi szervezet, hogy a kormányerő egyeztessen a magyar civil szervezetekkel a törvény elfogadása előtt, ez is elmaradt.
5. [Mit fog tenni a Helsinki Bizottság?]
A Helsinki Bizottság minden jogi és nyilvános lehetőséget igénybe vesz, hogy az alapvető jogokat sértő törvénnyel szemben fellépjen.
- Annak érdekében, hogy jogainkat a különböző bíróságokon érvényesíthessük, mindaddig nem fogunk „külföldről támogatott” szervezetként regisztrálni, amíg erre bírósági döntés nem kötelez minket.
- Haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulunk alkotmányjogi panasszal.
- Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárást indítunk.
- A magyar bírósági eljárásban indítványozni fogjuk, hogy a bíróság kérjen véleményt az Európai Unió luxemburgi bíróságától, mert álláspontunk szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az alapvető uniós szabadságokkal.
- Részt veszünk a civilek közös kampányában, hogy a magyar társadalom minden tagjához eljusson: a civilek a társadalom javára tevékenykednek, és az erős demokrácia egyik alappillére az erős, független civil társadalom.
- Tájékoztatjuk a legfontosabb nemzetközi szervezeteket és a külföldi közvéleményt a társadalom és a civil szervezetek putyini mintát követő megbélyegzéséről.
Egy civil szervezetnek nem lehet az a célja, hogy feladja céljait és cserbenhagyja ügyfeleit. A Helsinki Bizottságnak sok, egyre több feladata van. Látjuk, hogy az illiberális fordulat óta mind nagyobb szükség van az emberi jogok védelmére, a jogvédőkre. Szükségük van ránk a fogvatartottaknak, a menekülteknek, az állami jogsértések áldozatainak, a szabadságjogaiktól megfosztott honfitársainknak, margóra kényszerített kisembereknek és a jogállamnak is. Szükségük van ránk az ügyfeleinknek. Nélkülünk sokan magukra maradnának. Nekünk ők számítanak a leginkább.
Ezért aztán maradunk, és tesszük a dolgunkat tovább.