Augusztus 25.: siralomházban 1956 utolsó halálra ítélt, másnap kivégzett forradalmárjai (1961)

1960 márciusában a BM vizsgálati osztálya nyolc egykori Baross téri felkelő letartóztatására nyújtott be előterjesztést a Politikai Bizottsághoz: „bizalmas adataink szerint találkozóikon arról beszélnek, hogy ismét »kellene kezdeni valamit«. A nyugatnémetekben és egy atomháború kirobbanásában reménykednek.” A „bizalmas adatokat” valamikori társuk, a szintén Baross téri, immáron spion Harangi Zoltán szolgáltatta a BM-nek. Hármójukat, Hámori Istvánt, Kovács Lajost és Nickelsburg Lászlót aztán kivégezték az utolsó halálos ítéletet kimondó megtorló per nyomán.

Az 1956-os forradalomban a Baross téri csoport jelentékeny részt vállalt a Köztársaság téri pártház elfoglalásában és az azt követő leszámolásban, majd az ÁVH-sok begyűjtésében, végül a szovjetekkel szembeni szabadságharcban.

A négytagú főparancsnokság tagjai most mégsem voltak a gyanúsítottak között. Pásztor Gyula és Pásztor Sándor a forradalom leverése után emigrált, Balogh László „Pipó” zászlóaljparancsnokot két évvel azelőtt kivégezték, míg Nickelsburg László főparancsnok ekkor már egy éve az életfogytig tartó börtönbüntetését töltötte.

Miután a PB mindössze annyit írt elő, hogy a letartóztatásokat csak április 4-e után hajtsák végre, öt nappal a felszabadulási ünnepségek után egy jól összehangolt rendőri akció keretében mind a nyolcukat előállították. Kovács Lajost (segédmunkás, 33 éves) a hatóságoknak nem kellett keresniük, hiszen közbűntényes vádakkal már – nem először – bebörtönözték.

Nyolcuk közül heten kihallgatásukkor a teljes tagadás taktikáját választották, még ha ezért minden kedvezményt meg is vontak tőlük. Életkoruknál fogva tapasztaltabbak voltak, mint a „pesti srácok” többsége, és az addigi 222 ’56-os kivégzett sorsából nyilvánvalóan azt a következtetést vonták le, hogy semmilyen súlyosabban büntethető tettet nem szabad beismerni. Konokságukkal feldühítették a vizsgálóikat, akik fenyegetéssel akarták jobb belátásra bírni a gyanúsítottakat. A fenyegetés azonban nem bizonyult hatékony eszköznek. Zárkaügynököket küldtek hát rájuk. Az egyre szaporodó terhelő tanúvallomások és szembesítések végül megtörték némelyiküket, beismerő és másokra terhelő vallomásokat tettek.

A nyomozás 1960 szeptemberében fejeződött be. Az 1961. március végén kezdődő tárgyaláson a Legfelsőbb Bíróság különtanácsa ítélkezett Borbély János (1905–2000) elnökletével. Ezt a vádlottak nagyon rossz előjelnek vehették, mivel az addigi 61 halálos ítéletével (egyes kutatások szerint 63-mal) Borbély volt a „legeredményesebb” vérbíró. A vádat Szentmiklósi István képviselte.

Mint Eörsi László történésztől tudható: egyikük perét elkülönítették, de júniusban ismét nyolc főre egészültek ki – a Baross tériek egykori főparancsnokának, Nickelsburg Lászlónak (műszerész, ekkor 37 éves) az ügyét ekkor egyesítették az övékével. Nickelsburg 1944-ben megszökött a munkaszolgálatról, és a háború végéig bujkált, miközben édesanyja és három bátyja meghalt a bergen-belseni lágerben. 1950-ben sztahanovista munkásként ünnepelte a sajtó, majd a pártba is belépett, sőt az ÁVH-nak is dolgozott. Parancsnoki rátermettségére a Baross térre látogató Solymosi János alezredes így emlékezett vissza: „Baross téri sokkal fegyelmezettebb társaság volt, mint a Corvin köziek. Mintha ügyesebb is lett volna Nickelsburg, mint a Corvin köziek vezetői.” Abban a beosztottak vallomásai megegyeznek, hogy a „Zsidó Lacinak” becézett parancsnok kemény kézzel irányított, de ezt a beosztottak elfogadták. A harcok után a Péterfy Sándor utcai kórházban folytatta a politikai ellenállást, szintén irányítói szerepben.

A tárgyalás három és fél hónapig tartott. A Legfelsőbb Bíróság különtanácsa 1961. július 15-én hirdetett ítéletet, amellyel szemben fellebbezésre nem volt mód. Hámori Istvánra, Kovács Lajosrara és Nickelsburg Lászlóra a legsúlyosabb büntetést, Antal Péterre, Hercegh Benjáminra, Mocsári Józsefre életfogytig tartó szabadságvesztést, Timus Lajosra 15, Stellner Lászlóra 10 év börtönbüntetést róttak ki.

A kádári megtorlás utolsó kivégzésére 1961. augusztus 26-án került sor, ezen a napon adták hóhérkézre Hámori Istvánt, Kovács Lajost és Nickelsburg Lászlót.

#emberijogikalendarium #emberijogok2017

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.