A Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen indított személyiségi jogi perben a felperes Magyar Helsinki Bizottság bizonyítékként csatolta a Medián reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeit. Ebből kiderül, hogy a „Nemzeti Konzultációnak” a civil jogvédő szervezetre vonatkozó állításai valóban negatív színben tüntetik fel az egyesületet. Az érdemi választ adók közül négyből hárman vélik úgy, hogy a Kabinetiroda szövege árt a Helsinki Bizottság megítélésének.
A Magyar Helsinki Bizottság október 1-én fordult bírósághoz a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen nyolcmillió forint sérelmi díjat.
A kormány lépten-nyomon a „magyar emberek véleményére” hivatkozik, ezért a Helsinki Bizottság megbízta az egyik legtekintélyesebb hazai közvélemény-kutató céget, a Mediánt, hogy mérje meg, mennyire ismert a „konzultációs kérdőív” 5. „kérdése”, és a hozzáfűzött, a jogvédőkre vonatkozó „magyarázatot” hogyan értelmezik a polgárok.
A bíróság előtt vitatott szöveg így szól:
„Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”
A Medián 1190 fős, a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló véletlen mintájának november 24. és 28. között személyes megkérdezéssel felvett válaszaiból kiderül:
1) A felnőtt lakosság nagyobbik része, 57%-a már találkozott a szöveggel.
2) A felnőtt lakosság 51%-a azt válaszolta, hogy a szöveggel a „Nemzeti Konzultációban” találkozott.
3) A szavazókorú népesség 32%-a értelmezte úgy a szöveget, miszerint „a Magyar Helsinki Bizottság enyhébben büntetné a bevándorlókat, mint a magyar állampolgárokat”, 25%-uk pedig úgy, „hogy a Magyar Helsinki Bizottság kiáll minden bevándorló mellett, bármilyen bűncselekményt követ is el”. És mindössze 23%-nyian gondolták azt, hogy „a szövegből nem következik, hogy a Magyar Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető migránsokat enyhébben büntetné”. Vagyis a többség (57%) a szöveget úgy értelmezte, hogy a Helsinki Bizottság a magyar állampolgárokkal szemben, sőt rovásukra valamiféle előnyhöz akarná juttatni bármelyik „migránst, bevándorlót” bármely bűncselekmény törvény előtti megítélésénél. Az érdemi választ adók közül még világosabb a képlet: háromból kettő feltételezte a szöveg alapján, hogy a Helsinki Bizottság privilegizálni szeretné a törvénysértő migránsokat. (Pedig erről szó sincs. Lásd később.)
4) A mintában szereplők 59%-a mondta azt, hogy a szöveg árt a Helsinki Bizottság megítélésének. És csak 20%-uk válaszolta, hogy nem árt. (21%-uk nem foglalt állást.) Az érdemi választ adók közül négyből hárman vélik úgy, hogy a Kabinetiroda szövege árt a Helsinki Bizottság megítélésének.
Mindebből világosan látszik, a kormány propagandaakciója egyértelműen negatív színben tünteti fel a Helsinki Bizottságot. S teszi ezt igen hatásosan. Már csak az a kérdés, hogy hamis-e ez a látszat. A civil szervezet szerint igen.
A Kabinetiroda kiegészítésével nyolcmillió magyar felnőttnek kipostázott mondatcsonk a jogvédő egyesületnek abból a szakmai állásfoglalásából lett kiemelve, amely arról szól, hogy büntethető legyen-e a menedékkérők szabálytalan határátlépése.
Ráadásul korábban hosszú éveken át a magyar állam is a Helsinki Bizottsággal azonos álláspontra helyezkedett, és – összhangban a genfi egyezménnyel, amely kifejezetten tiltja a menekültek, menedékkérők szankcionálását a szabálytalan belépés miatt – 2015-ig nem büntette a papírok nélkül érkezőket, amennyiben menedékjogot kértek. Sőt egy időben még azokat sem, akik hamis papírokkal léptek be, de kiderült róluk, hogy üldözöttek. Az ő esetükben a menedékjogi eljárás alatt felfüggesztették a büntetőeljárást, hiszen egy menekülőtől nem várható el, hogy élete, szabadsága és testi épsége érdekében ne próbáljon meg akár hamis papírokkal biztonságos helyre jutni.
A civil jogvédők kitartanak amellett, miszerint a „konzultációs kérdőív” 5. pontja a Helsinki Bizottságnak egy speciális helyzetre vonatkozó szakmai álláspontját hamisan általános álláspontként definiálja. Márpedig ez a – Medián kutatásával is igazolt – hamis látszat sérti a 28 éve működő jogvédő egyesület jó hírnevét.