A csehszlovák és a magyar rendszerkritikus ellenzéknek meg a szólásszabadságnak az ügyét tekintve is fontos esemény történt 41 éve. A Helsinki Záróokmányt tesztelte Kelet-Európa népe. A diktatúra ezt nem vette jó néven. Azt adta, mi lényege. 
1968-ban ugyan „testvéri segítségnyújtás” révén a szovjet birodalomnak sikerül eltipornia a csehszlovák forradalmat, de az elégedetlenséget és rendszerkritikát nem tudták már elfojtani. Igazából többen gyűlölték Csehszlovákiában a rendszert, a pártot, a Varsói Szerződést és a Szovjetuniót, mint ’68 előtt.
1976-ban államellenes szervezkedés vádjával letartóztatták a Plastic People of the Universe nevű underground zenekar tagjait. Egy évvel voltunk a Helsinki Záróokmány aláírása után, amelyet Albánia kivételével az összes „létező szocialista ország” állampárti kormánya aláírt. Így Prága is garantálta, hogy tiszteletben tartja az emberi jogokat, egyebek mellett a szólás- és a művészeti alkotás szabadságát.
A keleti blokk kormányai azt hitték, elég lesz deklarálni azokat a szépen hangzó jogokat, amelyek a sztálini mintájú alkotmányaikban egyébként addig is ott voltak. Csakhogy Kelet-Európában akadtak olyan bátor emberek, akik számon kérték a hatalmon az ígéretét. A Moszkvai Helsinki Csoport volt az első, a Charta ’77 a második.
Csehszlovák ellenzékiek nyugati lapokhoz juttatták el tiltakozó nyilatkozatukat a prágai zenekar elleni rendőrállami akciókról és a szabadságjogok hiányáról. Nem politikai és gazdasági reformokra törekvő ellenzékként, hanem a hatalommal konstruktív dialógust folytatni akaró polgári kezdeményezésként határozzák meg magukat. Realisták is voltak, nem csak bátrak. Az aláírók között találjuk Václav Havelt, Jaroslav Seifertet, Jan Patockát, Zdeněk Mlynářt, Jiří Hájeket, Pavel Kohoutot és Jiří Dienstbiert. 242-en voltak.
A szöveget Csehszlovákiában szamizdatként terjesztették. Az állambiztonság hazaárulásnak minősítette a történteket, Václav Havel, Ludvík Vaculík írókat és Pavel Landovsky színészt azonnal le is tartóztatták. A kormány a nyilatkozatot felforgatónak, szocializmusellenesnek minősítette és propagandakampányt indított ellene. A központi pártlap szerint „a Charta új idegenlégió a hidegháború szolgálatában, a Charta kibocsátói politikai és társadalmi roncsok, a saját népükhöz vezető valamennyi hidat felégető emberek”. Megalkották az úgynevezett Antichartát is, amelyet párthűségből vagy kényszerből százezrek írtak alá.
Budapesten már január 9-én szolidaritási nyilatkozat született, amelyben magyar értelmiségiek üdvözölték a prágai kezdeményezést. Ezt a napot szokás az ún. Demokratikus Ellenzék születésnapjának is tekinteni. Új jelenség, hogy szemben a korábbi magyar ellenzéki csoportosulásokkal, ez a kör az emberi jogok védelmét és a szabadság kiterjesztését tekintette legfontosabb céljának.
#emberijogikalendarium