Tájékozott polgár felelős döntése nélkül nem működik a demokrácia. Megbízható információk nélkül a polgár nem képes tájékozódni, és a szólásszabadság nem több írott malasztnál. Hiteles információk nem képzelhetők el a közérdekű adatok nyilvánossága nélkül. Ezért van az, hogy az információszabadság alapjog, sőt egyenesen emberi jog. Ez az összefüggés jó ideje ismeretes, az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) katalógusába mégsem került be a közérdekű adatok nyilvánosságának védelme. Ezzel együtt is a strasbourgi bíróság néhány éve mégiscsak ítélkezik információszabadsággal kapcsolatos ügyekről. Ebben a Magyar Helsinki Bizottságnak megvan a maga jogtörténeti szerepe.
A strasbourgi bíróság 2009-ben mondta ki először, hogy az EJEE igenis védi az információszabadságot. Kiváló barátaink, a TASZ indította ügyben született ítélet a véleménynyilvánítás szabadságából (10. Cikk) vezette le, hogy nem lehet önkényesen korlátozni a nyilvánosság jogát a közérdekű információkhoz történő hozzáférésben. A strasbourgi bíróság azt is megállapította, hogy a civil jogvédő szervezetek a sajtóhoz hasonló watchdog szervezetnek minősülnek, ezért demokratikus társadalomban kiemelt fontosságúak a vélemény- és információszabadság szempontjából.
A strasbourgi jogfejlesztő ítélet sokaknak (elsősorban a titkolózásra mindig hajlamos államoknak) nem tetszett. Ezért nagykamarai ítélkezésre is sor került. Különös játéka a sorsnak, hogy a legmagasabb strasbourgi bírói testület éppen a Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország perben erősítette meg a TASZ ügyében megfogalmazott értelmezését.
Azóta Oxfordtól a Harvardig a világ számos információszabadsággal foglalkozó kutatója foglalkozott azzal a strasbourgi döntéssel, amit a Magyar Helsinki Bizottság indított közérdekű adatok megismerése érdekében. A döntés Kelet-Ázsiától Nyugat-Európáig 800 millió ember számára garantálja, hogy az állam nem mindent tarthat titokban. Erre is büszkék vagyunk.
A Magyar Helsinki Bizottság sokáig nem számított a jogterület szakértőjének, mégis az utóbbi időben egyre több közadatpert kellett indítanunk, mert egyre nagyobb az állami szervek titkolózása. Perre mentünk például a BM-mel, a menekültügyi hatósággal, a büntetés-végrehajtással, a rendőrséggel vagy az Országos Bírósági Hivatallal szemben. Az illiberális rezsimek természetéhez tartozik, hogy igyekeznek a közadatokat, fontos tényeket eltitkolni a polgárok elől. A tájékozatlan polgárt ugyanis könnyebb félrevezethetni. A tájékozott, érdeklődő polgárt nehezebb manipulálni. Ha nincs civil kontroll, a korrupció és a hazugság is bőszen tenyészik.