Mészáros Lőrinc teljes vagyonának sokszorosát szervezheti ki alapítványokba a Fidesz, hogy így mentse át a hatalmat egy elvesztett országgyűlési választás esetére. A most létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok segítségével megszűnik a közvagyon és a közfeladatok átláthatósága a sajtó, az állam és az állampolgárok számára. Sőt, a kiszervezett közfeladatok ellátása feletti demokratikus kontrollnak is annyi lehet. Erről is szó volt a Helsinki hangadó 21. adásában.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrejöttével valójában nem alapítványok alakulnak, hanem olyan hibridek, amelyek azt célozzák, hogy lehetőleg ne lehessen megmondani, mi lesz a sorsa az ezekbe szervezett közvagyonnak és közfeladatoknak, mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogásza.
A Helsinki Hangadó 21. adásában azt jártuk körül, hogy kinek hajtanak majd hasznot ezek a másutt sosemvolt és seholnincs alapítványok, és hogy milyen politikai, gazdasági és közjogi következménye lehet mindennek. Vendégünk volt még Vincze Orsolya, a K-Monitor jogásza és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. A beszélgetést Ónody-Molnár Dóra újságíró vezette.
Jelenleg 33 ilyen közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány felállításáról tudunk, legtöbbjük egyetemekkel foglalkozik, 8 pedig más közfeladatokkal akár úgy, hogy egy állami gazdasági társaságot egyszerűen beillesztenek ezekbe az új keretekbe - fejtette ki Vincze Orsolya.
Mészáros Lőrinc teljes vagyonának sokszorosa
Ligeti Miklós konkrét számokról szólva elmondta, hogy csak cégrészesedésből 1000-1200 milliárd forint került ezeknek a vagyonkezelő alapítványoknak a kezébe, de mivel rengeteg ingatlanról is szó van, egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy összesen mekkora vagyon fölött rendelkeznek. Vincze Orsolya szerint várhatóan decemberben lesznek elérhetőek a pontos adatok, de attól tart, hogy néhány hónappal az országgyűlési választások előtt ez nem fog a jelentőségének megfelelő figyelmet kapni.
Tóth Balázs az összegek érzékeltetésére a Forbes magazin leggazdagabb magyarokról szóló listáját említette:
a fenti összegek Mészáros Lőrinc teljes vagyonának sokszorosát jelentik, és nagyságrendileg vetekszenek az első 10 helyezett összvagyonával.
Elvesztette közpénz jellegét
A most bevezetett intézkedések nem előzmény nélküliek, a Magyar Nemzeti Bank már 2014-ben elkezdett közvagyont alapítványokba szervezni. Akkor 267 milliárd forint került alapítványokba, ami miatt a Transparency International Magyarország sikerrel perelt is. A kormány akkor használta érvelésében, hogy a jegybanki alapítványok kezelésében lévő vagyon „elvesztette közpénz jellegét”.
Ligeti Miklós szerint a 2014-ben elindult folyamatok eredménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozása, bár akkor még hagyományos polgárjogi alapítványokban gondolkoztak. A pereskedés ellenére az kiderült a hatalom számára, hogy a közvagyon alapítványokba szervezését nem lehet visszafordítani. Mára az aktuális érdekeik szerint járnak el, hogy éppen közvagyon kezelésével vagy közfeladattal bíznak meg egy alapítványt, vagy kihasználják az alapítvány magánjogi minőségét, azaz tiszteletben tartják az autonómiájukat, és nem szólnak bele a kuratóriumi döntésekbe, semmiféle átláthatóság nem valósul meg.
A gyakorlatban a mindenkori kormány, ha szakszerűtlen döntések születnek, ha gondatlan a vagyonkezelés, nem tud beavatkozni folyamatokba, nem tud számonkérni, nem tud fellépni, nem tud kuratóriumi tagokat leváltani annak ellenére, hogy ezek az alapítványok közpénzből közfeladatokat látnak el - sorolta Tóth Balázs.
A demokráciákban alapvetésnek tekintett közpénzek és közfeladatok feletti kormányzati kontrollt teljesen el lehet felejteni, „vége a dalnak”.
Az alapítvány, ami egyáltalán nem alapítvány
A polgári törvénykönyv által ismert alapítványi formában alapvetően tilos üzleti és gazdasági tevékenységet végezni, ez az egyik megkülönböztető vonása ennek a jogi személynek. Ez a tilalom viszont most az új, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál nem érvényesül, azaz alapítványnak neveznek valamit, ami valójában nem alapítvány, mert gazdasági tevékenység folytatására is létrehozható és a célja megvalósításával közvetlenül össze nem függő gazdasági tevékenységet is végezhet
Ha pedig – megfelelve a demokrácia szabályainak – egy új kormány alatt vissza akarnák szerezni ezeket a vagyonokat, akkor azt nem tudják megtenni, hiszen egy alapítvány nem úgy működik, mint egy cég. Ha egy alapítványt az útjára indítottak, akkor azt nem lehet csak úgy bezárni, nem lehet eladni. Az ilyen jogi személynek nincs tulajdonosa, nincs tagsága, és az alapító az alapítvány részére juttatott vagyont a törvény alapján nem vonhatja el és nem követelheti vissza.
Ligeti Miklós szerint ahhoz, hogy ezeket a folyamatokat meg lehessen fordítani, egyfajta jogállami forradalom szükséges, mert a jelenlegi játékszabályok erre nem alkalmasak. Úgy fogalmazott, hogy alkotmányos puccskísérlettel állunk szemben, amiben visszafordíthatatlanul meg akarják szerezni az állami vagyont.
Az egyetlen lehetőség, hogy egy kvázi ellenpuccsal jogszerűtlennek nyilvánítják ezeket az alapítványokat, de kérdés, hogy mire ez eljön, lesz-e értelme, mi történik addigra a közvagyonnal, hiszen üzleti és gazdasági tevékenységet fognak végezni.
Vincze Orsolya még azzal egészítette ki, hogy az alapítványi forma kiválasztása biztosan nem véletlenül történt, ez a legalkalmasabb arra, hogy eltűntesse ezeket a vagyonokat a sajtó, az állam és az állampolgárok kíváncsi tekintete elől.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem történik kormányváltás, és a Fidesz marad hatalmon, akkor is csak informálisan tudják rajta tartani a szemüket ezeken a tevékenységeken. Éppen ezért ültették be a saját embereiket. Hangsúlyozta, hogy jogilag nincs is arra lehetőség, hogy a folyamatot visszafordítsák.
A teljes spektrum
Tóth Balázs kitért arra is, hogy pontosan melyek azok a tevékenységek, amelyeket ki lehet, így feltehetően ki is fognak szervezni alapítványokba: nevelés, oktatás, tehetséggondozás, felsőoktatás, kutatás, egészségügy, karitatív, szociális, család, gyermekvédelem, kulturális, amatőr és ifjúsági sporttevékenység, nemzeti kultúra megőrzése, hagyomány védelem, egyházak tevékenységének segítése, támogatása, tudományos tevékenység, környezetvédelem, klímavédelem, stb.
Tehát nemcsak az a probléma, hogy nem tudjuk kezelni a korrupciós kockázatokat, hanem hogy ez az alkotmányos és demokratikus puccs kétharmados felhatalmazással olyan rendszert hoz létre, amelyet addig nem lehet módosítani, amíg nem lesz újra kétharmad. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy ha egy kuratóriumból kiesik valaki, akkor a helyére a többi kuratóriumi tag nevez ki valaki mást, az államnak még így sincs beavatkozási lehetősége. Azaz a belátható jövőben az államnak nem lesz soha beleszólása a fent felsorolt területeken, hogy ki és hogyan működteti az alapítványokat szakmai és pénzügyi szempontból.
Vincze Orsolya példaként említette, hogy mindezek alapján az összes kórházat, rendelőintézetet kiszervezhetnék alapítványi kezelésbe, és akár 30 év múlva is, az adott kuratóriumban ülve, Kásler Miklós dönthetne az egészségügyről.
Orbán megtanulta a leckét
A műsorba bejátszották Majtényi Lászlónak, az egykori ombudsmannak és az Eötvös Károly Intézet alapítójának rövid értékelését is. Szerinte Orbán Viktor megtanulta ugyanazt a leckét, amit a kaukázusi államok, Moldávia és Fehéroroszország. Létrejön egy olyan konglomerátum Magyarországon, amit akár Orbán mestertervének is lehet nevezni, amire a világon eddig nem volt példa. Erre azért van szüksége, mert autoriter vezetőként veszélyes lenne nagy választási csalást bevetnie, és bármennyire is bevette a médiát, jól látszik, hogy az ellenzék még így is képes a győzelemre.
Az Orbán-féle hatalmi konglomerátum tehát három pillérre támaszkodik. Először is egy korlátlanná tett államhatalom jön létre, ahol megszűnik az állami intézmények autonómiája. Ezzel párhuzamosan megvalósul egy olyan terv is, melynek célja az államtalanítás, ennek az eszköze a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felállítása, amivel a közvagyon és a közfeladatok ellenőrizhetetlenné és átláthatatlanná válnak. Végül a pszeudotulajdonosok nevén lévő oligarchikus magántulajdon rendszerének módszeres felépítése, amelyben rendkívül értékes vagyonelemek vannak, emellett elér az alapvető közszolgáltatásokig.
Ez a három pillér jelentheti az Orbán-rendszer hatalmának alapját akár egy elvesztett parlamenti választások után is, ami egyben meg is köti majd a kezét egy demokratikusan megválasztott kormánynak.
Ha számodra is fontos a Magyar Helsinki Bizottság munkája, akkor rendelkezz adód 1%-áról most!
1% tőled, 💯% tőlünk.