Jelen állás szerint egy évvel a választás után – a miniszterelnököt nem számítva – az államszervezet 32 legfontosabb vezetője közül 31 ugyanaz lesz, mint most. Még ellenzéki győzelem esetén is. Igazság szerint a parlamenti kétharmaddal rendelkező Fidesz az áprilisi választásokig bármikor tehet azért, hogy közjogi méltóságaink közül még többen még hosszabb ideig oda legyenek cementezve bársonyszékeikhez. A Magyar Helsinki Bizottság tanulságos infografikájának segítségével „a jövőbe láthatunk”.
Magas posztjairól október közepén mondott le Karas Mónika, a Médiahatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke. 2013-ban választották meg. Valahogy azonban nem a lemondás ténye, hanem a végkielégítés és kártalanítás 41 milliós összege foglalkoztatta leginkább a kormányfüggetlen sajtót. Igaz, önmagában az is érdekes, miért jár bármiféle külön pénz annak, aki maga mond le, hogy új kihívásokat találjon az Állami Számvevőszék alelnökeként. De sokkal nagyobb jelentősége van ennél a lemondás időzítésének.
A Karas-formula
Karas megbízatása az NMHH-nál ugyanis idén augusztusban, a Médiatanácsnál pedig idén szeptemberben járt volna le. Tehát egy esetleges ellenzéki győzelem esetén megnyílt volna a lehetősége annak, hogy ne a Fidesz és a miniszterelnök „jó embere” felügyelje a médiát és a hírközlést.
Ezt a veszélyt sikerült elhárítani Orbán Viktornak, akinek a mindenféle szakmai és politikai egyeztetést nélkülöző javaslatára Áder János köztársasági elnök december 3-án kinevezte a rezsim egyik megbízható káderét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem eddigi rektorát, Koltay Andrást az NMHH élére. Nem sokat kellett várni, december 14-én elnyerte aztán a Médiatanács vezetését is. Ezzel kilenc évre odacementezték mindját nemcsak egy, hanem két bársonyszékhez is.
Mester és segédei
A kőműveskanál Orbán Viktor kezében van, segédei pedig a Fidesz és a KDNP frakciójában ülnek, akik személyesen függnek tőle, így mindig minden zokszó nélkül szavazzák meg a kormányfő jelöltjeit. Merthogy a mostani illiberális rendszer továbbéléséhez ezek a vezetők jelentik a biztosítékot még abban az esetben is, ha választási vereséget szenvedne a Fidesz.
A „kőműves mester” lehetséges terveiről, az esetleges újabb személycserékről, lemondásokról sokat elárul a Magyar Helsinki Bizottság Cementezettek című infografikája.
Azt már most tudni, hogy Áder János utódjáról is a választások előtt szavaz a Fidesz-dominálta parlament. Szerencsés helyzetben van a jelenlegi kormányerő, mert a mostani államfő megbízatása május 10-én jár le, és az Alaptörvény előírásai alapján legalább 30, legfeljebb 60 nappal azelőtt kell dönteni az új elnök személyéről. Ő minden bizonnyal öt éven át Novák Katalin lesz, Orbán Viktor párttársa, egykori minisztere és hűséges híve.
Pénzeink őrei
Nem kell csodálkozni azon sem, ha Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke sem tölti ki a júliusig tartó 12 éves hivatali idejét, és utódjáról nem a következő, „bizonytalan összetételű”, hanem a mostani parlamenti többség szavaz majd. Találgatni merész volna, de nem lepődnénk meg, ha éppen Karas váltaná őt magas hivatalában.
A főszámvevő tagja a Költségvetési Tanácsnak, amelyet az Alaptörvény arra is felhatalmaz, hogy megtorpedózza a költségvetést vagy annak módosítását, így kormányt buktathat, és végső esetben az új országgyűlési választásokat is kikényszerítheti. Ebben a háromfős testületben az ÁSZ elnöke mellett a Magyar Nemzeti Bank elnöke hivatalból kap még helyett (utóbbi Matolcsy György még 2025 márciusáig). A grémium elnökének, a most 73 éves Kovács Árpádnak 2024 januárjában jár le a megbízatása. Nem biztos, hogy idő előtt visszavonul, de előfordulhat.
Biztos emberek a bíróságoknál
A Cementezettekből az is kiderül, hogy az igazságszolgáltatás csúcsaira ültetettektől még jó ideig nincsen mitől tartani a regnáló hatalomnak. 2028-ig mind a Kúria, mind az Országos Bírósági Hivatal, mint a Legfőbb Ügyészség vezetése megbízható kezekben marad. Hacsak valamilyen a nyilvánosság előtt ismeretlen egészségi, korrupciós vagy egyéb kockázattal nem kell számolni, akkor őket nincs értelme lecserélni.
Biztos hátországa marad az Alkotmánybíróságban is a Fidesznek. Ugyan négy tagnak is 2023 szeptemberében jár le a megbízatása, de a kormányerő nemhiába hizlalta fel a testületet 15 fősre, az egypárti fideszes támogatással megválasztott bírák – ha minden a terveknek megfelelően alakul – 2026 novemberéig többségben maradnak.
A cement már megkötött. A kérdés csak az, hogy az államszervezet legfontosabb tisztségviselői a „mesterükhöz” vagy az alkotmányos feladatukhoz lesznek lojálisak. Áprilisig lehet találgatni.