Míg pénzügyőrök egy része jelentős „fegyverpénzt” kapott 2022 elején, addig az ugyanazt a munkát végző kollégáik egyetlen fillért sem. De múlhat-e egy állami juttatás kifizetése azon, hogy valaki Baranya vagy Tolna megyében teljesít szolgálatot? A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem. Ezért a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének felkérésére a civil jogvédők strasbourgi mintabeadványt készítettek a pórul járt NAV-dolgozóknak.
A 2022-es választások előtt több mint 1000 milliárd forintnyi közpénzt osztogatott szét a kormány. Ennek egyik része volt az ún. „fegyverpénz”. Ez egyszeri szolgálati juttatás, amelyet fegyveres és rendvédelmi szerveknél dolgozó kaptak a COVID-járvány alatti munkájuk elismeréseképpen. Itt nem csak a hivatásos rendőrökre és katonákra kell gondolni, hanem az adóhatóságnál (NAV) dolgozó pénzügyőrökre is.
Önkényes megkülönböztetés
A „fegyverpénz” kifizetési szabályait egy 2021. decemberi kormányrendelet állapította meg – a pénzügyőröknél a katonákhoz és rendőrökhöz képest kevésbé nagyvonalúan. Kimondta ugyanis, hogy
a „pénzügyőri státuszú foglalkoztattak közül csak a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatottak jogosultak a szolgálati juttatásra”.
Pedig a NAV-nál azonos feladatokat mind pénzügyőri, mind ettől eltérő tisztviselői munkakörben ellátnak.
Sőt, nem is rajtuk, hanem a munkáltatón múlik, hogy mi a munkakörük megnevezése. A NAV belső szabályozása ugyanis teljesen esetleges: van olyan megye, ahol például a szabálysértési feladatokat pénzügyőr munkakörben látják el, és van olyan is, ahol tisztviselői munkakörben. Ha az érintettet áthelyezik ide vagy oda, könnyen megváltozhat a munkaköre: egy csapásra pénzügyőri munkakörből tisztviselői munkakörbe kerülhet vagy éppen fordítva. Ez azonban a szabályozás következtében egyáltalán nem mindegy a fegyverpénz szempontjából.
Így az a visszás helyzet állt elő, hogy azonos feladatokat végző személyek közül mintegy 3500-an kaptak szolgálati juttatást, mintegy 1500-an pedig nem. Mindez azon állt vagy bukott, hogy a NAV munkatársa az adóhatóságnak melyik igazgatóságánál vagy az ország melyik megyéjében látott el szolgálatot. Ugyanazért a munkáért Baranyában például járt a „fegyverpénz”, Tolnában meg nem járt.
El nem ismert rendvédelmi tevékenység
Nem kis pénzről van itt szó, mert a szerencsés pénzügyőrök hathavi juttatásukat kapták kézhez tavaly év elején, ami átlagosan nettó 2–2,5 millió Ft volt. Az ugyanazt a munkát végző kollégáik viszont nem kaptak semmit.
Józan ésszel belátható, hogy egy állami hatóságnál a munkatevékenység minősítésének, illetve az azt végző foglalkoztatottak munkaköri besorolásának nem attól kellene függenie, hogy azt a tevékenységet hol végzi, hanem a tevékenység jellegének kéne meghatározónak lennie.
A különbségtétel már csak azért is igazolhatatlan, önkényes, tehát diszkriminatív, mert a NAV-ról szóló törvény egyértelműen fogalmaz:
„a szabálysértési feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjai rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak”.
Mintabeadvány
A pórul járt NAV-dolgozók közül 539-en fordultak Alkotmánybírósághoz, de mindhiába. A bírói testület szerint a különbségtétel nem összehasonlítható helyzetben lévő személyek között valósult meg, ezért nem is vizsgálta a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete azonban ezt nem így látja, ezért kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot. A civil jogvédő egyesület mintabeadványt készített azoknak, akik Alkotmánybírósághoz fordultak, és ott elutasították őket, de az Emberi Jogok Európai Bíróságán keresnék tovább igazukat.
A szakszervezet úgy tudja, hogy eddig 56 pénzügyőr adhatott be panaszt a strasbourgi bírósághoz.
„A pénzügyőröket sújtó szabályozás egy rossz mintát követ, aminek lényege, hogy a kormány érthetetlen és gyakran diszkriminatív módon jogos juttatásokat vesz el munkavállalói csoportoktól a közszférában. A jogviszonyváltáskor az egészségügyi dolgozóktól felmentési időre járó pénzt vont meg végkielégítéssel együtt, a be nem oltott katonákat fizetés nélküli szabadságra kényszerítette, miközben nem engedte őket leszerelni vagy másodállást vállalni, a státusztörvénnyel pedig várhatóan az új jogviszonyba belépni nem kívánó pedagógusok juttatásait is megnyirbálja. Hasonló történik a pénzügyőrökkel is, csak pepitában. Itt nem szerzett jogokat von meg a kormány, hanem diszkriminatívan ismeri el és jutalmazza ugyanazt a szolgálatot” – értékelte a helyzetet Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.