Legörgetve: 8300 milliárd nyomában

A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint.  

Scrollytelling. Ez a neve annak a internetes műfajnak, amely infografikákkal, animációkkal és szöveggel mond el, mutat be bonyolult és hosszú folyamatokat és jelenségeket. A magyar uniós támogatások hányatott sorsa éppen olyan, ami scrollytelling után kiált, így lehet a legjobban „elmesélni”. Ezért választotta ezt az innovatív formát a Magyar Helsinki Bizottság. Az adatvizuálációs projektet a civil jogvédő egyesület az ATLO Teammel együttműködve készítette el.  

Az Eltékozolt lehetőségek c. magyar és angol nyelvű webes aloldal, azoknak az érdeklődő, egyben eltökélt felhasználóknak készült, akik hajlandóak akár fél órát is rászánni arra, hogy eligazodjanak a felfüggesztett uniós forrásaink és a visszatartási okok között. Amennyiben megteszik, akkor abban is világosabban látnak majd, hogy mit kellene tennie a kormánynak, és milyen menetrend szerint szabadulhatnak fel az uniós források. 

A helsinkis scrollytelling mellé videós kalauz is készült, ami megkönnyíti a felhasználó dolgát.

A pénzek visszatartása három uniós eljárásra vezethető vissza: a feltételességi eljárásra, az uniós költségvetés alapokra vonatkozó közös rendelkezésekre, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervére. A kormánypropaganda mellett ez is összezavarja az érdeklődő honpolgárt, de sokszor még az újságírókat is. 

A helsinkis scrollytellingből  kiderül az is, hogy a befagyasztás oka a rendszerszintű korrupció, alapjogaink sérelme és az állam pocsék teljesítménye, nem pedig „Brüsszel bosszúvágya”, amiről a kormány éppen azért locsog annyit, hogy saját felelősségét elfedje.

Az innovatív netes alkalmazás talán ma még hasznosabb, mint két hónappal ezelőtt lett volna. Tavaly decemberben döntöttek arról ugyanis, hogy a minden uniós forrást befagyasztó igazságszolgáltatási problémák megszűntek. Az államfő is arról beszélt, hogy „a brüsszeli postás valamennyit meghozott a pénzünkből”. Azonban legfeljebb az első fázisnál tartunk. Mert ha az igazságszolgáltatással kapcsolatos feltételeket teljesítette is a kormány az uniós szervek szerint, még mindig vannak további korrupcióellenes, alapjogi és szakpolitikai hiányosságok, amelyek miatt a pénzek többsége egyelőre zárolva maradt.

A szakpolitikai előfeltételekről (például a szociális ágazatra, a szegénység csökkentésére, az egészségügyre, az energiaágazatra vagy a szennyvízgazdálkodásra vonatkozó stratégiai tervezésről) eddig kevés szó esett itt nálunk, és a kormány ezeken a területeken alig tett valamit. Ha valaki erről akar tájékozódni, neki is segít a Magyar Helsinki Bizottság aloldala.