Nem akarod, hogy kamerafelvételek alapján profilírozzanak és pontozzanak, mint Kínában? Nem akarod, hogy orosz segítséggel megtévesszenek, hogy kire szavazz? Szeretnéd, hogy európai munkádért európai bért kapj? Támogatod, hogy hárommilliárddal több fa legyen Európában? Ezekért is jó, ha részt veszel az európai választásokon. Még szerencse, hogy európai választópolgár vagy.
„Brüsszel maga a Sin City. Strasbourg maga a Gyehenna. Az ebben a két városban működő Európai Parlament (EP) pedig egyszerre erőtlen és példátlan túlhatalma van, valamiféle elfajzott öszvérintézménye a hasztalanul marakodó Galaktikus Szenátusnak és a célratörően kegyetlen Kominternnek. Az európai képviselők egyszerre idézik meg Jar Jar Binkset és Machiavellit.” Ilyesminek látszana az EP, ha csak a kormánymédiából tájékozódnánk. De nem ilyen.
Példátlan demokratikus legitimitás
Már ott gyanút foghatunk, hogy nincs ez így, amikor a hazai kormánypropaganda „a senki által nem választott brüsszeli bürokraták” közé besorolja nagyvonalúan az EP-képviselőket is. Valójában azonban nekik példátlanul nagy a demokratikus legitimitásuk. Az indiai demokrácia mostani megroppanását követően akár a világ legnagyobb demokratikus politikai aktusának is tekinthetjük az európai választásokat. Mintegy 400 millió uniós polgárnak van választójoga.
Az EP abban pedig vitán felül példátlan, hogy a világ egyetlen közvetlenül választott transznacionális parlamentje. Éppen ezért van abban valami pikáns, hogy éppen a nemzeti parlamentek által választott kormányfők és kormányok vádolják az EP-t azzal, hogy képviselői elszakadtak a néptől és valóságtól.
Nemzetek parlamentje
Az uniós intézmény nemzetköziségét is szokás bírálni, mintha az egyes nemzeti érdekekkel szemben, de legalábbis rajtuk túllépve, az EP valami zavaros vagy egyenesen sötét érdekeket szolgálna ki. Pedig a jelenlegi uniós gyakorlattal hamis szembeállítani a „nemzetek Európáját”. Merthogy az európai választásokon és az EP működésében nagyon is megjelennek a nemzeti érdekek. Persze nem csak egyetlenegyé, hanem 27 országé. A választásokat maguk a tagállamok bonyolítják le, és nemzeti listákra lehet szavazni. Tehát abban biztosak lehetünk, hogy a 720 fős új parlamentbe például 21 magyar képviselő fog bekerülni, akik döntéseiknél figyelembe fogják venni a magyarok (többnyire eltérő) akaratát is.
A kisebb államoknak úgy is segítenek a szabályok, hogy több képviselőt juttathatnak be az EP-be, mint azt lakosságszámuk indokolná. Így például miközben Magyarországon az uniós polgároknak csak a 2%-a él, addig a képviselői helyek 3%-át innen töltik fel. Egy-egy nemzeti képviselőcsoport erejét növeli az is, ha tagja valamelyik EP-frakciónak.
Bővülő jogkör, erősödő jelentőség
Az Európai Parlamentben a mi nevünkben vitáznak és fogadják el a törvényeket olyan ügyekben, amelyek az életünk szerves részét képezik. Az európai képviselők döntenek az uniós pénzek elköltéséről, ők hagyják jóvá az EU költségvetését, ők választják meg az Európai Bizottság elnökét, ők ellenőrzik az uniós intézmények tevékenységét. Az EP védi az emberi jogokat, az egyenlőséget és a jogállamiságot.
Az elmúlt évtizedek során az Európai Parlamentnek egyre fontosabb lett a szerepe az uniós döntési mechanizmusban. Ma megkerülhetetlenné vált az uniós „együttdöntési eljárásban”, jelentőségben felnőtt az Európai Unió Tanácsa mellé. Ma már csak a különleges jogalkotói eljárásoknál nincs döntési jogköre, de a konzultáció a rendkívüli helyzeteknél is megilleti. Az EP kinyilvánított véleménye nélkül például még az adóügyekben sem dönthet egyedül a Tanács.
***
Mint a fentiekből látható, egyáltalán nem mindegy, kik képviselnek minket az Európai Parlamentben. Hogy mennyire érdemes részt venni az európai választásokon, álljon itt hat példa arra, milyen a mi életünket közvetlenül érintő ügyekben döntött az EP a 2019–2024-es ciklusban.
Ne lehessen hazugsággal etetni a népet!
A jövő hónapban léphet hatályba a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet. Az Európai Parlament által elfogadott jogszabály védi a munkájukat végző újságírókat és a sajtószabadságot a politikai beavatkozással szemben. Átláthatóbbá teszi a tulajdonviszonyokat a médiában, tilalmazza az újságírók kémprogrammal történő önhatalmú megfigyelését, ráadásul fellép az online óriásplatformok önkényes tartalommoderálása ellen. Emellett előírja a szerkesztői függetlenség biztosítását a közszolgálati médiában és az állami hirdetések igazságos elosztását.
Hogy tájékozott döntéseket tudjunk hozni, ahhoz tiszta viszonyok kellenek a médiában is.
Állítsuk helyre a természetben okozott károkat!
Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban. Ezért fogadta el a természet helyreállításáról szóló rendeletet az Európai Parlament februárban. Most már a Tanácson a sor. Az uniós parlamenti döntés értelmében a tagállamoknak helyre kell állítaniuk a leromlott ökológiai állapotú élőhelyeket: 2030-ra legkevesebb 30, 2040-re 60, 2050-re 90 százalékukat.
A rendelet – amennyiben hatályba lép – a jelenlegi állományhoz képest további 3 milliárd új fa ültetését írja elő. A tagállamoknak felszámolva a mesterséges akadályokat legalább 25 ezer km-nyi folyószakaszokon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön.
Az óriásoknak is legyen kontrollja az interneten!
A globális online óriásplatformoknak, tárhelyszolgáltatóknak és nagyon népszerű keresőprogramoknak lényegében alig volt külső kontrollja. Azt tehettek felhasználóik adataival, amit nem szégyelltek. Az Európai Unióban ezen változtatott a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, amely február 17. óta már minden platformra vonatkozik. Elszámoltathatóvá teszi a szolgáltatót, és növeli a felhasználó biztonságát a világhálón. Úgy jeleníti meg a kontrollt, hogy közben növeli a netes választékot.
A jogszabály szabályozza az online közvetítőket és platformokat (pl. online piacterek, közösségi médiák, alkalmazás-áruházak, online utazási vagy szállásplatformok). Célja a felhasználók biztonságának növelése a káros online tartalmakkal, tevékenységekkel és álhírekkel szemben.
Legyen vége a politikai manipulálásnak!
A politikai reklámtevékenység átláthatóságára és célzott folytatására vonatkozó rendelet egyes előírásait már a mostani európai választásokon alkalmazni kell. A legtöbb szabály jövő ősztől lép hatályba.
A választások, politikai folyamatok és a demokratikus vita rosszindulatú külső befolyásolása az Európai Unióban is egyre nagyobb gond. A politikai szélsőségek külső megtámogatása és a zavarkeltés sok problémát okozott a nemzeti és az uniós választásokon, de hozzájárult a Brexithez is. Nem csak külső hatalmak (pl. Oroszország, Kína, Irán stb.) befolyásolási kísérleteiről és dezinformációs tevékenységéről van szó, mert sokszor országon belüli politikai szereplők igyekeznek megtéveszteni a választókat.
Az Európai Parlament szerint a rendelet hatására egyszerűbb lesz fellépni az információk manipulálása és a választásokba való külföldi beavatkozás ellen, könnyebb lesz a(z elsősorban online) politikai hirdetések felismerése és a hirdetők beazonosítása. Nehezebb lesz elleplezni a valódi szándékot.
A rendelet nem a szólásszabadságot vagy a politikai versenyt korlátozza, éppen ellenkezőleg. Azzal, hogy a politikai szereplők jobban azonosíthatók, megnehezedik a választók megtévesztése, viszont könnyebb dolguk lesz abban, hogy tájékozott döntéseket hozzanak. Ugyan a választásokat vagy népszavazásokat megelőző három hónapos időszakban tilos lesz hirdetéseket az EU-n kívülről finanszírozni, de a politikai szereplők majd könnyebben hirdethetnek az Unió egész területén. Mint látható, itt egyáltalán nem „a szuverenitásvédelmi törvény európai változatáról” van szó.
A szabadság minket szolgáljon, ne a mesterséges intelligenciát!
Rövidesen elkezd hatályba lépni a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály is. Teljes körű bevezetése két évig tart majd. Ez a világon az első átfogó mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabály.
Célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezet védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (AI) szemben. Így pl. a biometrikus azonosító rendszereket még a hatóságok is csak feltételekhez kötötten használhatják majd, tilos lesz a kínaihoz hasonló pontozási és kockázati profilozó rendszerek, valamint az emberi viselkedést befolyásoló vagy sebezhetőséget kihasználó rendszerek alkalmazása. Azaz a munkahelyen és az iskolákban tilos lesz gépi érzelemfelismerő rendszereket alkalmazni.
Ezzel párhuzamosan a jogszabály serkenteni igyekszik az innovációt, és Európának vezető szerepet szán az AI területén.
Európai munkáért európai bért!
2022 novemberében lépett hatályba az európai minimálbér irányelv. A tagállamoknak idén novemberig át kell ültetni az európai szabályokat saját nemzeti joganyagukba. Az EP célja az, hogy a munka- és életkörülmények javuljanak az EU egész területén.
Az irányelv részben keretrendszert ad a minimálbérek meghatározására az átlagkeresethez és medián keresethez képest, részben fejlődési irányokat határoz meg pl. a kollektív fellépés, az érdekképviseletek ösztönzésére.