Az Origo és a minisztérium is megfizet a propagandáért

Paróczai Endre Máté ügyvéd jogerősen pert nyert a magánélethez való jogát megsértő Origo hírportál kiadójával és a személyes adatait jogszerűtlenül felhasználó Igazságügyi Minisztériummal (IM) szemben. A személyiségi jogi perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a férfit, akinek egymilliós sérelemdíjat ítéltek meg.

Orbán Viktor 2020 elején nekirontott az ún. „börtönbiznisznek”. Ez az a propagandakifejezés annyit jelentett, hogy a fogvatartottaknak kártalanítás járt a törvénysértő börtönkörülményeik, vagyis leginkább az akár többszörösen túlzsúfolt, sötét, levegőtlen, poloskás zárkákban történő elhelyezésük miatt, és ezen a kormány felháborodott. Mit se számított, hogy a kártalanítás rendszerét ugyanaz a kormány hozta létre, amely aztán elfogadhatatlannak nyilvánította. Ahogyan az sem izgatta őket, hogy a mostoha börtönkörülmények fennmaradása és a kártalanítás megszüntetése nem csak a fogvatartottaknak árt, de a békés polgároknak is.

Miközben 2010 óta kormányrendelet írja elő, hogy még a csoportosan tartott kutyáknál is legkevesebb 6 négyzetméter mozgásteret kell biztosítani, addig az embereknél ezerszámra nem érte el ez még az előírt 4 négyzetmétert sem.

Listaáron

A kormánypropagandát azonnal szolgálatba állították, hogy hangulatot keltsenek az elítéltekkel szemben. Nemzeti konzultációt terveztek, amelynek az első két „kérdése” a „börtönbizniszről” szólt, és csak a koronavírus-járvány beütése akadályozta meg, hogy a következő hónapok közbeszéde csak erről szóljon.

De januárban és februárban a kormánymédia még tömegével szállította a megrendelt anyagokat, amelyek nemcsak a fogvatartottakat, de az őket segítő civil szervezeteket és ügyvédeket is célkeresztbe állították. Az agresszív, demagóg közlemények sorozatgyártója volt a jelenleg a Mediaworks Hungary kiadóhoz tartozó Origo is.

2020. január 30-án és február 1-jén is kihoztak két cikket, amelyek elsősorban a kormány hangos kritikusát és 2018-ban ellenzéki képviselőjelöltként induló Magyar Györgyöt támadták. De nem csak őt, hanem összesen 60 ügyvédet vagy ügyvédi irodát. Az írások alapját egy táblázat képezte, amelyet a szerkesztőség az Igazságügyi Minisztériumtól kapott meg. A cikk azt a hamis látszatot keltette, hogy 2017 és 2019 között kártalanítás címén összesen 8,6 milliárdot fizetett ki az állam az ügyvédeknek.

Ez egyáltalán nem volt igaz. Mert eleve a kártalanítások 39%-a közvetlenül az egykori rab számlájára ment. 61%-át ugyan ügyvédi számlára továbbították, ám annak is a nagyobbik része a volt fogvatartottakhoz jutott az ügyvédi honorárium levonása után. Mekkora volt az ügyvédi megbízási díj? Nem tudhatjuk, ez szabad megállapodás kérdése. Mindenesetre az ügyvédi kamara hangsúlyos ajánlása szerint nem lehetne több 30%-nál.

A lista szerint hét ügyvédnek egyenként több száz kártalanított ügyfele volt, de a legtöbbnek, 36-nak ötvennél is kevesebb. Ezek egyike volt Paróczai Endre Máté balassagyarmati ügyvéd is. Ő ezekben az években 20 ügyfelet képviselt eredményesen, akik összesen 18,5 millió forintnyi kártalanítást kaptak az esetenként több éven át elszenvedett embertelen és megalázó börtönkörülmények miatt.

A magánélethez való jog sérelme

Akit „börtönbizniszes ügyvédként” tartottak számon, az akkoriban egyértelműen magán viselte a szégyenbélyeget. Olyan erkölcstelen haszonlesőként tűntették fel, aki a bűnözőket és egyszerre az államot is képes kifosztani. Az ügyvédi munka azonban professzionális szolgáltatás, aminek ára van. Ráadásul mintegy 12 500 ügyvéd praktizál Magyarországon, nagy tehát a verseny, díjszabás alapján is van honnan válogatni, ami kedvez az ügyfeleknek. Emellett a kormánytöbbség által megalkotott szabályok is megnehezítették, hogy az egykori elítéltek probléma nélkül jussanak a jogos kártalanításukhoz, így hamar elterjedt körükben, hogy „ügyvéd nélkül nem fog menni”.

Paróczai nem fogadta el, hogy másokkal együtt kiszerkesszék, és ország-világ értesüljön ő és ügyfelei bevételeiről, amit rajtuk kívül csak a bíróság és a minisztérium ismerhettek, megtoldva azzal, hogy a cikkek még hamis látszatot is keltsenek róluk. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság segítségével személyiségi jogi pert indított az Origo kiadója, a Mediaworks, valamint a személyes adatait kiadó minisztérium ellen. A napokban a bíróság jogerősen megállapította, hogy a honlap és a tárca is jogsértést követett el.

Az Origo megsértette Paróczai Endre Máté magánélethez való jogát, amikor nyilvánosságra hozta a sikeresen képviselt kártérítési ügyei számát és az ezekben megítélt teljes összeget. Kimondta azt is a bíróság, hogy az IM is törvénysértést követett el azzal, hogy kiadta az ügyvéd személyes adatait a honlapnak Paróczai engedélye nélkül.

Mivel a jogerős ítélet a jogsértést jelentős súlyúnak ítélte, a felperes ügyvédnek sérelemdíjat állapított meg, amit a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélethez képest 200 ezerről 1 millióra emelt. Valamint a minisztériumnak nyilvánosan, a honlapján kell bocsánatot kérnie Paróczaitól, míg az Origónak a két propagandacikkébe ágyazva a címmel azonos betűmérettel írt közleményben kell sajnálkoznia ügyvéd megbélyegzése miatt legalább hat éven át.

„A megfelelő szigorral működő, ám nem embertelen büntetés-végrehajtás mindannyiunk érdeke, mert a legtöbb elítélt így kap valódi esélyt az újrakezdésre, amikor a büntetése kitöltése után visszakerül a közösségeinkbe. Ezért is rendkívül kártékony propagandacélból megbélyegezni azokat az ügyvédeket, akik jogállami eszközökkel dolgoznak e célért. Az külön ront a dolgon, hogy ráadásul minisztériumi szivárogtatással asszisztálva sértenek törvényt. Az ügyvédek neve nyilvános, a munkájuk is, de az ügyfelek adatainak és az ügyvédi titoknak a védelme össztársadalmi elvárás. Ezek után az Origónak egy jogállamban a táblázat egész oszlopát önként törölnie kellene” – értékelte az ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki Paróczai Endre Mátét képviselte a perben.