Kezdődik a törvénykezési időszak, ezeket a törvényszörnyeket lenne ideje lomtalanítani
Zavar, hogy antidemokratikus, alapjogsértő, igazságtalan törvények vannak még hatályban? Szerinted milyen rendelkezéseket kellene minél előbb törölni? Írd meg a Magyar Helsinki Bizottságnak.
„Közös jogi lomtalanításra hívunk! Ha rajtad múlna, melyik igazságtalan szabályt törölnéd el sürgősen? Melyik az, amelyik a leginkább sérti az egyenlőséget, az emberi méltóságot vagy a jogbiztonságot? Nézd meg, milyen kárt okoznak, és mondd meg, melyiknek nincs tovább helye a hatályos magyar törvények között. Szavazz!”
Ezzel a felkéréssel invitáltuk közösségi oldalainkon azokat, akik kellően játékos kedvűek, de emellett kellően komolyak is ahhoz, hogy számba vegyék, milyen szabadság- és jogállam-ellenes törvényszörnyeket szabadítottak az országra az utóbbi években. Hét-hét közismert és a maga idejében nagy tiltakozást kiváltó jogszabályt veresenyeztettünk meg párban egymással. Merthogy kíváncsiak vagyunk, titeket melyek bosszantanak, háborítanak vagy szomorítanak el leginkább. A 14 jogi förtelemből többel is kénytelenek voltunk magunk is mélységében foglalkozni, mert a Magyar Helsinki Bizottság hagyományos témáihoz kapcsolódnak.
Köszönjük a szavazatokat. Nyilván, ez játék volt, még ha komoly is, így semmiképpen nem volt reprezentatív közvélemény-kutatás. Ezzel együtt kialakítottatok egy sorrendet a 14 szerintünk szemétkosárba való jogszabály vagy rendelkezés között.
Ezek szerint ti leggyorsabban, az első helyen az Alaptörvény L) cikkének (1) bekezdésétől szabadulnátok meg leginkább, amely szerint „Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi.” Ez a tavaly április óta hatályos rendelkezés alkotmányos máig alapot biztosít a transzneműek és homoszexuális párok hátrányos megkülönböztetéséhez, és elzárja az utat az azonos neműek házassága előtt.
Második helyen futott be a legelutasítottabbak között a hajléktalanság büntetése, amelyhez szintén az Alaptörvény egyik rendelkezése teremtette meg az alapot. A 2018 óta hatályos XXIII. cikkének (3) bekezdése szerint „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. A erre szavazók közül biztosan sokan emlékeznek még arra is, hogy amikor az Alkotmánybíróság mint alkotmányellenest megsemmisítette a hajléktalanság kriminalizálásának akkor új szabályozását, a fideszes többség ezen úgy lépett át, hogy az Alaptörvénybe írta bele alkotmányellenes szabályt, amit az Alkotmánybíróság már nem vizsgálhatott.
A harmadik helyet „a könyfóliázós” rendelkezések érdemelték ki nálatok. Ezek a 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete [210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet]. A rendelet 20/A. § (4) bekezdése értelmében „a gyermekeknek szóló olyan termék, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, a többi, gyermekeknek szóló terméktől elkülönítve, [csak] zárt csomagolásban forgalmazható”.
A 14 megvesenyeztetett jogszabályt abból a listából választottuk, amit kollégáink javaslatai alapján raktunk össze. Itt most nyilvánosságra is hozzuk, nekünk, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársainak milyen autokratikus jogszabályokkal van leginkább bajunk, amelyeket egyetlen tollvonással felül lehetne írni, leginkább kihúzni.
Melyik törvényszörnyből van leginkább eleged? Küldd be nekünk az űrlapon!
Jogszabályi bestiárium
Alaptörvény
Nemzeti hitvallás
A magyar állampolgárság felfüggeszthető G) cikk (3)
„A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi.” L) cikk (1)
Az Alkotmánybíróság alkotmányértelmező munkájának felesleges és zavaros megszorítása: „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” R) cikk (3)
Felesleges, zavaros: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.” R) cikk (4)
Az egykori Átmeneti rendelkezéseknek a történetileg téves, félrevezető, aktuálpolitikailag motivált, ideologikus részei: U) cikk
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés jogintézménye alkotmányos felülvizsgálatának megakadályozása úgy, hogy beleírták az Alaptörvénybe: IV. cikk (2)
A véleménynyilvánítás szabadságának és gyülekezési jogának szükségtelen alaptörvényi szintű korlátozása: VI. cikk (1)
A bevett egyházakat az Országgyűlés jelöli ki: VII. cikk (4)
Csak ingyenesen elhelyezett reklámok jelenhetnek meg a médiában választási kampányidőszakban: IX. cikk (3)
Menedékjog elfogadhatatlan korlátozása: „Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.” XIV. cikk (4)
A gyermekvédelem – az élethez való jog mellett – minden más alapjoghoz (emberi joghoz) képest abszolút előnyt élvez: XVI. cikk (1)
Droghasználat alkotmányos tilalma: XX. cikk (3)
A hajléktalanság büntetése: XXII. cikk (3)
Az országgyűlési képviselő nem választható 12 év után: XXIII. cikk (2)
A helyi önazonosság védelmére hivatkozva korlátozzák a szabad mozgást és tartózkodást: XXVII. cikk (1)
A köztársasági elnök nem adhat kegyelmet bizonyos bűncselekmények körében: 9. cikk (8)
Törvények
Választási törvények és szabályok pl. a 2011. évi CCIII. törvényben az országgyűlési képviselők választásáról vagy a 2013. évi XXXVI. törvényben a választási eljárásról
A 2021-ben bevezetett civilellenes törvény, amelyre hivatkozva az Állami Számvevőszék nyilvános jelentést készíthet az általa lefolytatott vizsgálatról, amelynek tartalma ellen bíróságon nem lehet jogorvoslattal élni.
„Rabszolgatörvény”: 2018. évi CXVI. törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról
„Fóliázós törvény”: 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény és végrehajtási rendelete [210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet]
A katát társadalmi egyeztetés nélkül az adóév közepén megszüntető 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról
Az önkormányzatok megsarcolása: a „szolidaritási hozzájárulás” az éves központi költségvetési törvények és végrehajtási rendeleteik alapján
A Magyar Orvosi Kamara jogköreit szűkítő a 2023. évi I. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról
A „státusztörvény” vagy „bosszútörvény”, azaz a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése és szigorúbb szolgálati jogviszony bevezetése: 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról
A Pride betiltása a gyülekezési törvény 2025. évi III. törvénnyel való módosításával, amely már kisebb szabálysértéseknél is alkalmazhatóvá tette az arcfelismerő rendszereket
A külföldi embercsempészek kiengedését lehetővé tevő rendelkezések, amiket a 2025. évi L. törvénnyel iktattak be a büntetőeljárási törvénybe (az új kormány már dolgozik a megszüntetésén)
Az üzleteket, szórakozóhelyeket már kábítószer-terjesztés gyanúja alapján is be lehet zárni az 1999. évi LXXV. törvény idei módosítása alapján
A fokozott ellenőrzés visszaélésszerű alkalmazása a rendőrségi törvény (30)-(31) alapján
A „három csapás”: ha valakit harmadszor ítélnek el személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, a bíró mérlegelés nélkül köteles életfogytiglant kiszabni – 2012. évi C. törvény (Btk.) 90. § (2)
A „drogtörvény”, a 2025. évi XIX. törvény a kábítószer birtoklás (fogyasztás) alapesete azonos lett a büntetési tétele, mint a drogkereskedelemé (2-8 év)
A nemváltás anyakönyvezésének megszüntetése (2020. évi XXX. tv. 33. §). Ezt már egy uniós bírósági ítélet is jogsértőnek mondta ki, mégis hatályban tartják.
Jogegységi határozat
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa kimondta, hogy függetlenül a kár mértékétől, minden falfirka bűncselekménynek minősül, és a tulajdonos engedélye nélkül bármilyen felületen bármilyen eszközzel létrehozott változás falfirkálásnak (graffitizésnek) számít: 4/2022. Jogegységi határozat
Ez természetesen nem teljeskörű lista, és nem is szervezeti álláspont, ne is úgy olvassátok. De arra biztosan jó, hogy elgondolkozzatok azon, szerintetek milyen jogszabályt, rendelkezést kellene villámgyorsan kiiktatni, hogy demokratikusabb, jogállamibb és igazságosabb országban éljünk.
A kommentekben már eddig is számos javaslat érkezett tőletek, szerintetek min is kellene változtatni, milyen jogi dudvát kéne még kigyomlálni. Voltak meghökkentő ötletek pl. a személyi jövedelemadó vagy a Munka Törvénykönyve totális eltörléséről, de akadtak átgondoltabbak is pl. az állami ösztöndíjas egyetemi hallgatói szerződések, a „röghöz kötés” felszámolásáról vagy az Országgyűlés 2/2020. (V. 5.) politikai nyilatkozatának eltörtése, ami az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról szól.
Arra kérünk tehát, írd meg nekünk, a fentieken túl szerinted milyen jogszabályokat kellene még hatályon kívül helyezni, visszavonni, végleg a szemétkosárba dobni.
Kik vagyunk?
Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér.
Soundcloud
Iratkozz fel hírlevélre!
Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos.