Ayman behívót kapott Bassár el-Aszad állami hadseregétől. A fiatal férfi nem akart az övéi ellen harcolni a szíriai polgárháborúban. És különösen nem akart az Iszlám Állam terroristái közé kerülni. Előbb bujkált, majd elmenekült hazájából. Néhány hete menedékjogot kapott Magyarországon.
Különleges csoport a szolgálatmegtagadóké a menedékkérők között. Számos körülményre kell figyelemmel lennie a menedékjogi eljárásnak. Nem minden háborús konfliktusból elmenekülő szolgálatmegtagadó jogosult védelemre, de akit aránytalanul súlyos büntetés vagy kínzás fenyeget, mert nem tesz eleget hadkötelezettségének, vagy ha azzal kell számolni, hogy besorozottként majd háborús bűncselekmények elkövetésére vagy terrorakciókra kényszerítik, annak a menedékkérőnek meg kell adni a menedékjogot.
Márpedig Ayman mindkét feltételnek megfelelt. A katonai szolgálatmegtagadást az aszadi diktatúra kegyetlenül bünteti, és a „dezertőröket” attól függetlenül a rendszer ellenségének tekinti, hogy valós ellenzéki tevékenységét folytatnának vagy fegyveres ellenállók volnának. Ayman attól is alappal tarthatott, hogy az Iszlám Államtól (IS), ettől a rettegett terrorszervezettől kap majd visszautasíthatatlan „behívót”, és emberiesség elleni bűncselekményben kell majd részt vállalnia. Ezért aztán hősünk várandós feleségét hátrahagyva előbb hazájában bujkált, majd tavaly júniusban elhagyta Szíriát.
Júliusban adta be menedékkérelmét Magyarországon. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) nem vonta kétségbe Ayman menekülési történetét, azonban – arra hivatkozva, hogy a szíriai férfi nem számolt be közvetlenül a személye ellen irányuló üldöztetésről – nem menekültként, hanem csak oltalmazottként ismerte őt el. Ez utóbbi is védelmet jelent, de alacsonyabb szintűt, mint a menekült státusz.
Ayman és az ügyében eljáró Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nem nyugodott bele a döntésbe, és bíróságon kezdeményezte ügyfele menekültként való elismerését. A keresetben hangsúlyozták, hogy a szíriai hatalom politikai ellenzékinek tekinti a szolgálatmegtagadókat és a szökött katonákat, így a rá váró büntetés a neki tulajdonított politikai meggyőződés miatti üldöztetésnek tekinthető.
A bíróság egyetértett Ayman és ügyvédje érveivel. Sokat nyomott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság védelmi iránymutatása is, amelyik leszögezi: a szolgálatmegtagadókat és dezertálókat a szíriai diktatúra akkor is kormányellenesnek tekinti, ha nincs bennük elkötelezett politikai meggyőződés. Ebből pedig az következik, hogy az ilyenek körét menekültként kell elismerni. Dudás Dóra Virág jogerős ítéletében azt is kiemelte, hogy a BÁH tévesen értelmezte úgy a helyzetet, hogy kérelménél a Helsinki Bizottság ügyfele csak az általános biztonsági helyzetre hivatkozott, és a menekültügyi hatóság erre hivatkozva nem szerzett be információt a szíriai szolgálatmegtagadókról, így pedig nem tárta fel a teljes tényállást.
Aymannak azért volt létfontosságú menekült státuszt szerezni, mert oltalmazottként semmi esélye nem nyílt volna arra, hogy családját legálisan idehozhassa. Most már menekültként kezdeményezheti a családegyesítést, és nagyot nőtt annak az esélye, hogy családja kimeneküljön a szíriai pokolból.
(A szíriai férfi nevét írásunkban megváltoztattuk.)
Zádori Zsolt