Kapitális álhírt terjeszt a kormánysajtó. Mégpedig azt a hazugságot, hogy az Európai Unió Bírósága minapi ítélete nyomán a menedékkérőnek elég lesz bemondani, hogy meleg, máris meg kell adni neki a menedékjogot. Erről azonban szó sincs. A luxembourgi bíróság azt mondta ki, hogy a menedékkérő a szexuális irányultságának meghatározása céljából nem vethető alá pszichológiai személyiségtesztnek.
– Jó, jó – vetettétek fel többen is –, de akkor meg hogyan lehet kiszűrni azokat, akik hazudnak szexuális irányultságukról? Nem kell megijedni, a menedékjog megállapítása továbbra sem „bemondásra” történik majd, a kérelmező szavahihetőségének felmérése továbbra is fontos marad. A luxembourgi bíróság megerősítette az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a legtöbb európai állam álláspontját, miszerint mindez az eljáró hatóság vagy bíróság feladata, nem a pszichológusé vagy pszichiáteré. Egy megfelelően képzett tisztviselő vagy bíró erre tökéletesen alkalmas – pontosan úgy, ahogy a politikai vélemény vagy vallásos hit „őszinteségét” is fel tudja mérni. Gondoljátok meg, a vallásos hit igazoló pecsétjét sem teológus üti rá a menedékkérelemre, ahogyan a politikai meggyőződését sem politológus szakértő.
Ebben a feladatban ad segítséget egy brit szakértő és a Helsinki Bizottság által kidolgozott részletes módszertan is, amelynek alapmodelljét több ország (például Nagy-Britannia, Svédország vagy Új-Zéland) már hivatalosan is alkalmazza. E módszer segít feltárni a sokszor traumákkal tűzdelt élettörténet azon részeit, melyek fontosak a szavahihetőség megállapításához, miközben elkerüli a tudománytalan és megalázó módszereket. Mindez megtalálható a Helsinki Bizottságnak a világ sok részén használt és a menekültügyi hatóságok által világszerte nagyra becsült, szavahihetőségről szóló kézikönyvében is.