A világ több helyén
is az első oltási csoportok között szerepelnek a börtönökben dolgozók és a
fogvatartottak. A koronavírus-pandémiában a józan járványügyi megfontolások és
a közérdek sok helyen felülírja a politikai számítást és a rabokkal szembeni ellenszenvet:
így másutt előre veszik a börtönök vakcinációját. Nálunk egyelőre nem. Pedig
Magyarországon oltási szempontból nem is óriási csoportokról van szó, 17–18
ezer fogvatartottról és 8–9 ezer börtönőrről.
Az Oxfordi Egyetem
kutatói a különböző fertőzések terjedését vizsgálták a fejlett országok börtöneiben.
Kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a fogvatartottaknak a
börtön falain kívül élőknél előbb kell megkapniuk az oltást, hogy a vírus
terjedését meg lehessen akadályozni. Azt írták, a börtönnépesség mindenhol
jobban ki van téve a vírus szövődményeinek, a fogvatartottak általános
egészségi állapota elmarad a társadalom egészétől, illetve a szabadulók könnyen
hazavihetik a vírust. A börtönök akár vírusgócokká válhatnak, ha késlekednek a
döntéshozók.
A vírus Magyarországon sem viselkedik másként.
Gyorsan el kellene dönteni a kormányoknak, hogy a fogvatartottakat vajon milyen kockázati csoporthoz kell sorolni, mikor kerüljön sor a beoltásukra. Jelenleg például az Egyesült Államokban nincs egységes álláspont, és államonként változik, kiemelt kockázatú csoportként kezelik-e a börtönben élőket. Az európai országokban, ahol egyelőre lassabban halad a lakosság beoltása, mint Amerikában, nemrég kezdtek csak el foglalkozni ezzel a kérdéssel.
Ahogy Magyarországon
is növekszik a beoltottak száma, úgy lesz egyre égetőbb kérdés: vajon mikor és
milyen rendszerben kerülnek sorra a fogvatartottak
(pl. a büntetés-végrehajtási intézetekben, a menekültügyi, idegenrendészeti
őrzött szállásokon, rendőrségi fogdán)?
Oltási menetrend a börtönökben
Többféle megoldás lehetséges.
1. A fogvatartottak indokoltan lehetnének tekinthetők kiemelt kockázati csoportnak a szociális otthonban és más zárt intézetekben élőkhöz hasonlóan. Az összezártságból adódóan a vírus, ha bekerül, könnyen és gyorsan terjedhet el közöttük. Ezt is figyelembe vette egy oregoni szövetségi bíró, aki február 2-án ítéletében arra kötelezte az államot, hogy gondoskodjék Oregon összes fogvatartottjának beoltásáról, mégpedig egy sorban a tanárokkal, egészségügyi dolgozókkal, az idősotthonok lakóival.
Ezt a megoldást választja Svájc több kantonja is. Spanyolország számos tartománya már januárban, az oltási kampány korai szakaszában megkezdte a börtönökben fogvatartottak, mint kiemelten veszélyeztetett csoport oltását. Az itteni első tapasztalatok alapján ráadásul a fogvatartotti népességen belül az átlagnál jóval alacsonyabb az oltást elutasítók aránya. A börtönökben dolgozók és a fogvatartottak oltása Portugáliában és Franciaországban is kormányzati prioritás, ami januárban már meg is kezdődött.
2. Számos érv szól amellett, hogy a fogvatartottakat a lakossággal párhuzamosan, vagyis a kockázati csoporthoz tartozókat előbb oltsák be, mint másokat, kevésbe veszélyeztetteket. Ez történik hamarosan például Dél Koreában, ahol a tervek szerint az 50 évesnél idősebb fogvatartottak lesznek az egyik első csoport, amely megkapja a COVID-oltást az egészségügyi dolgozók, idősek, közalkalmazottak, rendőrök, tűzoltók és a börtönökben dolgozók mellett. Kanadában és Franciaországban a 70 évesnél idősebb, illetve egészségi állapota miatt a COVID szövődményeinek jobban kitett fogva tartott embereket a kockázatnak leginkább kitett csoportnak tekintik és elsők között oltják be.
3. Lehetséges, bár legrosszabb forgatókönyv továbbá az is, hogy a fogvatartottak annak ellenére, hogy sokan összezárva élnek együtt – függetlenül attól, hogy hány évesek és milyen az egészségi állapotuk, vagyis, hogy mennyire vannak kitéve a vírus következményeinek – csak utolsóként jussanak a vakcinához. Emellett szakmai érvek nincsenek, politikai megfontolások annál inkább. Colorado államban a kormányzó változtatott a szakemberek által elkészített oltási tervben szereplő sorrenden, mivel a fogvatartottak kiemelt prioritású csoportként való kezelése jelentős vihart kavart a közvéleményben.
A börtönben dolgozók számos országban előnyt élveznek, és már a lakosság többi csoportját megelőzően juthatnak hozzá a védőoltáshoz. Tekintettel arra, hogy a börtönnépesség kiemelt kockázatú csoportnak tekinthető, a börtönökben dolgozók oltáshoz való gyors hozzáférését mindenképpen biztosítani kell.
Legyen-e kötelező az oltás a börtönökben?
Kötelezővé kellene-e tenni a fogvatartottaknak a COVID-oltást? Nálunk a jelenlegi jogszabályok értelmében nem kötelezhetőek a fogvatartottak arra, hogy beoltassák magukat. Nem is volna helyes eltérni az általános szabálytól, és kijelölni egy csoportot, amelytől elvennék ezt a szabadságot.
A büntetés-végrehajtásnak nyilvánvalóan rendelkezésére állnak eszközök, amelyekkel az oltási kedvet ösztönözhetné. Ilyen lehetne például a szűrési programokban való részvételért járó jutalmazáshoz hasonló engedmények vagy az, hogy egy év után a beoltott raboknak végre lehetővé tegyék a látogatófogadást.
Hírek szerint sem a fogvatartottak, sem az börtönszemélyzet körében nem túl nagy az oltakozási hajlandóság. Ez is arra figyelmeztet, hogy széleskörű tájékoztatás szükséges az oltásokról, nem lehet sem az őröket, sem a rabokat magukra hagyni ebben a nagy jelentőségű döntésben.
Egy éve senki nem fogadhat látogatót
2020 márciusa óta nincs látogatás a börtönökben, úgy tűnik, legalább júliusig nem is lesz. Nagy kérdés, hogy a lakosság, illetve a fogvatartottak oltása miként hathat a nemcsak Európában, de a világon is kiemelkedően szigorú látogatási tilalomra.
A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, eminens járványügyi érdek, hogy a börtönök összehangolt oltása végre elkezdődjék. A börtönőrök és fogvatartottak oltásának meg kellene előznie a lakosság egészséges, krónikus betegségben nem szenvedő 60 évnél fiatalabb csoportját. Ez nem csupán az ő érdekük, de az ország érdeke is, hogy a börtönök ne váljanak járványgócokká, amelyek újrafertőzik a lakosságot.
Az pedig esztelenség volna és diszkriminatív lenne, ha a fogvatartottak oltása még a lakosság általános oltási sorrendjéhez sem igazodna, és az idős meg beteg fogvatartottak vakcinációja később történne, mint a hasonló helyzetű, de nem elítélt lakossági csoportoké. Minimális elvárás tehát, hogy a börtönszemélyzet és fogvatartottak oltásának legalább a lakosság oltási rendjéhez kell igazodnia. Elvégre az nem a szabadságvesztés ítéletük vagy munkaszerződésük része, hogy az állam még meg is fossza őket az oltás esélyétől, az egészséghez vagy akár az élethez való alapjogaiktól.
De még egyszer hangsúlyozzuk, a legjobb megoldás, ha a kórházakhoz és idősotthonokhoz hasonló oltási besorolást kapnak a börtönök, az ott dolgozók és az oda elzártak is.
A fogvatartottak és őreik minél gyorsabb beoltása pedig azt is lehetővé tenné, hogy a nagy feszültséget jelentő totális látogatófogadási tilalmat fokozatosan feloldják a börtönökben. Itt az ideje, hogy ezen az egyévnyi jogelvonáson legalább szelektíven enyhítsenek végre.