Törvényt sértettek a váci rendőrök, amikor
„ruházat-átvizsgálás” címén alsóneműre vetkőztettek egy bagi roma nőt. Azzal
gyanúsították, hogy lopott, holott hamar kideríthető lett volna, hogy semmi
köze nem volt a bűncselekményhez. Az asszony a Magyar Helsinki Bizottság
segítségével panaszt nyújtott be az intézkedés ellen. Sikerrel járt: előbb az
ombudsman megállapította, utóbb a rendőrség elismerte az igazságát kereső
panaszos jogsérelmét.
A Bagon élő G. T. 2019. december 6-án délelőtt 10.15-kor
érkezett Vácra autóbusszal. Egyik rokonát látogatta meg, fél 11 és 12 között volt
nála. Utána pedig az Aszódra induló buszát várta, amikor egy civilruhás rendőr
igazoltatta. Azt mondta neki, hogy vele kell mennie a kapitányságra. Amikor az
ötvenes nő azt tudakolta tőle, hogy miért, nem kapott magyarázatot. Majd mikor
tiltakozott, kilátásba helyezték, hogyha nem jön, bilincsben viszik el. G. T.
így nem ellenkezett tovább.
A rendőrök egy olyan elkövetőt kerestek, aki kitépett egy nyakláncot egy idősebb nő nyakából.
G. T.-t 13:15-től tartották fogva. A rendőrségen kétszer is fotókat készítettek róla számos pozícióban. Sőt, alsóneműre vetkőztették.
A kihallgatását végül 17:45-kor kezdték el. Akkor közölték vele, hogy már nem gyanúsított, hanem tanú. A kapitányságról 18:45-kor engedték ki, de még az utolsó buszt sem tudta elérni, mert visszahívták, hogy írjon még alá különféle papírokat. Végül a gyerekei jöttek érte autóval, hogy hazaérjen a téli éjszakában.
G. T. nem vitatta, hogy a rendőröknek intézkednie kellett, mert valóban hasonlított az elkövetőre. Azt azonban már nem tartotta elfogadhatónak, hogy fehérneműre vetkőztették és így vizsgálták meg, hogy magánál rejtegeti-e az ékszert. Az asszony nem nyugodott ebbe bele, és a bagi cigánytelepen dolgozó BAGázs Közhasznú Egyesület közvetítésével megkereste a Magyar Helsinki Bizottságot. Majd Ivány Borbálának, a civil jogvédő szervezet ügyvédének a segítségével panaszt nyújtott be a túlzó rendőri intézkedések ellen az obmudsmanhoz.
Az alapvető jogok biztosa határozatban állapította meg, hogy az előállítás mérlegelésének elmaradása miatt a rendőrség alapvető jogot sértő módon korlátozta a panaszos személyi szabadságát. Mivel az előállítás tényét az ombudsman alapvető jogot sértőnek ítélte, külön ugyan nem vizsgálta az előállítás szükségtelenül hosszú időtartamát, ugyanakkor kimondta, hogy a rendőrség a panaszos személyi szabadságát alapvető jogot sértő módon korlátozta. Az ombusdsman azt is megállapította, hogy amikor a rendőrök számára is megnyugtatóan kiderült, hogy nem G.T. lopta, nem is lophatta el a nyakláncot, őt ténylegesen, „számára érzékelhető módon” szabadon kellett volna engedni. Erre azonban nem került sor, hanem hirtelenjében meghallgatták tanúként. Az ombudsman szerint ez az eljárás jogsértő volt.
Kozma Ákos ombudsman arra is kitért, a rendőrség szerinti „ruházat-átvizsgálás” valójában motozás volt, és mint ilyen, ez esetben törvényi felhatalmazás nélkül történt, és sértette G. T.-nek az emberi méltósághoz való alapvető jogát, valamint beleütközött a megalázó elbánás alkotmányos tilalmába is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság végül maga is határozatban ismerte el, hogy vétettek a panaszos ellen, amikor alsóneműre vetkőztették.
G. T. a Magyar Helsinki Bizottság segítségével kezdeményezte a rendőrséggel történő peren kívüli egyezséget. Ha ez nem sikerülne, a méltóságában sértett és megalázott nő bírósághoz fog fordulni.