A Helsinki hangadó legújabb adása az alkotmányozással foglalkozik. Való igaz, az ellenzék tavaszi választási győzelme nélkül a mostani heves közéleti vita azonnal értelmét veszíti. Ahogyan az is igaz, hogy ellenzéki győzelem esetén nagy eséllyel rögtön értelmet nyer. A Fidesz az Alaptörvényt hatalomtechnikai eszköznek tekinti, és gátlástalanul használja politikai céljaira, hegemóniája megtartására. Mit lehetne tenni, hogy ne így legyen? Szentpéteri Nagy Richard, Tóth Gábor Atilla alkotmányjogászok és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje vitatkozott. A műsort Ónody-Molnár Dóra vezette.
A napokban már a Fidesz által posztjukba ültetett közjogi méltóságaink is szükségét éreztek, hogy megszólaljanak abban a vitában, ami korábban csak ellenzéki térfélen zajlott. Mit lehet kezdeni az antidemokratikus és jogállamromboló alkotmányos rendelkezésekkel? Kétharmados parlamenti többség nélkül mit lehet tenni az Alaptörvénynek azokkal a szabályaival, amelyek választási vereség után is biztosítják a mostani kormányerőnek, hogy „hatalomban maradjon”, és tűrhetetlenül akadályozza az új kormányt?
A bársonyszékükhöz odacementezett, eddig leginkább a kormányerő kiszolgálásában serénykedő közjogi méltóságaink most kórusban féltik a magyar alkotmányosságot. Pedig egyelőre az ellenzéki térfélén sincs meggyőző többsége a „forradalmi alkotmányozásnak”. Többen elvi és gyakorlati okokból is óvatosságra intenek.
A Magyar Helsinki Bizottság online vitaműsora ezért hívott meg eltérő álláspontot elfoglaló szakértőket. Tóth Gábor Attila alkotmányjogász – ha végső esetben is, de – elfogadhatónak tartja a kétharmados szabályoktól való eltérést. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint viszont nem lehet eltérni a lefektetett szabályoktól, még „esetileg” sem lehet kétharmadhoz kötött szabályokat feles szavazással felülírni. Szentpéteri Nagy Richard sem tartja lehetségesnek a „forradalmi alkotmányozást”, az ő ajánlata a jelenlegi Alaptörvény delegitimálása. Ő ezt egyebek mellett valamiféle „nemzeti konzultációval” és a jelenlegi Alaptörvény megerősítésének népszavazásával képzeli el. Ezek mutathatnák meg majd, hogy a Fideszen kívül ki érzi még magáénak a mostani alkotmányt.