2020-ban 55 ezer, 2021-ben pedig már 93 ezer esetben indítottak eljárást a veszélyhelyzeti intézkedések és rendeletek elleni szabálysértések miatt. Tavaly az ilyenek adták az összes kihágás 14%-át. Túlnyomó többségük bírságolással zárult. Bizonyosan sok volt közülük az indokolt, de azt aligha tekinthetjük annak, ha magányosan eszegető hajléktalan embereket bírságolnak kéjesen. Egyikük abszurd módon börtönbe kerülhet, mert születésnapján süteményt evett egy utcapadon.
A „járványos években” korábban ismeretlen szabálysértési alakzatok jelentek meg. Az viszont évek óta nem változott, hogy Magyarországon a szabálysértési eljárások mintegy 90 százaléka végződik helyszíni vagy pénzbírsággal. Ha valaki aztán nem fizeti be, és le sem dolgozza, akkor bírságát átváltoztatják elzárásra, és 5000 forintjával kell azt leülni a börtönben. A legtöbb ember nem szívesen vonul börtönbe, a közhiedelemmel ellentétben a hajléktalanok sem. Aki teheti, valahogy előteremti a pénzt, és fizet.
Pénzhez jutni járvány idején nyilván nehezebb, mint járványmentes időszakban. Ezért sem meglepő, hogy míg a ki nem fizetett szabálysértési bírságok közül 2019-ben 105 ezret változtattak elzárásra a bíróságok, addig 2020-ban 125 ezret, míg 2021-ben 161 ezret. Két év alatt feltűnően nagy, 53 százalékos növekedés.
Az egyik szabálysértő történetét, aki így járt, most elmeséljük.
Padon elmerengve
„Zoltán” hajléktalanként él Budán. Nehéz sora van, de tavaly február 24-én úgy tűnt, aznap két dolognak is örülhet: az ajándékba kapott káprázatosan enyhe tavaszi időnek és a születésnapjának.
Éppúgy, mint most, akkoriban is veszélyhelyzet volt elrendelve az országban a koronavírus-járvány miatt. Csak – szemben a mostani szabályokkal – akkor még a közterületen is kötelező volt a maszkviselés. „Zoltán” is tudta ezt, viselte is a maszkját – kivéve akkor, amikor evett vagy ivott. Utcán élő emberként egyszerűen nem tudott másutt étkezni, mint az utcán. És rendelet ide vagy oda, logikusan úgy gondolhatta, ha nem akar szomjan vagy éhen halni, olykor-olykor mégiscsak le kell vennie a maszkját. Arra azért vigyázott, hogy ilyenkor ne legyen a közelében senki.
Úgy remélte, ezen a szép napon sem lehet ebből baj. Mégis lett. Magányosan majszolgatta a szülinapi süteményét a Sándor-palota melletti padon, és az étel mellé vizet kortyolgatott. Tán még régi, elveszett, fahéjillatú születésnapjain is elmerengett, midőn egy csapásra végeszakadt gondtalanságának. Észrevette ugyanis, hogy rendőrök tartanak felé. Óvatos duhajként gyorsan felvette a maszkját. De már elkésett.
Alászolgálja
Igazoltatták, és közölték vele, hogy harmincezer forintos szabálysértési bírságot vetnek ki rá. Az egyik rendőr azzal a szellemesnek szánt megjegyzéssel adta vissza neki személyi igazolványát:
„no, Zoltán, tőlünk is kap egy születésnapi ajándékot”.
Mivel „Zoltán” nem ismerte el a helyszínen a szabálysértést, három hónapra rá meg is született a szabálysértési határozat, „veszélyhelyzet idején a második ütemű védelmi intézkedések megszegése” miatt. Ez már 50 000 forintos bírságról szólt. Tekintve, hogy a kormányrendelet 5 és 500 ezer közötti bírságra adott lehetőséget, még istenesnek is volt mondható a bírság mértéke. De tekintve, hogy egy utcán élő hajléktalanról volt szó, az egész eljárást inkább minősíthető cinikusnak és embertelennek.
Még inkább tekinthető annak, ha azt is hozzávesszük, hogy valójában már a határozat írásba foglalása előtt két nappal, azaz 2021. május 23-tól nem kellett maszkot viselni közterületen.
Tárgyalás előtt
A hajléktalan emberek többnyire nincsenek abban a helyzetben, hogy flottul intézzék ügyes-bajos dolgaikat, a hatóságok leveleit nehezen kapják meg valós lakhely nélkül, ha mégis, ritkán fordulnak jogorvoslatért. Ez történt Zoltánnal is.
Csak azután ébredt rá, hogy itt nagyobb baj is lehet, miután a bíróság szeptemberben arról tájékoztatta, hogy tíznapos elzárásra változtathatja át az igazságtalan bírságát, amit pénz híján nem volt képes befizetni.
Ezek után fordult „Zoltán” a Magyar Helsinki Bizottsághoz, hogy bírósági tárgyalást kérjen ügyében. Jövő hétfőre ki is tűzték a tárgyalást.
Itt tartunk most. A folytatás bizonytalan. A tárgyaláson Marázi Ádám és Bieber Ivóna látják majd el a képviseletét.
(A történet főhősének a neve kitalált, a többi nem.)
A Magyar Helsinki Bizottság a TASZ-szal és az Utcajogásszal közösen 2015 decemberében alapította meg a Szabálysértési Munkacsoportot. A Munkacsoport a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályi környezetet, valamint a jogalkalmazói gyakorlatot vizsgálja, különös tekintettel a következő három sérülékeny csoportra: szegényekre, így különösen hajléktalan emberekre, romákra és a prostituáltakra. A Munkacsoport célja a jogszabályi környezet megváltoztatása és a gyakorlat jó irányba való mozdítása egy igazságos és tisztességes szabálysértési rendszer megvalósítása érdekében. A három szervezet a járvány alatt tájékoztató anyagokat készített, indokolt esetekben jogi segítséget nyújtott.