Az orosz rezsim Ukrajna ellen folytatott aljas háborúja demográfiai katasztrófát is okoz keleti
szomszédunknál. Az emigrációs veszteség mindenképpen nagy lesz,
bármilyen forgatókönyv szerint
érjen is véget
a háború. Miközben Ukrajna elveszíti otthoni népessége
10-15 százalékát, az uniós tagállamokban élő 4-5 milliós ukrajnai diaszpóra
heteken belül a duplájára nőhet. Az Európai Uniónak története legnagyobb migrációs
kihívásával kell megbirkóznia.
Mennyien vannak az ukránok, és hol élnek?
A függetlenség előtti Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak 1990-ben majdnem 52 milliós lakossága volt. Harminc év alatt ez hivatalosan 44 millióra csökkent, de szakértők inkább beszéltek 41-42 millióról az oroszok által megszállt és ellenőrzött területeken élők, valamint az intenzív kivándorlás miatt.
Jelentős, milliós nagyságrendű ukrán diaszpóra van a szovjet utódállamok, elsősorban Oroszország, Kazahsztán és Belarusz területén. De Kanadában, az Egyesült Államokban és Brazíliában is millió körüli az ukránok létszáma. Több százezernyi ukrán él a szomszédos Lengyelországban és Moldáviában, valamint Görög- és Olaszországban.
Az uniós tagállamok által ukrán állampolgároknak adott első tartózkodási engedélyek száma 2019-ben meghaladta a 756 ezret, és a járvány első évében, 2020-ban is még 601 ezret.
Az unión kívül született uniós polgároknak már eddig is, a háború előtt is a 11%-uk Ukrajnában jött világra – ez mintegy 4 millió ember jelentett.
Nálunk az ez idáig utolsó 2011-es népszámláláson 7396-an mondták magukat ukrán nemzetiségűnek. A COVID előtti utolsó békeévben, 2019-ben már közel 22 ezer új ukrán bevándorlót tartott számon a KSH. Az éveken át tartó ütemes növekedésnek a járvány vetett véget, de még 2020-ban is mintegy 9 ezer új ukrán bevándorló jött ide. Nagy többségük dolgozni.
Mennyi ukrajnai menekülőre számíthat Európa?
Ezt alapvetően a háború hossza és a harcok intenzitása fogja meghatározni. Az is döntő lehet, hogy képes-e vagy akarja-e az orosz hadsereg lezárni Ukrajna nyugati határait. Az esetleges ukrán katonai és állami összeomlás is kihatással lehet a menekülők számára és összetételére.
Jó tudni, hogy a menekülők túlnyomó többsége minél hamarabb vissza akar térni szülőföldjére. Egzisztenciálisan és érzelmileg is mélyen kötődik hazájához. Ebben nincsen különbség az egykori szíriai, afgán, bosnyák vagy magyar menekülő és a mostani ukrán menekülő között. Ahogyan abban is közös a sorsuk, hogy minél hosszabban húzódik el egy konfliktus, minél élhetetlenebb viszonyok alakulnak ki a szülőföldön, és minél mélyebb az integráció a befogadó ország életébe, annál nehezebb lesz visszaköltözni.
A budapesti ukrán nagykövet kéthónapos hadakozás esetén 7-8 millió ember menekülésére számít. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a háború első napjaiban készített prognózisa a legrosszabb forgatókönyv szerint 4 milliós tömeggel számol. Az Európai Unió 2,5 és 6,5 millió közé becsülte a menekülők várható számát.
Meglehetősen optimistán úgy gondolják, hogy az üldözöttek fele családtagoknál húzza majd meg magát, és munkát talál majd az Unióban. A másik felük családi vagy személyes kapcsolatok híján védelmet kér majd valamelyik uniós tagállamtól. Ha beigazolódik a prognózis, ez azt jelenti, hogy rövid idő alatt 1,25–3,25 részesül majd legalább átmeneti védelemben, és lesz menedékes legkevesebb egy éven át.
Az uniós országokban 2020 végén mintegy 2,7 millió menekült vagy valamilyen védelemben részesülő üldözött élt. A jelenlegi trendekből kiindulva ez heteken belül a duplájára nőhet, és az Unió területén élő minden 80. ember menekült vagy menedékes lesz. Ez a mutató nagyobb lehet, mint a nagy befogadóországnak számító Iránban.
Több millió ellátatlan, hazájából elüldözött ukrajnai megjelenése soha nem látott módon próbára teszi az uniós országok menekültügyi rendszerét. Jól mutatja a kihívásokat, hogy a „migrációs krízis csúcsévének” számító 2015-ben is kevesebb mint 1,3 millió menedékkérelem érkezett a hatóságokhoz, és 2020-ig ez lecsökkent 472 ezerre.
Mennyien jönnek most?
A menekülés a háború első napján megindult. Az első két héten átlagosan napi mintegy 136 ezren lépték át közvetlenül csak az Unió határát az ukrajnai menekülők. És azt is tudni, hogy Moldáviába érkezők többsége is uniós ország felé veszi az útját. Az utóbbi három napban valamelyest csökkent a menekülők összlétszáma, de még mindig 100 ezer felett van.
Ha „csak” 100 ezres marad a menekülők száma, ez még mindig heti 700 ezret jelentene. Elképesztő nagyságú szám. Hiszen itt emberekről, leginkább nőkről, gyerekekről, idős és beteg emberekről van szó.
De a puszta számoknál is komorabb képet mutat a növekedés üteme. A szíriai menekülők száma a közel-keleti térségben mára megközelítette az 5,7 milliót, ám teljes három év kellett ahhoz, hogy 2014-ben elérje a 2,5 milliós számot. Ez az Ukrajna ellen indított aljas háború esetében két hét alatt megtörtént.
A legnagyobb tömeg Lengyelországba jön, ami bizonyos tekintetben törvényszerű. Ukrajna nyugati szomszédjai közül itt élnek a legtöbben ukránok. Intenzív gazdasági kapcsolatok voltak a két állam között. Az uniós határszakasz is itt a leghosszabb. Viszonylag közel a lengyel határhoz jelentős harcok folynak. Valamint Lengyelország vonódott be leginkább már a háború előtti is az orosz-ukrán konfliktusba. Ráadásul Szlovákia mellett jelenleg is ők mutatják a legnagyobb szervezettséget a menekültek fogadásánál.
A magyarországi számok
Magyarország Lengyelország mellett a második olyan uniós tagállam, ahol a legtöbb ukrajnai menekülő lépi át a határt. A lengyel arány az összes menekülőhöz képest 60%-os, a magyar 8-9%-os.
Fontos, tudni, hogy ez nem
feltétlenül jelenti azt, hogy Lengyelország után itt lennének a legtöbben.
Azt pedig főleg nem, hogy majd itt is lesznek a második legtöbben. Az
Ukrajnából menekülő nem magyar nemzetiségű emberek (ukránok és harmadik
országok állampolgárai) túlnyomó többsége nem akar itt maradni, és nyugatra
tart.
Bizonyos értelemben pontatlan napi 14-15 ezres menekülő tömegről beszélni, mert a rendőrség is a határszakasz forgalmáról ír, tehát szép számmal lehetnek ebben az adatban nem menekülők, például itt élő magyar állampolgárok. Talán meglepő, de az Ukrajna felé irányuló forgalom sem állt le teljesen, még mindig ezres nagyságrendben mennek innen oda.
Ezzel együtt már most vitathatatlanul komoly terhet jelent a tovább utazók és az itt maradók ellátása. A hazai közvélemény azzal számol, hogy leginkább a kárpátaljai magyarok maradnak itt, akik közül sokaknak van magyar állampolgársága, itteni rokonsága, munkája, olykor ingatlana is.
Igen, valószínűleg így lesz, de azt is tudni kell, hogy a mintegy 120-150 ezres ukrajnai magyar kisebbség nagyobbik fele nagy szegénységből érkezik, illetve aki nem, a háború miatt az is ellátásra, állami gondoskodásra szorulhat. Ezt ismerte fel már a háború első napjaiban a Magyar Helsinki Bizottság, és ezért sürgettük a kormányt, hogy lépjen nemzettársaink érdekében.
Ki is jött a kormányrendelet, amely kedd óta ellátás szempontjából már azonos elbírást biztosít a magyar állampolgársággal is rendelkező, de Ukrajnából
érkező magyaroknak, mint a többi menedékesnek. Csak még azt nem tudni, hogyan
lehet, és melyik hivatalban kell erre jelentkezni.
Ukrajna tragédiája Európa tragédiája is
Ukrajna demográfiai értelemben is tragikus időszakot él át. Tartósan, akár örökre elveszítheti sokmilliónyi polgárát. A fiatal korosztályokat tekintve még súlyosabb emigrációs veszteség éri. (A háború követelte emberveszteségről itt most nincs hely szólni.) Nagy valószínűség szerint az iskolázott, piacképesebb része az ukrán társadalomnak nagyobb arányban lesz képviselve a menekülők között, mint akik otthon maradnak.
Az 1956-os forradalom után 170-190 ezer hagyta el Magyarországot, majd 1989-ig kb. ugyanennyien „disszidáltak” még. Mi harminc év alatt veszítettük el lakosságunk 4%-át. Ukrajna két hét alatt veszítette el a 6%-át.
Sokat hallunk mostanában arról elismerően, hogy a háborúban megformálódik az ukrán nemzet. Lehetséges. De más következménnyel is számolni kell. Minden nehézség ellenére az Európa „véres övezetéhez” tartozó Ukrajna mindeddig soknemzetiségű ország maradt. Ez az etnikai sokszínűség szinte példátlannak számított Európában.
Beloruszok, lengyelek, szlovákok, románok, tatárok, magyarok,
cigányok és zsidók tíz- és százezrei éltek itt. Most ők is menekülni
kényszerülnek. Nagy valószínűséggel ők is nagyobb arányban lesznek a menekülők
között, mint az ukránok. És így lehet a legnépesebb ukrajnai etnikai kisebbségnek
számító oroszokkal is, akik védelme érdekében – legalábbis névleg – Putyin
elindította tankjait.
Ukrajna etnikai sokszínűsége is veszélybe került a hódító háború miatt.