Majdnem annyian szavaztak érvénytelenül a homofób népszavazáson, mint ahányan az ellenzéki pártok összefogását listán támogatták. 1,6 millió ember értette meg a civil szerveteknek azt a viszonylag bonyolult üzenetét, érvénytelen szavazatokkal hogyan tudják megvetésüket a leghatékonyabban kifejezni a kormány gyűlöletkeltő álkérdéseivel szemben. Így lett a referendum mind a négy kérdésben érvénytelen. Köszönet érte a tisztafejű polgároknak és a civil szervezeteknek.
„A népszavazás után semmi okunk triumfálni. Az ország fizeti meg a kormány rémes politikai cirkuszának az árat. És itt nem csak az eltapsolt milliárdokkal, de a felszított gyűlölet társadalmi költségeivel is számolnunk kell. Annak persze örülhetünk, hogy a referendum nem lett érvényes. És annak is, hogy minden nehézség ellenére létezik még civil világ a magyar ugaron” – írtuk ezt a 2016 októberi menekült- és idegellenes referendumot követően. Most is valami hasonló történt.
Sokan voltunk
Hat éve maroknyi civil szervezet és a Kétfarkú Kutyapárt buzdított arra, hogy a teljesen felesleges, mert értelmetlen és gyűlöletkeltő referendumon a választópolgárok szavazzanak érvénytelenül. Akkor több mint 200 ezren tettek így.
A mostani, homo- és transzfób népszavazáson ismét civil szervezetek buzdítottak érvénytelen szavazólapok leadására. (A Magyar Helsinki Bizottság is erre kérte támogatóit.) Utóbb, a kampány vége felé több-kevesebb meggyőződéssel ellenzéki pártok is csatlakoztak a felhíváshoz, ha nem is mind. De az érvénytelenségi kampányt a civil szervezetek, leginkább az Amnesty International Magyarország és Háttér Társaság tolták a leginkább. Bátran és fáradhatatlanul, csüggesztő közönyben és hatalmas ellenszélben. A számok igazolják, mennyire sikeresen.
A mai, hétfő fél 11-es előzetes eredmény szerint a négy álkérdésre átlagosan több mint 1,6 millió választó szavazott érvénytelenül. Ez csak 200 ezerrel kevesebb, mint az ellenzékre leadott listás szavazatok száma. Hogy mennyire nagy eredmény ez, az is mutatja, hogy alapvetően az érvénytelen szavazatok akadályozták meg a népszavazás érvénytelenségét. Ha csak 500-600 ezerrel több érvényes szavazat születik, akkor a kormány által feltett hazug kérdésekben az ország közvetlen felhatalmazást ad további ámokfutásra.
A kormány által propagált „4nem” válaszokra nagyjából csak kétszer annyian szavaztak, mint ahányan érvénytelenül. Ez a szélsőségesen egyenlőtlen feltételeket tekintve nagy eredmény a civileknek.
Felhatalmazás és értelem nélkül
A kormány tehát nem kapott demokratikus felhatalmazást arra, hogy tovább folytassa homo- és transzfób politikai kampányát. De az is világos, hogy a kormányerőt a referendum érvénytelensége nem fogja visszarettenteni, hogy politikai érdeke szerint döntsön és cselekedjék. Tevékenységének ugyanis régóta nincsenek demokratikus korlátai.
A referendumok nem a demokratikus hatalomgyakorlás közvetlen népi eszközét jelentik, hanem politikai trükkök a Fidesz eszköztárában. A legutóbbi három népszavazás (2004, 2008, 2016) után is, amelyeket a jelenlegi kormányerő kezdeményezett, és elbuktak, amint lehetősége lett rá minden esetben megalkotta azokat a jogszabályokat, amelyeket nem támogatott a lakosság többsége.
A mostani helyzet még az eddigieknél is kacifántosabb (alkotmányértőbb). Érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotónak, Országgyűlésnek és kormánynak 180 napja van arra, hogy meghozza a döntésnek megfelelő jogszabályokat. Ezt most nem teheti meg. De valójában nincs is rá szüksége, mert ezeket a szabályokat már korábban megalkották és hatályban vannak. Átverés volt ez az egész.
Intézményes korlátok nélkül
Az utóbbi hónapokban újabb tapasztalatokat szerezhettünk arról, hogyan működnek a választások és a népszavazások felett őrködni hivatott intézmények. Rosszul.
A kormány itt is a saját javára fordította a veszélyhelyzetre hivatkozva rendeleti kormányzást. Ugyanaznap oldotta fel az népszavazási tilalmat (csak az országosra vonatkozóan, a helyiekre máig fenntartva), amikor a rendeletét erről megalkotta és bejelentette eredetileg öt népszavazási kérdését.
A Nemzeti Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság feltakart a kormány mellé, noha sok fogás akadt a kérdések alkotmányosságán. Amikor pedig a Kúria egyik tanácsa az egyik kérdést nem találta törvényesnek, a Kúria elnöke sietett közleményben elhatárolódni a döntéstől.
A kormány milliárdokat költött a népszavazási kampányára. De még ezt sem akarta szabályosan felhasználni, és tisztességesen versenyezni. Társadalmi célú hirdetésnek álcázta politikai reklámját, azzal szórta meg a tévéket. A Nemzeti Választási Bizottság ebben sem talált semmi szabálytalant. Ahogyan abban sem, hogy a kormány a koronavírus-járványinformációkra hivatkozva megkért e-mailcímekre milliószám küldözte a népszavazási propagandaanyagait.
Van remény
Népszavazást olykor nehezebb nyerni, mint választást. Legalábbis a jogi érvényesség értelmében. Ez most is kiderült.
De kiderült itt más is. A kormány mindent el fog követni, hogy totálisnak állítsa be sikerét. Ez a népszavazás vonatkozásában biztosan nincsen így. Az országgyűlési választások árnyékában a civil szervezetek kampánya sikeresen mozgósított. Igen, nem érte el a társadalom többségét, de minden meghaladhatatlannak tetsző nehézség ellenére lehetőséget biztosított arra, hogy nagyon sokan fejezhessék ki megvetésüket a kormány gyűlöletoffenzívájával szemben. És ami még ennél is fontosabb, hogy kinyilváníthassák szolidaritásukat a megtámadott kisebbségekkel. Ha valami, ez adhat reményt a vasárnapi eredmények után.