Szabad-e kordont bontani nekem vagy egy parlamenti képviselőnek? Megengedett védekezni a könnygáz ellen? Számos gyülekezési joggal és rendőri intézkedéssel kapcsolatos kérdést tettek fel ügyvédeinknek a Karmelitánál történtek után, ahol május 3-án tüntetők csaptak össze rendőrökkel. A héten folytatódik a státusztörvény és a rendőri túlkapások elleni tiltakozás. Ezért is fontos, hogy a résztvevő diákok képben legyenek a jogaikkal és a rájuk vonatkozó szabályokkal.
A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta nyújt jogi segítséget tüntetéssel, gyülekezési joggal kapcsolatos ügyekben, amikor a tüntetést nem megfelelően kezeli a rendőrség. Ha segítségre van szükséged, fordulj hozzánk bizalommal!
Az évek óta elérhető Tüntess okosan tájékoztatónkat az események után ismét frissítettük: kiegészítettük a tüntető diákok és szüleik számára most leginkább lényeges kérdésekkel.
Vannak azonban olyan kapcsolódó kérdések, amik kimaradtak kisokosunkból. Ezeket a Reddit magyar közönsége fogalmazta meg nekünk, Bieber Ivóna és Fazekas Tamás ügyvédek pedig válaszoltak.
Mi számít arányos rendőri fellépésnek?
Az arányosság azt jelenti, hogy az okozott sérelem nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
Minden rendőri intézkedésnek meg kell felelni az arányosság követelményének. A lehetséges intézkedések közül azt kell választania a rendőrnek, ami a legkisebb kárt vagy hátrányt okozza (Rendőrségi törvény 15.§). Az adott helyzetben kell mindent eldönteni. Ha a rendőrség téved, a bíróság tudja megállapítani az ítéletben a hibát.
Szabad-e kordont bontani? Mi jár érte, ha jogtalan?
Ha tartasz a jogi következményektől, nem javasoljuk, mert jó eséllyel büntetőeljárás vagy legalább szabálysértési eljárás lesz a következménye. Ha például tüntetés közben rendőri sorfallal szembe mész neki a kordonnak, az akár hivatalos személy elleni erőszaknak is minősülhet. Amennyiben nincs ott senki, és úgy állsz neki bontani, akkor az az okozott kár összegétől függően minősülhet rongálás szabálysértésnek vagy rongálás bűncselekménynek. (50.000 Ft-nál húzódik a választóvonal a két kategória között.)
Ennek ellenére dönthetsz úgy, hogy morálisan nem értesz egyet a kordonnal, de ez esetben viselned kell az elbontásával járó esetleges jogi következményeket. Ha eljárás indul ellened, fordulj a Magyar Helsinki Bizottsághoz jogi segítségért!
A képviselők mentelmi joga milyen mértékben ad felmentést egy ilyen kordonbontásnál?
Semmilyen különleges elbírálásban nem részesülnek a parlamenti képviselők más állampolgárokhoz képest ebben az esetben.
Általában véve a mentelmi jog célja, hogy a parlamenti képviselőket törvénytelen eljárásokkal ne lehessen a munkájukban megakadályozni. A mentelmi jog tehát nem jelent immunitást mindenféle magatartásra. Ha egy kordont jogszerűen el lehet bontani, azt bárki megteheti, ha nem jogszerű lebontani, akkor senkinek sem az.
Lehet legális módon védekezni a könnygáz ellen előzetesen vagy csak akkor, amikor már éppen lefújnak?
Természetesen lehet. Mindenkinek joga van törvényesen megvédeni a saját egészségét. Arcot eltakarva megjelenni viszont nem lehet a tüntetésen.
Mi számít az arc eltakarásának? Pl. az átlátszó maszkokkal vagy a sminkkel mi a helyzet?
Eltakarásnak az számít, ha nem ismerhetőek fel az arcvonások, az átlátszó maszk nem eltakarás.
A sminkről a törvény nem rendelkezik, a jogalkotó szándéka nem ismert előttünk, de a cél az azonosíthatóság. Jó eséllyel nincs rendben a teljesen elrejtő/megváltoztató smink.
Egészségügyi okokból szabad maszkot viselni tüntetésen? Nem lenne elegendő, ha felszólítás után azonosítanám magamat?
Jelenleg több probléma származik a maszkviselésből, még ha az egészségügyi okból indokolt is lehet. Általános járványveszély jelenleg nincs. A tüntetésen arcot eltakaró maszk főszabály szerint nem viselhető, ezért az egészségügyi maszk eljárás kockázatát hordozza magában.
Felszólítás pedig nem minden esetben történik meg, amikor jogsértés tapasztalható egy helyszínen. Sokszor a beazonosítás nem intézkedés során, hanem felvételek alapján történik utólag, ezért nem elég csak akkor levenni a maszkot, ha a rendőr erre felszólítást ad.
Ha valaki súlyos fertőző betegségben szenved, és mást is veszélyeztet ezzel, akkor az maradjon otthon és gyógyuljon meg.
Mi történik, ha olyanok is részt vesznek a tüntetésen, akik nem értenek egyet annak céljával? Milyen feladatai és felelősségei vannak a tüntetés szervezőjének?
Alapvetően a tüntetéseken azok vesznek részt, akik egyetértenek annak céljával. Aki nem ért egyet azzal, annak a szervező kérésére el kell hagynia a helyszínt. A szervező azonban nem csak ezért kell, hanem minden technikai lebonyolításért felelnie kell valakinek. Ideértve a bejelentést.
Ezen túlmenően ha szükséges, akkor a szervező szerzi be az engedélyeket, ő végzi az egyeztetést a hatóságokkal és bizonyos körben ő felel a tüntetéssel okozott károkért is.
Amikor páran jogszerűtlen dolgot csináltak, akkor a mostani esetnél nekiálltak feloszlatni az egész tüntetést. Ez mindig így szokott lenni?
Ha a tüntetők egy része jogszerűtlen, erőszakos magatartást tanúsít, az még nem feltétlenül ok arra, hogy az egész tüntetést feloszlassák. Arra kell a rendőrségnek a szervezővel együtt törekednie, hogy a jogsértőket szólítsák fel, hogy fejezzék be a magatartásukat, és ha nem teszik, akkor menjenek el. Ha ez nem így történik, akkor a rendőrségnek kell lépnie, kiemelve a rendbontókat, akik saját maguk felelnek azért, amit tettek. Ez következik az arányosság elvéből is, és több tüntetésen a rendőrség így is járt el.
Mi történik akkor, ha több száz tüntető leül, így a rendőrségnek egyesével kell őket elállítania? Tömegoszlatás lehetséges ilyenkor?
Többször volt arra példa, hogy nagyobb számú tüntető ült le (lásd: kilakoltatások ellen demonstrációk, hídfoglalások, a közgép telephelye vagy a Parlament körülzárása, stb.). Ez nem akadálya az előállításnak, ilyenkor az embereket több kapitányság közt osztják szét. Ez itt már logisztikai kérdés: hány autóval, melyik kapitányságra kell/lehet szállítani.
A tömegoszlatás más kérdés, mert önmagában leülni nem erőszakos cselekmény, és tömegoszlatás csak erőszakos magatartás esetén lehetséges.
Bárhova be lehet jelenteni tüntetés?
Nem lehet bárhová tüntetést bejelenteni. Alapvetően közterületen lehet tüntetni, de ott is figyelemmel kell lenni különféle szempontokra, pl. hogy egy adott létesítményt védenek-e, vagy hogy a tüntetés a bíróságok működését ne veszélyeztesse, stb.
Bejelentett tüntetés tarthat akármeddig?
A tüntetés nem jelenti, hogy valaki örökös bérletet kap a közterület használatára. A tüntetés céljának megfelelően tarthat tovább is, mint pár nap, de nincs arra jogszerű lehetőség, hogy a végtelenségig sátrazzanak valamilyen elérhetetlen politikai célból vagy elvi kérdés miatt (pl. "mondjon le a kormány” vagy "legyen világbéke").
Ha a tüntetés már nem jogszerű, fel lehet oszlatni a törvénynek megfelelően.
Ha valakit előállítanak és maximum 72 órára őrizetbe vesznek, mi szokott lenni a menete ennek?
Az előállítás legfeljebb 12 órán át, de mindig csak a szükséges ideig tarthat. Ha 3 óra szükséges, akkor addig. És ezt a rendőrségnek kell alátámasztania. Telefonáláshoz külön jog nincs, de engedhető és a rendőrségnek értesítési kötelezettségei vannak.
A gyanúsítás közlésének időpontja nincs szigorúan meghatározva, természetesen a lehető leghamarabb meg kell történnie. Az ügyvéddel való kapcsolattartást lehetővé kell tenni akkor, amikor megjelenik az ügyvéd. Az első kihallgatás előtt törvény szerint legfeljebb 2 órát beszélhetnek ellenőrzés nélkül.
Ha egy rendőr indokolatlanul/aránytalanul bántalmaz akkor azt el kell tűrni? Egy rendőrrel szemben csak jogi úton lehet elégtételt venni? Lehet egyáltalán sikeresen bizonyitani egy rendőri visszaélést?
Ha valakit jogszerűtlen rendőri bántalmazás ér, az bűncselekmény. Bűncselekménnyel szemben pedig mindenkit megillet (az Alaptörvény alapján is) a jogos védelem. Ami még bántalmazásnak nem tekintendő, de már nem jogszerű-, vagyis aránytalan rendőri intézkedés, az pedig utólag panaszolható 30 napig a rendőrségen és egy évig az ombudsmannál.
Azért kértük az összes kamerafelvétel lementését és tárolását, hogy ne csak vallomásokon múljon azt kideríteni, hogy pontosan mi történt az egyes esetekben.
Természetesen bizonyíthatóak a rendőri visszaélések, valamelyik könnyebben, valamelyik nehezebben. 2006-ban számtalan példát láttunk mindkettőre.
Van olyan eset amikor tényleg súlyos következménye van a rendőrök általi szabályszegésnek?
A pereink nagy részét meg szoktuk nyerni. Ha kell, akár éveken át is járunk bíróságra, és ha nem Magyarországon fejeződik be az ügy, akkor van, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán ér véget.
Az utóbbi időkben pedig hogyha a panaszügyet megnyerjük, akkor ügyfeleinkkel polgári peres eljárást is indítunk, hogy sérelemdíjjal és bocsánatkéréssel tegyünk pontot az i-re. Ezeket a pereket is meg szoktuk nyerni. Nem állítjuk, hogy ettől holnapra tökéletes lesz a joggyakorlat, súlyos, rendszerszintű problémákat látunk évtizedek óta, de minden egyes jogsértést nagyon fontos kivizsgálni és eljárásokat indítani. Ebben igyekszünk segíteni legjobb tudásunk szerint.
A rendőrség a könnygáz bevetése előtt tájékoztatta az embereket, hogy intézkedni fognak. Ha én siket és rövidlátó vagyok, és nem hallom a felszólítást, mit tehetek?
Se a rendőrségtől, se a szervezőtől nem várható el, hogy minden élethelyzetre felkészüljön egy közterületen tartott demonstrációnál. Természetesen nagyon jó lenne, ha kivetítőn, jeltolmácsok segítenék a koordinációt, de nem az a realitás, hogy ez mindig megoldható. Amit tanácsként tudunk mondani, hogy a szervezőktől kell elsősorban információt kérni, illetve a rendőröktől is elvárható az együttműködés, kivéve, ha épp intézkednek. És jó, ha kísérővel mész, aki tud neked segíteni, s az is remek, ha van az állapotodról igazolás nálad, amit meg tudsz mutatni szükség esetén.
Ha nem hallottad a felszólítást (és pl. elsodródsz a segítődtől), vagy nem vagy képes kommunikálni az állapotod miatt, akkor utólag eredményesen lehet ezzel védekezni, ha eljárás indul. Ha ilyen helyzetbe kerülnél, mindenképp keress meg minket jogsegélyért!