A gödi szennyezést is rendelettel akarta elsikálni a kormány

A kormány háborús veszélyhelyzeti rendelettel teremtette meg a lehetőséget a Samsung SDI-nak arra, hogy ne a szigorú törvények, hanem szívélyes megegyezések vonatkozzanak szennyező tevékenységére. Akár más veszélyes szennyezők is VIP-elbánást kaphatnak, mert a rendelet ma is él.

„A jogállamiság nem érinti az emberek mindennapi életét, így az állam törvényes működése sohasem fogja izgatni a választókat.” Ezt a kijelentést számos formában ismételgetik únos untalan. Holott nem kell elhinni, mert a tények mást mutatnak: szoros kapcsolat van mindennapjaink minősége és az állam szabályok által meghatározott működése között.

A kétkedő állítás elfogadása egyben meg nem érdemelt felmentést biztosít az uralmon lévőknek, hogy az tehessenek, amit csak akarnak. A jogállam iránti kétely tehát éppen a jogállam rombolóinak kedvez, nekünk, polgároknak pedig árt.

Hétfőn a Telex szenzációs tényfeltáró riporttal jelentkezett, mely szerint a kormánynak hivatalos tudomása volt arról, hogy a Samsung SDI gödi akkugyárában a megengedett érték sok százszorosát mérték mérgező, rákkeltő szennyeződéseknek. A cikk szerint a gyár dolgozói ma is veszélynek vannak kitéve, és a környék lakossága sincs biztonságban, és ebben a kormány súlyos felelősséget visel.

Lobbi és ígérgetés

A cikk szerint 2023 márciusában kormányülésen vitatták meg a helyzetet. A miniszterek egyik része a gyár azonnali bezárását szorgalmazta, a másik pedig a botrány elkerülése érdekében az ügy eltussolását. A gyárat átmenetileg sem állították le. Ahogy a gödi cég egy 2024-es dokumentuma fogalmaz:

„Az egyik kormányülésen felmerült a Samsung ügye, és befolyásos politikusok fel akarták függeszteni a gyártást. Akkor a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

Valóban, a 2023 februárjában indított, számos súlyos szabálytalanságot feltáró munkavédelmi vizsgálat végén augusztus 31-ig adtak időt a Samsungnak, hogy felszámolja a legnagyobb hiányosságokat. A Telex megírta: informálisan azt is megüzenték a cégnek, hogy ősszel újra ellenőrizni fogják ezeket a területeket, és ha addig nem sikerül megoldani a problémákat, akkor tényleg felfüggesztik a gödi akkugyártást.

Úgy tudni, a problémákat nem sikerült orvosolni maradéktalanul, de „a kiterjedt lobbitevékenység” sikerrel járt, mert az ellenőrök ősszel már más jogi helyzet mellett dolgoztak.

Ukrajna mint hivatkozási alap

2023. szeptember 21-én a kormány ugyanis kiadott egy veszélyhelyzeti rendeletet, amely „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében” arra hatalmazta fel a környezetvédelmi hatóságot, hogy a szennyezővel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal (értsd: bírság vagy szankció kiszabása) helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet. Ebben a szennyező cég vállalja, hogy „felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a környezetvédelmi hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély előírásaival”.

A rendelet azt is kimondja: amíg ez a különleges szerződés él, addig a környezetvédelmi hatóság nem korlátozhatja, függesztheti fel és tilthatja meg a szennyező cég működését, sőt még újabb bírságot sem szabhatnak ki rá, hiába a bűz vagy légszennyezés.

Ha ez nem lenne elég, biztos, ami biztos alapon a rendelet azt is előírja, hogy ezt a kiskaput a „hatálybalépésekor már megvalósult jogsértés megszüntetése érdekében is alkalmazni kell”. A visszamenőleges jogalkotás szinte már a kormány védjegye.

VIP-eljárás VIP-szennyezőknek

Úgy tűnik tehát, hogy „a kiterjedt lobbitevékenység” teremtette meg annak lehetőségét, hogy „kiterjedt ígérgetésre” legyen módja a Samsung SDI-nak. A veszélyhelyzeti rendelet hatályba lépte előtt ugyanis reális közelségbe került a gyártás felfüggesztése, és a szennyezés forrásainak teljes körű felszámolása. A veszélyhelyzeti rendelet viszont egy csapásra véget vetett az automatizmusnak, a kormány alá tartozó környezetvédelmi hatóság szabadon, a szennyezés mértékétől függetlenül egyezkedhetett a szennyezővel, amelynek nem kellett tartania komolyabb következményektől.

A rendelet ma is hatályban van. És nem csak a Samsung SDI húzhat belőle hasznot, de más, a kormánynál jól fekvő cégek is bízhatnak a különleges, meg nem érdemelt VIP-eljárásban.

Mondani sem kell, a kormány húzása lehetőséget biztosít a korrupcióra, az umbuldára, a környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok figyelmen kívül hagyására. Mindez komoly veszélyt jelent az ilyen munkahelyen dolgozókra és a környékben élőkre.

A Telex kiváló tényfeltáró riportja után sem lehetünk abban biztosak, hogy a kormány döntéseiben a politikai-uralmi vagy a gazdasági szempontok voltak-e a meghatározók. De ilyen értelemben mindegy is. Láthatjuk: az emberek egészsége és a környezet védelme miatt meghúzott szennyezési határértékek a gyakorlatban nem érnek semmit sem, mert a látszólag szigorú törvényeket a kormány kénye-kedve szerint módosíthatja, és módosítja is. A lehetőséget nem fél kihasználni.

Túl a határértéken

Pedig a szigorú környezetvédelmi előírásokat éppen azért alkották meg, hogy az állam vezetőinek ne lehessen sajátos (kisszerű) szempontjaikat (pl. a kormánypárt népszerűsége, a politikusok személyes érdekei) érvényesíteni a szennyezéssel vagy ipari katasztrófával fenyegetett emberekkel szemben. A határérték azért jelent áthághatatlan korlátot, mert a túlzott kobalt- és nikkelkibocsátás már komoly veszélyt jelent, és a hatalom nem hajlíthatja szabadon miniszterelnöki akarattal a tudományt és az emberi egészséget.

A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől ellenzi a rendeleti kormányzást, a törvények stikában, veszélyhelyzeti rendeletekkel történő átírását. Mint láthatjuk, ez sokszor nem csak a jogrenddel, szabadságjogainkkal, tulajdonunkkal való visszaélésre ad módot, bár az is elég lenne, de az önkény veszélyezteti egészségünket, életkörülményeinket, akár életünket is.