A közismert
szélsőjobbos, homofób provokátoroknak, a Budaházy testvéreknek és társaiknak sikerült
megakadályozniuk vasárnap délelőtt, hogy egy gyerekeknek szóló matinéműsor a
tervek szerint valósulhasson meg. Mindezt a gyülekezési joggal visszaélve
tehették meg a rendőrség passzivitását kihasználva. A rendőrség eljárása több
okból volt jogellenes. A Magyar Helsinki Bizottság értékelése.
Miért is volt többszörösen jogellenes a rendőrség eljárása?
Először is,
a sürgős tüntetésekre irányadó szabályok alkalmazásának itt nem volt helye. A gyülekezési törvény szerint a gyűléseket 48 órával a gyűlés tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni, és ez alól csak akkor tehető kivétel, ha a tüntetésre okot adó esemény olyan időpontban következik be vagy arról olyan időpontban szerez tudomást a nyilvánosság, hogy a 48 órás határidőt nem lehet betartani. A Meseország Matiné időpontját már napokkal korábban – 2020. szeptember 29-én – meghirdették. A meghirdetését követően semmilyen új körülmény nem merült fel, ami a sürgősséget mint kivételes eljárást indokolta volna. A rendőrségnek már önmagában ezen az alapon meg kellett volna tiltania a gyűlést.
Másodszor,
a bejelentett tüntetéssel kapcsolatban a rendőrségnek azt kellett volna észszerűen mérlegelnie, hogy a bejelentett tüntetés megvalósíthatja-e mások jogainak és szabadságának sérelmét. Ebben a körben a rendőrségnek azt is figyelembe kellett volna vennie, hogy a mesematiné kifejezetten gyerekeknek szóló program. A Gyermekjogi Egyezmény szerint pedig a rendőrségnek is kötelessége minden, a gyerekeket érintő ügyben elsősorban az ő mindenek felett álló érdekükre tekintettel dönteni. A rendőrségnek mérlegelnie kellett volna, hogy a tüntetés milyen hatással lehet a rendezvényre érkező gyerekekre, akiket megrémíthet a tüntetők magatartása. Mindezekre figyelemmel a rendőrségnek a bejelentési eljárás során olyan kompromisszumra kellett volna törekednie, amely biztosítja, hogy a tüntetést úgy tartják meg, hogy az semmilyen körülmények között nem lehetetleníti el a mesematiné megtartását és nem kelt félelmet a rendezvény szervezői és közönsége körében.
A rendőrségnek szigorú határokat kellett volna szabnia annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan biztosítsa a rendezvényre érkező kisgyerekes családok jogait. Tény azonban, hogy a rendőrség lényegében tudomásul vette a gyűlést és semmilyen érdemi intézkedést nem tett a felolvasás közönségének védelmében.
Harmadszor,
az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a bejelentő megtévesztette a rendőrséget a gyűléssel kapcsolatban. Budaházy Edda a bejelentésben azt a tájékoztatást adta, hogy a tüntetésen legfeljebb 15–20 személy megjelenésére számít. Időközben azonban a rendezvényt a szentkoronaradio.com weboldalon is meghirdették, ahol minél nagyobb részvételre buzdítottak. A rendőrségnek ebben a helyzetben meg kellett volna tiltania a rendezvényt a nyilvánvalóan félrevezető, valótlan bejelentés miatt. Az Alkotmánybíróság szerint, ha a bejelentés megtévesztő jellegű, valótlan elemet tartalmaz, az nem tekinthető a gyülekezési jog megfelelő érvényesítésének. Ahelyett, hogy a megtévesztő bejelentés következményeit levonta volna, a rendőrség újabb egyeztetést kísérelt meg a tüntetőkkel – sikertelenül. Mindezek eredményeként – dacára annak, hogy az eljárás során bebizonyosodott, hogy a szervezők valótlan, félrevezető bejelentést tettek, és még az egyeztetési eljárástól is elzárkóztak – a rendőrség tiltás helyett minimális (a forgalom zavartalanságára, nem pedig a rendezvényen részt venni kívánó személyek és családok jogaira összpontosító) korlátozással tudomásul vette a tüntetést.
A rendőrség
végül azzal is mulasztott,
hogy a tüntetést nem oszlatta fel. Tény ugyanis, hogy a tüntetés súlyosan megzavarta a mesematiné megtartását, és megvalósította a szervezők és a matiné közönsége jogainak és szabadságának sérelmét. A tüntetők „foglyul ejtették” a felolvasó rendezvény résztvevőit. Hogy ez végül csak közvetve – az online közvetítésen keresztül – érintette a hallgatóságot, csupán a szervezők felelős eljárásán és a gyerekek védelmében vállalt döntésén múlott.
A rendőrség valójában semmit nem tett a rendezvényen védelmében, és azután is hagyta szabadon tovább folyni a tüntetést, hogy az közvetlenül megvalósította mások jogainak és szabadságának sérelmét. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének a joggal való visszaélés tilalmát kimondó 17. cikke alapján
„az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.”
A
rendőrség eljárása miatt panaszeljárásnak lehet helye.