Diszkriminációhoz vezethet, ezért felül kell vizsgálni az Alaptörvény tavaly decemberben elfogadott kilencedik módosítását, amit előzetes társadalmi konzultáció nélkül fogadtak el, állapította meg a Velencei Bizottság. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői a módosítás értékelése keretében foglalkoztak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, a család fogalmával, a transznemű emberek jogait korlátozó módosítással, illetve a különleges jogrenddel kapcsolatos változásokkal.
A kilencedik alkotmánymódosítás vizsgálatát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága kezdeményezte, amelynek kapcsolódó ülésén a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is részt vett, rávilágítva a módosítás által okozott az emberi jogi és alkotmányossági visszásságokra.
Vegyes savanyúság
Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása úgy lépett életbe tavaly december 23-án, hogy azt megfelelő társadalmi konzultáció nem előzte meg, közölte a Velencei Bizottság. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői szerint a törvény gyors elfogadása a veszélyhelyzet idején nem volt összhangban a Velencei Bizottság jogállamisági ajánlásaival. Szintén nem volt összhangban a testület jelentésével, ami a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság helyzetét vizsgálta különleges jogrend idején.
A módosítás számos témát ölel fel: így került bele az Alaptörvénybe, hogy “az anya nő, az apa férfi”, és hogy “Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. De ugyanez az Alaptörvény-módosítás szűkítette le - a korábbi bírósági gyakorlathoz képest - a közpénz fogalmát, és foglalta az Alaptörvénybe a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyeknek hatalmas közvagyont juttattak, és elsősorban egyetemek fenntartását veszik át. A módosítás emellett átalakította az ún. különleges jogrendek formáit, mint a hadiállapot vagy a szükségállapot.
Privát Magyarország
A Velencei Bizottság aggodalmát fejezte ki az alkotmánymódosításnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokon keresztül az oktatási rendszerre gyakorolt hatása miatt, ami veszélyeztetheti a tudomány szabadságát és gyengítheti a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az alapítványokba szerveződés továbbá azt is jelenti, hogy a közpénzből finanszírozott felsőoktatási intézmények tulajdonképpen magánintézményekként működnek tovább úgy, hogy nagyértékű állami vagyonnal gazdálkodnak, miközben a közpénz fogalmának szűkítése nyomán felmerül, hogy megszűnik az átláthatóságuk.
A testület arra szólította fel a magyar kormányt, hogy tekintsék az egyetemeket a szabad gondolkodás helyszíneinek, biztosítsák a tudomány szabadságát és az egyetemi autonómiát. Emellett az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonásának kockázatára figyelmeztetett, és többek között azt javasolta, hogy alkossanak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumainak függetlenségét biztosító szabályokat.
Örökbefogadás: korlátokat a miniszternek
Az “anya nő, az apa férfi” kitétel kapcsán a Velencei Bizottság kitért az örökbefogadással kapcsolatos szabályok változására is: a szintén 2020 decemberében elfogadott új szabályozás szerint ugyanis csak házaspárok fogadhatnak örökbe, egyedülállók pedig kizárólag a családügyi miniszter külön engedélyével tehetik meg ezt.
A Velencei Bizottság szerint az egyedülállók számára az örökbefogadáshoz való hozzájárulás megadásával vagy megtagadásával kapcsolatban egyértelmű feltételeket kell meghatározni a családügyi miniszter mérlegelési jogkörének korlátozására. Így biztosítható a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülése, beleértve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetést is.
Nemet mondtak a transzfób szabályokra
A módosítás a gyermekek nemi identitását a születéskor regisztrált nemükre korlátozza. Ez alkotmányellenessé és ezért lehetetlenné teszi a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését, ami a Velencei Bizottság szerint összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, és a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetéshez vezet.
Azt javasolják a magyar jogalkotónak, hogy helyezze hatályon kívül a módosításokat, de legalább biztosítsa, hogy a szabályozás nem csorbítja a transzneműek jogát nemi identitásuk jogi elismerésére. Azt javasolják továbbá, hogy az anyakönyvi nyilvántartás és a nemi identitás utólagos jogi elismerésének rendszere feleljen meg a nemzetközi emberi jogi szabályoknak és az alkalmazandó magyar diszkriminációellenes követelményeknek.
A különleges jogrend feltűnő lazaságai
A módosításnak a különleges jogrend egyes formáira, így a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre vonatkozó, 2023-ban hatályba lépő cikkei a legtöbb részlet szabályozását a jövőben meghozandó sarkalatos törvényekre bízzák, ami komoly kérdéseket vethet fel az állam hatásköreivel kapcsolatban különleges jogrend idején. A Honvédelmi Tanács megszüntetése és hatásköreinek átruházása a kormányra azt jelenti, hogy a hatáskörök a végrehajtó hatalom kezében koncentrálódnak, ami nem tekinthető biztató jelnek.
A Velencei Bizottság véleménye tehát számos ponton visszaigazolja azokat az aggályokat, amelyeket a tudományos élet szereplői és civil szervezetek, így mi is megfogalmaztunk az Alaptörvény kilencedik módosításáról.