Holnap tartják a Budapest Pride felvonulást, amelynek idők során szimbolikus helyszínévé vált az Andrássy út. Idén azonban nem képezheti a hivatalos útvonal részét, mert nyíltan homo- és transzfób, uszító és gyűlölködő csoportok előre kitervelten és visszaélésszerű eljárás eredményeként kiszorították a rendezvényt az eddigi felvonulások gerincét képező sugárútról.
A Budapest Pride a nyilvánvaló visszaélés ellenére jogvédelem nélkül maradt, és ez csak kis részben írható a szabályozás hiányosságának számlájára. A végeredményhez szükség volt arra is, hogy a Kúria is szemet hunyjon a visszaélés felett és a gyülekezési jogukkal visszaélő ellentüntetők számára biztosítson elsőbbséget a Budapest Pride hagyományos helyszínére. A jogállami keretek lebontásától nem függetlenül 2021-ben lehetővé vált, hogy a kirekesztő és gyűlöletkeltő szélsőjobbosok vegyék birtokba a szexuális kisebbségekkel szembeni kirekesztés elleni küzdelem szimbolikus helyszínét.
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a jogsértő eljárással szemben.
Hiába volt gondos előrelátás
2021. április 24-én 23 óra után nem sokkal a Budapest Pride szervezője személyesen megjelent egy budapesti rendőrkapitányságon, hogy a rendezvény bejelentését tartalmazó előre összekészített iratokat az első lehetséges pillanatban, közvetlenül éjfél után átadhassa a rendőrségnek. Ez volt az egyetlen biztosnak tűnő mód arra, hogy a Pride az előzetesen eltervezett időpontban és helyszínen megvalósulhasson.
A gyűlés bejelentésére ugyanis legkorábban három hónappal a tervezett időpont előtt van lehetőség. Az előírt határidő pedig a rendőrség gyakorlata és az addigi köztudomás szerint 2021. április 25-én 00:00-kor nyílt meg.
A szervezők számára kiemelten fontos volt, hogy az első lehetséges pillanatban megtegyék a bejelentést. Az utóbbi években ugyanis a nyíltan homofób és transzfób csoportok - többek között a Mi Hazánk Mozgalom párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai - szisztematikusan támadták az LMBTQI szervezetek rendezvényeit, és minden lehetséges eszközt megragadtak, hogy ellehetetlenítsék azok megtartását. Célzottan támadtak vidéki és fővárosi rendezvényeket, megszálltak zártkörű rendezvényt és gyerekeknek szóló mesematinét is.
A nyíltan gyűlöletkeltő támadások megvalósításához leggyakrabban a gyülekezési jogot használták eszközként. A szervezők a Budapest Pride felvonulás kapcsán is aggódtak, hogy a gyülekezési törvény adta lehetőségekkel visszaélve, szervezett támadás indul majd a rendezvény ellen.
A cél a Pride-menet ellehetetlenítése volt
Míg a Budapest Pride szervezője a rendőrségen várta az éjfélt, hogy beadhassa a bejelentését, Novák Előd és több, mint tíz társa az online térben várakozott, hogy megnyíljon a határidő. Mivel nem tudhatták, hogy pontosan milyen útvonalon halad majd a Budapest Pride, azt találták ki, hogy minden lehetséges helyszínre bejelentenek egy ellentüntetést, ezért éjfél után nem sokkal, összehangolt módon összesen húsz ellentüntetést jelentettek be, egyértelműen azzal a céllal, hogy megakadályozzák a Budapest Pride megtartását.
Novák Előd másnapi közleményében leplezetlenül vállalta, hogy az akció kizárólagos célja a Budapest Pride megakadályozása volt. “Lefoglalta az LMBTQP-felvonulás elől a főbb budapesti közterületeket a Mi Hazánk Mozgalom több tucatnyi bejelentéssel, a tegnap 0 órakor megnyílt időpont után néhány másodperccel, számos vezetőnk ügyfélkapus hozzáférésével.”
A Kúria félrenézett
Noha a rendőrség az elsőbbséget a Budapest Pride szervezőjének ítélte, Novák Előd keresete nyomán a Kúria utóbb megfordította a döntést, és a felvonulás gerincét képező legfontosabb helyszínek egyike, az Andrássy út vonatkozásában az ellentüntetők javára biztosított elsőbbséget.
A Szivárvány Misszió Alapítvány teljesen hiába fordult a Varga Zs. András és Patyi András nevével fémjelzett tanácshoz a visszaélésszerű eljárás miatta Kúria figyelmen kívül hagyta a beadványt, nem vizsgálta Novák Előd bejelentésének célját és a szervező indítékait, vagyis szemet hunyt a jogsértés felett.
Az sem mindennapos, hogy egyszerű határidő-számítási üggyel öt főből álló tanács foglalkozzon a Kúrián. Ilyen ügyekben fő szabályként háromfős tanácsok járnak el. Csakhogy egy 2018 óta hatályos törvénymódosítás eseti alapon lehetővé tette, hogy a Kúria elnöke két fővel egészítse ki a “különös bonyolultságú vagy kiemelt társadalmi jelentőségű” perekben eljáró bírói tanácsot. És itt is ez történt: Varga Zs. András úgy döntött, hogy ötfősre bővíti a tanácsot, amibe ilyen módon bekerült a Kúria elnöke (azaz önmaga) mellé Patyi András, a helyettese is.
Az igazán illusztris bírói tanács döntését követően Dúró Dóra közleményben ünnepelte szabotázsakciójuk sikerét: “nyilván nem lehet minden helyet minden időre lefoglalni a deviánsok elől, de a legszimbolikusabb Andrássy útról való kiszorításuk és több más reprezentatív közterület lefoglalása igenis komoly siker és jelzésérték: elég volt az LMBTQP-propagandából!”
Az utolsó hazai jogorvoslati lehetőség
A Szivárvány Misszió Alapítvány a Magyar Helsinki Bizottság segítségével Alkotmánybírósághoz fordult a Kúria jogsértő döntésével szemben. A panasz nem csak a Kúria döntésének megsemmisítésére irányul, hanem a gyülekezési törvény hiányosságaira is rámutat.
A gyülekezési szabadság tiszteletben tartása érdekében a magyar államnak aktív védelmi kötelezettsége is van. Többek között olyan törvényeket kell alkotnia, amelyek hathatós védelmet biztosítanak azoknak, akik gyülekezési jogukkal élni kívánnak. Az állami védelem a békés célú tüntetéseket illeti meg. Nem lehet védelemben részesíteni olyan gyülekezést, amely nyíltan kirekesztő, gyűlöletkeltő és antidemokratikus célt szolgál.
Különösen nem illeti meg védelem az olyan szervező tüntetését, aki a gyülekezési törvény lehetőségeit kihasználva azért jelent be egy tüntetést, hogy ezzel megakadályozzon, ellehetetlenítsen vagy meghiúsítson egy másik tüntetést. A hatályos büntető törvénykönyv szerint “aki valamely gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, vagy annak lebonyolítását egyébként meghiúsítja, illetve a gyűlést súlyosan megzavarja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A Novák Előd által bejelentett tüntetések célja nyilvánvalóan és deklaráltan kizárólag az volt, hogy a gyülekezési törvény rendelkezéseit kihasználva, a helyszínekhez kapcsolódó elsőbbséget megszerezve, ellehetetlenítse a Budapest Pride felvonulás megtartását. A Kúria döntése ezt a körülményt teljesen figyelmen kívül hagyta és ezzel olyan magatartást legitimált, amely más körülmények között akár büntetőjogi szankciót is maga után vonhat.
Mindemellett a Kúria a gyülekezési törvény hibás szabályozása miatt egy olyan eljárás keretében vonta meg a Budapest Pride-tól az elsőbbséget a rendezvény legfontosabb helyszíneként szolgáló Andrássy út vonatkozásában, amelyben a Pride szervezője félként nem is vehetett részt, csupán annak elszenvedője volt.
A Kúria elnöke és elnökhelyettese részvételével ülésező bírói tanács döntése a kormány homofób törvényeinek és népszavazási kérdéseinek idején érdekes kérdéseket vet fel a a bíráskodás függetlenségével kapcsolatban, melyek megválaszolását olvasóinkra bízzuk.